Nem az etnikai konfliktus, hanem az elkövetett bűntények oldaláról kell továbbvizsgálni és megoldani Hargita megyében a roma közösség körül kialakult feszültségeket – egyeztek meg a felek a kérdésről tartott csíkszeredai kerekasztal-beszélgetésen.

Az utóbbi hetekben, hónapokban a Hargita megyében történt, romákkal kapcsolatos összetűzések okairól tartottak tanácskozást Csíkszeredában csütörtökön a helyi és megyei hatóságok, valamint a romániai roma közösség képviselői. A kerekasztal-beszélgetés megtartását elsősorban a Gyergyószentmiklóson, valamint Homoródalmáson kialakult konfliktushelyzetek indokolták.

A roma közösség részéről érkezett küldöttséget Vasile Daniel, a Pro-Europa Roma Párt parlamenti képviselője, a parlamentben működő roma kisebbség jogait védő albizottság elnöke vezette. Vele érkezett Csíkszeredába Vîrză Mihăiţă szociáldemokrata-párti (PSD) parlamenti képviselő, az említett albizottság tagja, valamint Kulcsár Terza József képviselő, aki tagja a testületnek. Őket Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere, Incze Csongor megyei tanácsos, a nemrégiben újjáalakult Hargita megyei Területi Közrendi Hatóság (ATOP) elnöke, Proca Ion megyei tanácsos, az ATOP alelnöke, Salamon Zoltán megyei tanácsos, szintén az ATOP tagja, valamint Ioni Géza, a Hargita Megyei Roma Szövetség elnöke fogadta.

Vasile Daniel elmondta, nem első alkalommal jár Hargita megyében, ezért elég jól ismeri a térségre jellemző problémákat, azonban aggasztónak tartja, hogy az elmúlt hetekben több, romákat is érintő konfliktusos helyzet alakult ki, egymástól függetlenül, a megye különböző településein.

„A nem egészen két hónap leforgása alatt nem volt elég idő arra, hogy a gyergyószentmiklósi gondokra megoldást keressünk, Homoródalámáson máris újabb nézeteltérés alakult ki. Elöljáróban hangsúlyozom, hogy olyan roma közösségekről beszélünk, akik 18. századi körülmények között élnek: nincs víz-, szennyvíz- és gázellátásuk, nem férnek hozzá az egészségügyi szolgáltatásokhoz, a megfelelő oktatáshoz” – nevezte meg a probléma gyökerét a romaképviselő.

Hozzátette, fontos lenne tisztázni, hogy Hargita megye esetében etnikumok közötti konfliktusról vagy valami másról van-e szó, ezért arra kérte az RMDSZ-es tisztségviselőket, hogy üljenek le egy asztalhoz, és teljes felelősséggel próbáljanak gyakorlati megoldást találni a látszólagos roma-magyar konfliktus megoldására.

Nem etnikumok közötti konfliktus

Incze Csongor az ATOP nyitottságáról biztosította a jelenlévőket, ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy az utóbbi időszakban történt összetűzések indítóoka minden esetben roma személyek által elkövetett bűncselekmény volt. Ismertette a meghívottakkal a homoródalmási idős asszony meggyilkolásának a történetét, valamint a múlt pénteken történt, a roma pásztor és a helyeik között kialakult összetűzés részleteit.

Vasile Daniel erre azzal reagált, hogy úgy érzi, Hargita megyében „kinyílt Pandora szelencéje”, és egy „ketyegő bomba” van a térségben, amely bármikor felrobbanhat, ha nem lépnek azonnal.

Proca Ion ehhez fűzte hozzá: nem javasolná, hogy etnikumközi konfliktust kiáltsanak, mivel ez a probléma ennél sokkal összetettebb. A tény, hogy Hargita megye lakossága túlnyomórészt magyar nemzetiségű, nem változtatja meg a bűncselekmények lényegét. Hozzátette, könnyebb úgy megoldást találni, ha nem ebből az irányból közelítik meg a témát, ugyanis ellenkező esetben mindkét közösséget jogtalanul bélyegezhetik meg.

„Mi azt javasoltuk a megyei tanácsban, hogy a polgármester-találkozók alkalmával beszéljünk ezekről a témákról is, vonjuk be a párbeszédbe a szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, hiszen az oktatás biztosításának köszönhetően jó eredményeket értünk el” – jelentette ki a megyei tanácsos.

Tenni is kell valamit, nem csak párbeszédet folytatni

Nagy Zoltán, Gyergyószentmiklós polgármestere szerint közép és hosszú távon is gondolkodni kell, ez pedig azt jelenti, hogy a megbeszéléseken túl konkrét cselekvésre is szükség van.

„Meggyőződésem, hogy az iskoláztatás nem oldja meg teljesen a problémát. Figyelembe kell venni, hogy mindegyik konfliktus egy romák által elkövetett bűntény miatt alakult ki. Úgy látom, hiába iskoláztatjuk a gyermekeket, ha mégis hajlamosak bűncselekményt elkövetni. Hangsúlyozom, hogy nemcsak magyarok, hanem német turisták, sőt más romák ellen is követtek el ilyesmit. Éppen ezért nem interetnikus nézeteltérésről van szó” – fejtette ki a polgármester.

Szerinte még pozitív diszkriminációval sem tudnak eredményeket elérni. Példaként hozta fel, hogy városvezetés részéről azért nem tudnak a romák lakóhelyén ivóvíz-szolgáltatást biztosítani, mert ezek a közösségek rendszerint a város külterületein építették fel lakhelyüket. De arra megtalálták a törvényes lehetőséget, hogy a környékről – a város saját költségén ugyan – elszállítsák a felgyűlt szemetet.

Vasile Daniel hozzátette, a legnagyobb félelme az, hogy a közösség önbíráskodásba kezd. Ezzel a PSD-s Vîrză Mihăiţă is egyetértett, hozzátéve, hogy a radikalizálódás mellett mégis a magántulajdon  ellen elkövetett bűncselekmények a gond forrása. Szavai szerint a helyi közösségek vezetőinek határozottságot kell mutatniuk annak érdekében, hogy a sértett közösség ne akarjon saját kezűleg igazságot tenni.

Legyen vége a bűnözésnek!

Ioni Géza szerint az ATOP-nak, a megyei rendőrségnek és csendőrségnek megfelelő módon kell fellépnie: készítsenek el munkatervet, amelyhez a megye polgármestereit is meghívják. A megyei romaképviselet elnöke sajnálatosnak látja, hogy vannak olyan polgármesterek a megyében, akik hajlamosak pártfogásukba venni az önbíráskodó közösséget.

Incze Csongor következtetésként vonta le, hogy meg kell állítani a bűncselekmények elkövetőit, és akkor nem történik több, a gyergyóihoz és az almásihoz hasonló eset.

A felek egyetértettek abban, hogy nem az etnikai konfliktus felől, hanem az elkövetett bűntények oldaláról kell továbbvizsgálni és megoldani a kialakult helyzetet.

A tanácskozás után a megyében tartózkodó vendégek továbbutaztak Homoródalmásra, hogy a polgármesterrel és a helyi roma és nem roma közösség tagjaival találkozzanak.