Negatívan véleményezte a CSM a közkegyelmi és büntetőjogi tervezeteket

Negatívan véleményezte szerdán a Legfelső Bírói Tanács (CSM) a közkegyelemről és a büntetőjog módosításáról szóló rendelettervezeteket. 

A testület szavazattöbbséggel fogadta el a tervezeteket elutasító álláspontját. Az ülésről tudósító Digi 24 hírtelevízió szerint a CSM alkotmányellenesnek tartja, hogy - azonnal hatályba lépő - sürgősségi kormányrendelettel hirdessenek közkegyelmet több ezer elítéltnek, a szakmai fórum szerint ugyanis közkegyelemet csak a parlament hirdethet sarkalatos törvényben.

A büntető törvénykönyv egyes cikkelyeinek módosítását előirányzó másik tervezetről az a CSM álláspontja, hogy a kormány nem indokolta meggyőző módon, miért kellene a rendes parlamenti jogalkotási eljárást sürgősségi rendelettel helyettesíteni. A két tervezet ellen korábban a legfelső bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és a korrupcióellenes főügyész is nyilvánosan állást foglalt.

Mint írtuk, a Grindeanu-kormány épp egy hete küldte meg véleményezésre a CSM-nek azt a tervezetet, amelynek köszönhetően szabadulhatna az öt évet meg nem haladó szabadságvesztéssel sújtott elítéltek egy része. A kabinet célja, hogy így enyhítsék a börtönök túlzsúfoltságát. Az intézkedés nem terjedne ki azokra, akiket a korrupciós bűncselekményekre vonatkozó törvény alapján ítéltek el.

Nem részesülnének közkegyelemben továbbá az erőszakos, a nemzetbiztonságot veszélyeztető bűncselekményekért, emberkereskedelemért elmarasztalt, illetve a visszaeső elítéltek. A tervezet szerint elengednék a büntetés felét a 60 évnél idősebb, a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő, kiskorút eltartó vagy várandós elítéltek esetében. Bár az intézkedést a börtönök túlzsúfoltságával indokolták, a tervezet szerint a közkegyelem hatálya a felfüggesztett büntetésekre is kiterjedne.

Mint ismeretes, Romániát számos esetben elmarasztalta az Emberi Jogok Európai Bírósága a túlzsúfolt börtönökben uralkodó embertelen körülmények miatt.  Florin Iordache igazságügyi miniszter szerint Románia negyven büntetés-végrehajtó intézményében 19 ezer férőhely van, ám ezekben több mint 27 ezer elítéltet tartanak fogva. Elmondása szerint külföldön további 11 ezer állampolgár van börtönben, akiknek joguk van arra és bármikor kérhetik, hogy Romániában töltsék le kiszabott büntetésüket. A tárca számításai szerint 2300-2500 elítélt kerülne szabadlábra a közkegyelmi tervezet hatályba lépése esetén.

Klaus Johannis államfő váratlanul megjelent a kormány ülésén, elmondása szerint azért, hogy a kabinet ne fogadja el társadalmi vita nélkül a közkegyelemről rendelkező, és a büntető törvénykönyvet módosító sürgősségi rendeletet. A két tervezet ellen országos kiterjedésű tiltakozáshullám alakult ki, emberek tízezrei vonultak utcára a fővárosban és több nagyvárosban. Utóbb az államfő bejelentette, hogy népszavazást kezdeményez a közkegyelmi és Btk-módosító tervezetekkel kapcsolatban. 

Az igazságügyi minisztérium egy másik, szerdán nyilvánosságra hozott tervezete a büntető törvénykönyvet és a bűnügyi perrendtartást módosítaná, az indoklás szerint azért, hogy összhangba hozza azok rendelkezéseit az alkotmánybíróság korábbi döntéseivel. A tervezet például törvénybe iktatná a taláros testületnek a hivatali visszaélés fogalmát pontosító jogértelmező határozatát, miszerint az a hivatalos személy marasztalható el ezért a bűncselekményért, aki hivatali kötelességét törvénysértő módon, vagy egyáltalán nem teljesítve jogtalan hátrányt okoz valamely jogi vagy magánszemélynek. A tervezet szerint azonban csak a 200 ezer lejnél nagyobb kárt okozó visszaélés minősülne bűncselekménynek, a kiszabható legnagyobb büntetést pedig az eddigi hétről három évre csökkentené.

A tervezet egy másik rendelkezése a - gyanúsítottak és ügyészség közti - vádalkuk gyakorlatát korlátozná, mivel hatályba lépése esetén nem lehet majd olyan feljelentés alapján bűnvádi eljárást indítani, amely fél évnél régebbi bűncselekményekre vonatkozik.

Kapcsolódók

Kimaradt?