Liviu Dragnea számára kedvezően módosította hétfői ülésén a parlamenti bizottság a hivatali visszaélés bűncselekményének meghatározását – állítja az ellenzék. Ezt megerősítette közleményben a korrupcióellenes ügyészség is. FRISSÍTÉS: A parlamenti testület további fontos módosításokat is elfogadott. Az ellenzék az alkotmánybírósághoz fordul.

A bizottságban a büntető törvénykönyvnek a hivatali visszaélésről szóló cikkelye a Szociáldemokrata Párt (PSD) által beterjesztett javaslat szerint módosult. A PSD indítványát a testület 13 tagja támogatta, 7-en ellene szavaztak, az RMDSZ képviiselői tartózkodtak.

A hivatali visszaélésnek a bizottságban elfogadott új meghatározása szerint ez a cselekedet csak akkor számít bűncselekménynek, ha ezáltal az elkövetője vagy elkövető házastársa, legtöbb másodfokú rokona vagy házassági rokona jut illetéktelenül haszonhoz, illetve az okozott kár nagyobb, mint a bruttó minimálbér, azaz 1900 lej. Ugyanakkor a hivatali visszaélés csak akkor lesz büntethető, ha a vádlott egy törvényt vagy sürgősségi kormányrendeletet, vagyis elsődleges jogszabályt (nem pedig kormányhatározatot, miniszteri vagy önkormányzati rendeletet) sértett meg.

Mint ismert, Liviu Dragneát hivatali visszaélésre való felbujtásért ítélték első fokon 3,5 év letöltendő börtönre. Az általa okozott kár 108 ezer lej volt, tehát nagyobb mint a módosított Btk-ban rögzített összeghatár, de mégsem követett el bűncselekményt, mert nem ő vagy egy rokona, hanem a Szociáldemokrata Párt (PSD) jutott illetéktelenül haszonhoz.

Heves viták voltak

A PSD módosítási javaslatának előterjesztésekor heves vita alakult ki a bizottságban. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Stelian Ion kijelentette, hogy az indítványnak semmi köze a Velencei Bizottság ajánlásaihoz, és elfogadása „sokkal rosszabb” következményekkel, mint a tavalyi hírhedt 13-as sürgősségi rendelet elfogadása járt volna. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) politikusa, Cătălin Predoiu szerint ez a Btk-módosítás törvényesíti a lopást Romániában. „A lopás akkor is lopás, ha közvetítőkön keresztül történik” – szögezte le az ellenzéki képviselő.

A módosítás szükségessége mellett érvelve a kormánypártok azt hangoztatták, hogy a korrupcióellenes ügyészség a törvény ködös megfogalmazásával visszaélve ártatlan tisztségviselők tucatjait hurcolta meg, valósággal megbénítva a közigazgatást, ahol a - hivatali visszaélés vádjától rettegő - tisztségviselők már nem mernek döntéseket hozni.

A korrupcióellenes ügyészség (DNA) hétfői közleménye szerint több tucat ügyben ejteni lesznek kénytelenek a vádat, ha a bizottságban elfogadott módosítások hatályba lépnek. A vádejtés jogerős ítéletekre is érvényes lesz. A g4media.ro összeállítása szerint Liviu Dragnea mellett számtalan más politikus is kedvezményezettje lesz a törvénymódosításnak.

Nem büntethető a hivatali gondatlanság

Hétfői ülésén a parlamenti különbizottság a büntető törvénykönyv hivatali gondatlansággal kapcsolatos cikkelyének hatályon kívül helyezését is jóváhagyta. A Btk. 298. cikkelye előírja, hogy "az a köztisztviselő, aki hivatali hatáskörét gondatlanságból megszegi egy bizonyos tevékenység teljesítésének mulasztása vagy annak hibás teljesítése révén, és ezáltal kárt okoz vagy megsérti egy természetes személy vagy jogi személy jogait, illetve jogos érdekeit, 3 hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy pénzbüntetéssel büntetendő".

Az ellenzék képviselői a cikkely hatályon kívül helyezése ellen foglaltak állást, javaslatukat azonban elvetették.  A Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) által javasolt egyik módosítás értelmében a megvesztegetőt nem büntetik meg, amennyiben feljelentést tesz a tett elkövetésétől számított egy éven belül, de mielőtt a bűntett a bűnüldöző szervek tudomására jut. 

