Romániában elméletben világos törvények vonatkoznak a gyűlöletbeszéd, azaz a magyarság elleni uszító kampányok ellen, gyakorlatban viszont a jogszabályok tele vannak értelmezhető szavakkal, amelyek pontosításra szorulnak, hogy ne lehessen a joghézagokat kikerülni - mutatott rá csütörtöki sajtótájékoztatón Márton Árpád. A Kovászna megyei RMDSZ képviselő szerint egyértelmű törvényi szabályozásra van szükség a gyűlöletbeszédre vonatkozóan.

Benkő Erika a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat vezetője, háromszéki képviselőjelölt a sajtótájékoztatón rámutatott, hogy az elmúlt időszakban felerősödtek a magyarellenes hangok a központi sajtóban, a Facebookon és a sportpályákon is.

Emlékeztetett, hogy az elmúlt hetekben a Sepsi SIC női kosárlabda csapatot és szurkolóit Kolozsváron és Iași-ban is ellenségesen fogadták, és meglátása szerint a kosárlabda szövetség által kiszabott 500-500 eurós pénzbírság igen csekély ahhoz a felfokozott magyar gyűlölethez képest, melyről a kolozsvári és iași csapatok szurkolói tettek bizonyságot.

Benkő Erika ugyanakkor bemutatott egy részletet a B1 TV-n megjelent Radu Banciu műsorából, amelyben a műsorvezető kifejti, hogy „Romániának jobb lenne magyarok nélkül”, illetve, hogy a „magyar is migránsnép, amely csalárd (fraudulos) módon érkezett Európába” majd hozzáteszi, hogy ha az erdélyi magyarok „annyira magyarnak tartják magukat, és annyira románellenesek, akkor menjenek Magyarországra”. Ez ügyben Márton Árpád képviselő, az RMDSZ is feljelentést tett, de a Diszkriminációellenes Hatóság hivatalból is indított eljárást ellene.

Márton Árpád szerint az audiovizuális törvényben világos megfogalmazás szerepel, miszerint „tilos olyan programot közölni, amely faji, vallási, nemzeti, nemi és nemi irányultságú szempontból uszító jellegű”. Hozzátette: ez a megfogalmazás elég kellene legyen, hogy ne forduljanak elő magyarellenes uszítások, de belső harcok miatt az Audiovizuális Tanács (CNA) működésképtelen, és a parlamentnek nincs hatásköre ezen változtatni. Márton Árpád szerint az írott médiára vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs.

A háromszéki képviselő szerint a Diszkriminációellenes Tanács működését szabályozó törvény kimondja, hogy az egyén vagy közösség ellen irányuló diszkriminatív cselekvés kihágásnak minősül, ha az nem bűncselekmény. A Büntető-törvénykönyv (Btk) egyértelműen leírja, hogy bármilyen eszközzel (orice mijloace) tilos az uszítás és megkülönböztetés, de ez alapján a gyakorlatban mégsem jár el a vádhatóság.

Benkő Erika példaként említette, hogy a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat négy súlyos esetben tett feljelentést, amikor magyar vezetőket Facebook kommentárban halállal fenyegettek meg és levágott emberi fejeket illusztráló fotókat is csatoltak a kommentárokhoz. Elmondása szerint az ügyészség az IP címek alapján beazonosította a Facebook kommentelőket, de nem jártak el ellenük mondván, hogy ehhez nincs jogi alapjuk.

Benkő Erika, képviselőjelölt szerint fontos, hogy világos és közérthető törvények szabályozzák a gyűlöletbeszéd szankcionálását. „Célunk, hogy Romániában olyan törvény legyen, hogy mindenki, aki azzal a céllal ül le a Facebook elé, hogy egy magyarellenes posztot tegyen fel, az kétszer is gondolja meg mielőtt megnyomja a send gombot.” – fogalmazott Benkő Erika.

Márton Árpád hozzátette: a gyűlöletbeszédre vonatkozó önálló törvénytervezetet nyújtanak be a parlamentbe de módosítani szeretnék az erre vonatkozó jelenlegi  törvénycikkelyeket is. Abban bíznak, hogy ez ügyben találnak támogatókra, hiszen nem csak a magyar közösséget, hanem számos más közösséget is negatívan érint a gyűlöletbeszéd.