Romániában viszonylag alacsony a munkanélküliség szintje. Statisztikák szerint az állás nélkülieknek is lenne munkájuk, ám jelentős részük – bár állításuk szerint szívesen vállalnának munkát – mégis inkább beéri a társadalmi segéllyel, esetleg feketén áll munkába.

Az Országos Statisztikai Hivatal legutóbbi kimutatásában maga is kitér erre – az általa paradoxonnak nevezett – jelenségre. Ezek szerint a munkanélküliek zöme rendszeresen ellátogat az időnként megrendezett állásbörzékre, ahol nem egyszer konkrét ajánlatokat is kapnak, ám ezekkel nem hajlandóak élni.

Az Országos Szakszervezeti Tömb elnöke, Dumitru Costin szerint mindennek több magyarázata is van. Egyrészt, aki már huzamosabb ideje nem dolgozik, az nehezen talál vissza a munka mezejére. Másrészt a munkaadó nem mindig olyan állást kínál fel nekik, amelyhez képesítésük van, vagy amelyhez értenek. Nem egyszer a felkínált fizetések túl kicsik, alig különböznek a szociális segélytől, emiatt sokan úgy vélik, hogy ennyiért nem érdemes munkába állni. Több esetben a munkanélküliek közeli rokonai, ismerősei külföldön vállaltak munkát, így az általuk hazaküldött pénz is elegendő a megélhetéséhez, vagy pedig ara számítanak, hogy kint dolgozó társaik majd számukra is találnak munkalehetőséget.

Nyolc év

Ami a munkanélküliség időtartamát illeti, Románia ilyen tekintetben sajnos vezető helyen áll az Európai Uniót tagállamai között: ez az időszak esetenként a nyolc évet is elérheti. Dumitru Costin szerint ebben a tekintetben Romániában valóságos „magatartásforma” honosodott meg.

Márpedig a nyolc éves munkanélküliség olyan hosszú kiesést jelent, amelynek során az érintettek szinte teljes mértékben elveszítik készségeiket, szakértelmüket, ennyi idő alatt a szakma voltaképpen „elszáguld” mellettük, így nagyon nehezen lesznek képesek helyt állni a munkaerőpiacon. Ezért legjobb esetben is apró-cseprő feketemunkákat vállalnak fel.

Különbségek régiók szerint

A munkanélküliségi ráta Romániában régiónként jelentős különbségeket mutat. Az Arad, Hunyad, Temes és Krassó-Szörény megyéből álló Nyugati, a Kolozs, Bihar, Szilágy, Szatmár, Máramaros és Beszterce-Naszód megyéből álló Északnyugati régióban a munkát keresők számos ajánlat közül válogathatnak, az alkalmazók talán emiatt is csak nagyon nehezen találnak munkaerőt.

A Botosani, Suceava, Iasi, Neamt, Vaslui és Bacau megyéből álló Északkeleti régióban viszont jóformán nincs munkahely, így az állás nélküliek csak rendkívül nehezen találnak maguknak állást.

Szociológusok furcsállják viszont, hogy a munkaadók nehezen találnak maguknak munkaerőt. Véleményüknek megfelelően ennek az lehet a magyarázata, hogy az állásnélküliek nagy részének sikerült ilyen vagy olyan módon gondoskodnia megélhetéséről, esetleg földterülettel rendelkeznek, amelyet megdolgoznak, ezért aztán már nem fordítanak túlságosan nagy gondot az álláskeresésre. A romániai hivatalos statisztikákban még munkanélküliként szereplő személyek közül többen már külföldön vállaltak (nagyrészt fekete) munkát – vélekedett minderről a szociológus Mircea Kivu.

Az igaz, hogy a munkanélküli segélyben részesülő személyeknek időről időre jelentkezniük kell az állásbörzéken, ahhoz, hogy ne veszítsék el juttatásukat. Csakhogy – mint annyi minden Romániában – mindez csak formális jelleget ölt, az érintett személy aláírja a jelenlétét tanúsító papírt, a továbbiakban senki nem követi figyelemmel a további sorsát.

Hatmillió „inaktív személy”

A hivatalos statisztikáknak megfelelően Romániában 2016-ban 6,16 millió 15 és 74 év közötti „inaktív személyről” tudtak. Közülük csaknem 350 ezer „további potenciális munkaerőként” szerepel az Országos Statisztikai Hivatal nyilvántartásában. Az aktív lakosság 3,8 százaléka, azaz 345 ezer személy készen állt rá, hogy dolgozzon, de nem tett semmit azért, hogy munkahelyet találjon magának.

A részidőben dolgozók száma tavaly elérte a 268 ezret, a statisztikusok szerint ők az alulfoglalkoztatottak kategóriájába tartoznak. Nagyrészük csaknem egyöntetűen állította, hogy szeretne hosszabb munkaidőben dolgozni. Ez az aktív lakosság 2,9 százalékát jelenti, létszámuk az előző évhez képest 30 ezerrel emelkedett.

A munkanélküliség aránya egyébként Romániában 2016-ban 5,9 százalékos volt.