Egy másik módosítás szerint megszűnik a "legfeljebb másodfokú családtag vagy házassági rokon" által elkövetett bűnpártolás büntethetősége. A törvény jelenlegi formájában bünteti a családtagok által elkövetett bűnpártolást, rokonsági foktól függetlenül.  Elfogadta a szakbizottság Márton Árpád RMDSZ-es képviselő módosító javaslatát is, amelynek értelmében hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztés lenne kiróható arra, aki a jogerős ítélet kimondása előtt elítéltként utal a gyanúsítottra vagy vádlottra. 

Felére csökken a büntetést, ha kifizetik a kárt

A büntető törvénykönyv 308-as cikkelye is módosul, amely a más személyek által elkövetett korrupciós és hivatali bűncselekményekről rendelkezik. E szerint felére csökkennek a kiszabható büntetés határértékei, ha a kárt megtérítik.

Az új szövegváltozat értelmében ha a 295-ös, valamint a 297-300-as cikkelyekben meghatározott bűncselekmények anyagi károkozással jártak, és az elkövető teljes egészében megtéríti az okozott kárt a büntetőeljárás vagy a per során, még a jogerős bírói döntés meghozatala előtt, akkor a 2-es bekezdésben megszabott határértékek felére csökkennek. 

A Btk. 295-ös cikkelye a sikkasztásra, a 297-es a hivatali visszaélésre, a 299-es a hivatali tisztség szexuális célból történő visszaélésszerű használatára, míg a 300-as a hivatali tisztség bitorlására vonatkozik. A 298-as cikkelyt a különbizottság teljes egészében eltörölte, ez a hivatali gondatlanságra vonatkozik a jelenlegi Btk.-ban. 

Rövidülnek az elévülési idők

A parlamenti különbizottság a büntethetőség elévülési határidejének rövidülésére vonatkozó módosító javaslatot is jóváhagyta. A büntethetőség elévüléséről rendelkező, 154. cikkely módosított változata értelmében az életfogytiglani vagy húszévesnél hosszabb börtönbüntetéssel sújtható bűncselekmények esetében 15 év, a tíz és húsz év közötti szabadságvesztéssel járó bűntettek esetében nyolc év, az öt és tíz év közötti börtönbüntetéssel járó bűncselekmények esetében hat év, az egy és öt év közötti börtönbüntetéssel sújtható bűncselekményeknél (például hivatali visszaélés esetén - szerk. megj.) öt év, az egy év alatti szabadságvesztéssel vagy bírsággal járó bűntettek esetében pedig három év az elévülési idő. 

Az alkotmánybírósághoz fordul az ellenzék

A hétfői ülés végén az igazságügyi törvényekkel foglalkozó parlamenti különbizottság kedvezően véleményezte a büntető törvénykönyv módosításait. A tervezetet 15 bizottsági tag támogatta szavazatával, heten ellenezték.  A módosításokról kedden tárgyal a szenátus plénuma. 

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) első alelnöke, Raluca Turcan az ülés után közölte: a PNL az alkotmánybíróságon támadja meg a módosításokat. A politikus Facebook-bejegyzésében azt írta, hogy a Iordache-bizottság „újjáéleszti” a 13-as kormányrendeletet, és szabad utat enged a közpénzekből történő lopásnak azért, hogy Liviu Dragneát megóvja a börtöntől. A PNL első alelnöke kifogásolja a hivatali visszaélésről szóló Btk.-cikkely módosításait, azt a javaslatot, amelynek értelmében lerövidül a bűncselekmények büntethetőségének elévülési határideje, illetve azt is ellenzi, hogy a kiterjesztett elkobzást többé nem alkalmaznák pénzmosás és bűnszervezet létrehozása esetén.

„Még nem történt meg a végszavazás a büntető törvénykönyvről, de július 2-a azon napként vonul be a köztudatba, amikor a Iordache-bizottság a Dragnea-dosszié, valamint más PSD-ALDE hatalmasságok ügyiratcsomója kifehérítésének eszközévé vált. A PNL kifogást fog emelni ezen törvény ellen az alkotmánybíróságon és mindent meg fog tenni, hogy megakadályozza a törvénytelenség érdekében történő törvényhozást” - írta Turcan a közösségi oldalra.

A liberális párti politikus azon véleményét is kifejtette, miszerint a PSD, az ALDE és az RMDSZ a bűnözők kezére játssza Romániát.