Élénk vitát váltott ki a múlt héten az RMDSZ román nyelvű óriásplakátjainak decentralizációt sürgető üzenete. Pedig a pénzügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy az erdélyi megyék többet fizetnek be a központi költségvetésnek, mint amennyit kapnak belőle.

A román állam költségvetésébe tavaly több mint 25,5 milliárd lejt fizettek be az ország megyéi és Bukarest. Ebből az összegből az állam alig 6,5 milliárd lejt utalt vissza a megyéknek és a fővárosnak. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy minden 100 euróból 75 euró a román államnál maradt. Az adatok hivatalosak: a Gândul portál kérése hozta nyilvánosságra a számokat a pénzügyi tárca.

A két véglet: Vaslui megye és Bukarest

Akadnak viszont megyék, amelyek nem jártak rosszul a „vásárral”. Így 15 megye többet kapott vissza többet az állami költségvetésből a megyei szinten befizetett adók és illetékek összegénél. A „szerencsés megyék” között azonban mindössze egy erdélyi és egy bánsági akad: Máramaros és Krassó-Szörény. Máramaros megye a költségvetésnek befizetett több mint 112 millió euró helyett közel 117 millió eurót kapott vissza, Krassó-Szörény megye pedig több mint 77 millió euróban részesült a befizetett nem egészen 65 millió euró helyett.

Hat további megyénél az államtól kapott pénzek alig 50 százalékát jelentették a megyei szintén begyűjtött és az állami költségvetésnek eljuttatott adók és illetékek összegének.

A „legszerencsésebb” 2015-ben Vaslui megye volt, amely a központi költségvetéshez 66 millió euróval járult hozzá, cserében viszont közel 105 millió eurót kapott vissza, vagyis több mint 158 százalékában részesült a befizetett pénznek. Pontosabban: minden 100 euró után 158 eurót kapott. A megyei tanács elnöke, Vasile Mihalachi azonban így is panaszkodik, szerinte ez a pénz sem elegendő, így a megyének 35 millió eurós kölcsönt kellett felvennie a helyi gazdaság támogatásához.

A lista túlsó végén Bukarest áll, amely a központi költségvetésnek átutalt minden 100 euróból mindössze 11 eurót kapott vissza az újraosztásnál. A főváros alpolgármestere, Mircea Raicu viszont megértő. Szerinte sokak számára ez igazságtalanságnak tűnhet, ám a megyék, történelmi tartományok közötti szolidaritás mindezt megköveteli.

A legnagyobb vesztes: Erdély

Az erdélyi és bánsági megyék viszont – a korábban említett két megye kivételével – nem járnak jól a befizetett összegek visszaosztásánál. Közülük Kolozs, Brassó és Temes megye veszít a legtöbbet. Az előző ugyan több mint 436 millió euróval járul hozzá az állami költségvetéshez, ebből az összegből azonban alig valamivel több, mint 192 millió eurót kapott vissza, Brassó megye csaknem 304 millió befizetett euróért nem sokkal több, mint 140 millió euróban részesült, Temes megye a 422,2 millió eurós befizetés nyomán 188 millió eurót kapott cserébe.

Bihar megye 230,6 millió eurót fizet és csak 150 milliót kap vissza, Szeben megye 193,5 millió euró helyett csupán 111,5 millió euróval marad, Szilágy megyének 80,3 millió euróért cserében csak 63,6 millió eurót utalnak vissza, Hunyad megye esetében pedig a mérleg szintén veszteséges: 125,5 millió euró befizetésért a román állam mindössze alig több, mint 114 millió euró fizet vissza.

Székelyföldi is keveset kap

A helyzet a székelyföldi megyék esetében sem jobb. Hargita megyének az illetékekből és adókból származó 106 millió euróért cserében meg kellett elégednie 87,5 millió euróval; Kovászna megye ugyan 75 millió eurót küldött az országos költségvetésbe – vissza viszont alig valamivel több mint 59 millió eurót kapott. Maros megyében még rosszabb a helyzet, hiszen 202 millió euróból csak 143 millió eurót kapott vissza.

A Kárpátokon túli megyék közül több is jóval szerencsésebb helyzetben van. A „pozitív rekordot” tartó Vaslui megye mellett Botoșani megye 67,5 millió befizetett euróját a román állam 33 millió euróval toldotta meg, így a megye csaknem 101 millió eurót kapott vissza. Gorj megye a 78,4 millió euróért cserében 83 millió eurót kapott, Teleorman megye 52,6 millió euróért 75,5 millió euróban részesült, Vrancea megyének a központi költségvetésbe beküldött valamivel több mint 63 millió eurója 81,6 millió eurót hozott.

A többletösszegekben részesülő megyék vezetősége minden esetben magyarázatot talál a „nyereségre”. Argeș megyei tanács elnöke, Marian Oprișan szerint nem rendelkeznek kőolaj-finomítokkal, kikötőkkel, repülőterekkel, ipara is gyengén fejlett, mivel a mindenkori kormány 25 év óta nem fordítottak gondot az országnak erre a részére, így tehát – a gyengén fejlettség behozása miatt – a megye mindenképpen jogosult ezekre a pénzekre. A vesztes megyék jelentős többsége azonban elégedetlen a fennálló helyzettel.

Akadnak elégedetlenkedők

A Konstanca megyei tanács elnöke, Nicușor Constantinescu szerint a visszaosztásnál Bukarest korántsem a fejlettségi szintek kiegyenlítését, a megyék közötti szolidaritást veszi figyelembe, hanem a pénzeket politikai szempontok szerint osztja szét. Mint kifejtette, szakítani kellene végre azzal a gyakorlattal, hogy a „pénzszerző” megyéktől el kell venni, mivel amúgy is van elég pénzük. Az összegek egy részének természetesen a fejletlenebb megyékhez kell kerülnie, más részének azonban a „gazdag megyékhez”, hogy ott is lehessen fejleszteni – véli a tanácselnök.

Alin Tișe, a Kolozs megyei tanács elnöke azonban már megértőbb. Szerinte a bevételeknek és a visszaosztásnak pontosan így kell alakulnia az egységes állam pénzügyi életében. A megyei tanácsoknak nem szabad alamizsnát várniuk a kormánytól, inkább alternatív megoldásokon kellene gondolkodniuk – állítja a politikus.