Beismerten provokatív óriásplakátokkal próbálja megszólaltatni az erdélyi románokat az RMDSZ az előkampány részeként. A Maszol által kérdezett szakértő ezt a kommunikációs váltást szerencsésnek tartja.

„Salvăm ORADEA. De BUCUREȘTI. Taxele noastre să îmbogățească Ardealul. NU capitala!” (Megmentjük Nagyváradot. Bukaresttől. Az adóink Erdélyt gazdagítsák, ne a fővárost!” – ilyen és ehhez hasonló román feliratú RMDSZ-es óriáspannók jelentek meg a napokban Bihar és Kolozs megyében az utak mentén. A plakátokat a román sajtó egy része ellenségesen fogadta, és szeparatizmusnak minősítette.

Kovács Péter ügyvezető elnöktől, az RMDSZ kampányfőnökétől megtudtuk, a szövetség összesen 75 óriásplakátot helyezett el Erdélyben, a magyar nyelvűek mellett román nyelvűeket is. Üzeneteiket ugyanis nem csak az erdélyi magyarokhoz, hanem az erdélyi románokhoz is el akarják juttatni.

Arra a kérdésünkre válaszolva, hogy miért folyamodtak ehhez a megoldáshoz, a politikus emlékeztetett: a jelenlegi törvény nagyon lecsökkentette a pártok kampányolási lehetőségeit, és ennek hatása már az önkormányzati választások idején érezhető volt. „Az országban nem volt kampányhangulat. Az emberek azt sem tudták, melyik napon lesznek a választások” – idézte fel a politikus.

Kovács elmondta, a törvény a kültéri üzenethordozók közül csak egy kis méretű, 30X50 cm-es plakát használatát teszi lehetővé a választási kampányban, és ezek is csak a hivatalos plakátoló helyeken helyezhetők el. A napokban kihelyezett óriáspannók az RMDSZ előkampányának részei, és a hivatalos választási kampány kezdete előtt két nappal le fognak kerülni.

„Ezekkel a pannókkal tudatosítani akarjuk az emberekben, hogy parlamenti választások lesznek. Ugyanakkor ismertetni akarjuk velük az elképzeléseinket román és magyar nyelven is arról, hogy milyen Erdélyt építenénk” – magyarázta a kampányfőnök.

A román nyelvű plakátjaikról elmondta, fő üzenetük az, hogy a befizetett adó maradjon helyben: a kolozsvári adó Kolozsváron, a botoșani-i adó Botoșani-ban. Kovács Péter érvelése szerint a pénzügyminisztériumi statisztikák azt mutatják, hogy az összes erdélyi megye, beleértve a székelyföldieket is, többet fizet be Bukarestnek, mint amennyit visszakap. „Úgy gondoljuk, hogy ez nem jó” – nyomatékosította az ügyvezető elnök.

Kovács Péter elismerte, hogy a román nyelvű plakátjaik ezek provokatívak. „De az üzenetek formája a provokatív, tartalmilag teljesen vállalhatók. Mi azt is üzenjük a plakátainkon: olyan Erdélyt akarunk, ahol az autópálya aszfaltból van, és nem papírból. A jövendőbeli autópályán románok is, és magyarok is fognak utazni. Vagy amikor oktatási kérdésekről beszélünk, akkor azt üzenjük: egy olyan Erdélyt akarunk, ahol mindenki beszél románul és magyarul” – fogalmazott a kampányfőnök.

Kommunikációváltás az RMDSZ-nél

Kádár Magor kommunikációs szakértő, a BBTE oktatója jó stratégiának tartja a román nyelvű óriásplakátok elhelyezését. Véleménye szerint jelentős váltás történt az RMDSZ kommunikációjában. „Most sokkal lényegretörőbben, frappánsabban, provokálóbban fogalmazzák meg az üzeneteiket. Ezeket a plakátokat nem lehet nem észrevenni, és ezt szerencsés megoldásnak tartom. Legalább felfigyel rá a román közösség” – fogalmazott a Maszolnak a szakember.

Kárdár csak azt tartja problematikusnak, hogy a román nyelvű üzenetek félreértelmezhetőek, rájuk lehet sütni, hogy autonómiatörekvéseket fogalmaznak meg. „De benne van az is, hogy az RMDSZ kicsit kilépett abból a szerepből, hogy magyar párt és egy kisebbséget képvisel. Az erdélyi románok egy részének is elvárása, hogy az erdélyi pénzek Erdélyben maradjanak, Erdélyben autópályák épüljenek. Itt az a kérdés, hogy az üzenetet befogadó fél regionális identitása felülírja-e az etnikai identitást. Ezek az üzenetek erősíthetik az erdélyi románok regionális identitását” – magyarázta.