Ha Romániában normális demokrácia lenne, normális vita zajlana a lényeges kérdésekben, akkor a büntetőtörvénykönyv módosítása nem ilyen körülmények között zajlana – állítja Korodi Attila RMDSZ-es parlamenti képviselő. Meglátása szerint jelenleg a legnagyobb probléma az, hogy nem készültek el azok a jogi kodifikációk, amelyek alapján megfelelő módon lehetne büntetni a különböző, jelenleg hivatali visszaélés gyűjtőfogalommal jelzett kihágásokat.

A legtöbb európai országban különböző viszonyok állnak fenn, ám azokat megfelelő módon tisztázták. A többségükben viszont nem is használják már a hivatali visszaélés kifejezést, hanem másként értelmezik ezt a fogalmat – fejtette ki a Maszolnak a politikus.

„A hivatali visszaélés mint fogalom a szocialista rendszerekben létezett, és mi ezt megörököltük. A nyugati demokráciákban különböző, sokkal pontosabb büntetőjogi fogalmak léteznek. Nincs olyan kifejezés, hogy hivatali visszaélés, esetleg hatalommal való visszaélés vagy sikkasztás van. Nálunk a hivatali visszaélés alapvető kritériuma az, hogy senki nem tesz el pénzt saját magának, hanem csupán olyan döntést hoz, amely valamilyen szabályok felett áll. Az alkotmánybíróság azt már kimondta, hogy ez a megfogalmazás nem a legmegfelelőbb, hiszen a hivatali visszaélés kifejezés törvényszegést feltételez” – részletezte a parlamenti képviselő.

Megjegyezte: sokan kiáltanak jelen pillanatban korrupciót, viszont amit hivatali visszaélésnek neveznek, „az éppen nem az”. Ha az elkövető az államnak kárt tesz, annak a jogi megnevezése károkozás, miközben korrupció akkor történik, amikor valaki úgy dönt, hogy ő maga vagy egy másik személy jogtalanul pénzhez jut.

Liviu Dragnea ügye kapcsán merült fel az a Btk-módosítási javaslat, hogy ha valaki hivatali visszaélést követett is el, 200 ezer lejes küszöb alatt nem büntetnék a hivatali visszaélést – Dragnea 108 ezer lej értékben okozott kárt.

„Véleményem szerint a román társadalom nem tudna elfogadni semmilyen küszöböt, hiába, hogy az alkotmánybíróság kimondta, hogy szükség van rá” – jegyezte meg a parlamenti képviselő. Az RMDSZ ennek megfelelően semmilyen fajta küszöb meghatározását nem tartja elfogadhatónak.

„Minden visszaéléses történetnek van anyagi vonzata, tehát az anyagi kár okozása maga bűncselekmény. Az elv az volna, hogyha egy bizonyos tettet be lehet azonosítani bármelyik más büntetőjogi meghatározás szerint, akkor már nincs értelme a visszaéléssel is vádolni az elkövetőt” – magyarázta.

Nincs precíz jogkodifikáció

A büntető perrendtartási törvénykönyv megváltoztatása Liviu Dragneának egy másik ügyét is érinti. Egy elfogadott módosítás értelmében a perújrafelvétel lehetőségét tennék lehetővé azon elítéltek számára, akiknek az ítéletét nem az a döntőbíró írta alá, aki a pert lefolytatta. A szociáldemokrata pártelnök esetében is ez történt, ezért felmerül a kétely, hogy így keresnek kiskaput a PSD-pártelnöknek, akit választási csalás miatt felfüggesztet börtönbüntetéssel sújtottak. 

„Román alkotmánybírósági, valamint strasbourgi emberi jogi bírósági döntés is született már arról, amely kimondja, hogyha az ítéletet nem azok írják alá, akik a döntés folyamatán végigmentek, és meghozták az ítéletet, akkor lehetőség van a perújrafelvételre, mert felmerül a kérdés, hogy az intézményen belül van-e jogfolytonosság. Azzal, hogy Dragnea ebben a történetben éppenséggel benne van, nincs amit kezdeni – fejtette ki Korodi Attila. – Az a kérdés, hogy az az igazságszolgáltatási rendszer, amely nálunk sokkal jobban ismeri az alkotmánybírósági és a strasbourgi emberi jogi döntést, miért tesz lehetővé ilyen helyzetet, és miért pont a Dragnea esetében?”

Hozzátette: az a „kényelmes” helyzet áll fenn, hogy nincs precíz jogkodifikáció, ez a legnagyobb probléma. Hozzátette, hogy az ellenzék tiltakozása közepette nem veszi figyelembe, hogy Dragneán kívül még sokan vannak hasonló helyzetben, köztük ártatlanok is. Az RMDSZ-es politikus meglátása szerint elfogadhatatlan az az ellenzéki attitűd, hogy egy ember miatt másoknak is szenvednie kellene ártatlanul.