A romániai életszínvonal az ország uniós csatlakozását követően közelített a nyugati országok életszínvonalához, de a megyék és az ország régiói között nem csökkentek, inkább elmélyültek a gazdasági-társadalmi különbségek – derül ki az Országos Előrejelzési Bizottság jelentéséből.

Az adatok szerint a romániai életszínvonal a csatlakozást követő évek során átlagosan 18,8 százalékponttal közelítette meg az Európai Unió átlagos életszínvonalát. Ez történt a volt kommunista tömb unióhoz csatlakozott országainak esetében is. Míg azonban ezekben az államokban csökkentek a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek is, addig Románia esetében ezek a szakadékok még inkább elmélyültek.

A nyugati életszínvonalhoz a legközelebb a román főváros, Bukarest áll, négy régiója ugyanakkor az EU utolsó húsz régiója között szerepel: a Botoșani, Iași, Vaslui, Bacău, Neamț és Suceava megyéből álló északkeleti, a Gorj, Vâlcea, Olt, Dolj és Mehedinți megyét magába foglaló délnyugati, az Argeș, Dâmbovița, Prahova, Ialomița, Călărași, Giurgiu és Teleormant átfogó déli, illetve a Szatmár, Máramaros, Beszterce-Naszód, Szilágy, Kolozs és Bihar megyéből álló északnyugati régió.

Bukarestben kétszer jobb az élet

Az adatok szerint 2000 és 2014 között – tehát az Európai Unióhoz történő csatlakozást követő időszakban is – a várakozások ellenére elmélyültek az ország különféle régiói közötti különbségek. A regionális konvergencia azonban igen lassú folyamatnak bizonyult a térségben, így a régiók közötti gazdasági-szociális különbségek is csak nagyon nehezen hidalhatók át, azok még jó időn át tartósan éreztetik hatásukat.

A tanulmány alapjául szolgáló, regionális különbségeket elemző felmérések szerint 2015-ben például Bukarestben az életszínvonal 238,8 százalékkal haladta meg az országos átlagot, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a román főváros lakosai 2,3-szorosan jobban élnek az átlagos romániai polgárnál.

Az Arad, Hunyad, Krassó-Szörény és Temes megyét átfogó nyugati régióban ez az arány 100 százalékos, ami azt jelenti, hogy lakosaik életszínvonala pontosan megfelel az országos átlagnak. Románia többi régiójában azonban az életszínvonal az átlagos szint alatt marad.

A Maros, Hargita, Kovászna, Brassó, Szeben és Fehér megyét magába foglaló központi régióban az életszínvonal 91,5 százalékos, a Vrancea, Galac, Tulcea, Brăila, Buzău megyéből álló délkeleti régióban 88,5 százalékos, a délkeleti régióban 87,3 százalékos, a déli régióban pedig 83 százalékos. A legszegényebb régió a délkeleti és az északkeleti, ahol az életszínvonal az országos átlagnak mindössze 70,3 illetve csupán 60 százaléka.

Regáti és moldovai megyék a kullogók között

Ami a megyéket illeti, az életszínvonal országos átlagától a leginkább elmaradtak a Kárpátokon túli területek, mint például Teleorman, Vaslui, Botoșani, Mehedinți, Neamț, Suceava és Călărași megye. Az átlagon felül van viszont Bukarest, továbbá Kolozs, Temes, Szeben, Brassó, Konstanca, Prahova és Ilfov megye.

Amint már szó esett róla, Bukarest magasan az átlag fölött teljesít. Gazdasági megfigyelők szerint a román főváros mintha egy más ország lenne. A bukaresti lakosok életszínvonala 2016-ban 139 százalékkal haladta meg az országos átlagot. Ilyen tekintetben a román főváros összemérhető Madriddal, Berlinnel, Rómával vagy Lisszabonnal, ahol az életszínvonal 125, 118, 110 illetve 102 százalékkal haladja meg országaik átlagát – derül ki az Eurostat kimutatásából.

A román fővárosba érkezett a legtöbb külföldi tőke

Bukarestben összpontosul a külföldi beruházások 60 százaléka, ennek következtében is jóval nagyobbak a reálbérek itt, mint az ország más részében. Egy 2015-ös felmérés szerint Bukarestbe 38 milliárd eurónak megfelelő közvetlen külföldi tőke érkezett be, míg például az északkeleti régióba csak 1,6 milliárd eurót ruháztak be. Mindez jól bizonyítja, hogy a tőke bevonzására és nem pedig a fogyasztásra alapozott gazdasági modell vezethet a régiók gazdasági felzárkóztatásához.

Emellett pedig a román fővárosban működnek a jól fizetett állásokat kínáló központi közigazgatási egységek is.  Gazdasági szakértők szerint az ország unióhoz történő felzárkóztatásához elengedhetetlen lenne a külföldi tőkét vonzó üzleti légkör kialakítása, ami egyebek között szabad gazdaságot, előrejelezhetőséget, üzletbarát adminisztrációt és a korrupció leküzdését tételezi fel.