Panama-iratok: voltaképpen mire jók az offshore cégek?
Az úgynevezett Panama-iratok kiszivárgása után ismét a figyelem közzéppontjába kerültek az offshore cégek. Elmagyarázzuk, mire jók és miért gyanúsak ezek a vállalkozások.
A közhiedelem szerint az offshore cég megalakítása, illetve igénybevétele törvényszegésnek számít. Erről azonban szó sincs. Az offshore cégek alapítása, működtetése, bármilyen más cégformához hasonlóan teljesen törvényesnek mondható. Az offshore cégek olyan országokban – adóparadicsomokban – létesülnek, amelyekben a társasági adó igen alacsony vagy pedig egyenesen nem is létezik.
Adóoptimizálás
Az offshore műveltekre igen szép szót találtak ki: ezeket általában adóoptimizálásra használják, de az utóbbi időben egyre nagyobb szerepet kapnak más pénzügyi tevékenységekben is, így például az ingatlanszektorban, a nemzetközi kereskedelemben, de az e-kereskedelemben is.
A cégekre a cégbejegyzés helyszínétől függően vonatkozik beszámolási vagy közzétételi kötelezettség a tulajdonossal, igazgatókkal és a gazdálkodással kapcsolatban, de a kötelező adómérték csökkenésével arányosan fogynak ezek a kötelezettségek is. Az európai helyszínek általában valamilyen alapfokú könyvelést, letétet, igazgatótanácsot, számlavezetést, eredményességi jelentéseket stb. megkövetelnek.
Az Európai Unió – mint egyébként minden magas adóval és komoly államapparátussal rendelkező ország vagy régió – az adóelkerülést és az offshore cégekkel való visszaélést károsnak tartja, és igyekszik kiküszöbölni.
Johnny perselyei
Egy amerikai gazdasági szakértőnek, DanGliesacknak sikerült teljesen érthetően – mint mondta, egy ötéves gyermek szintjén – elmagyaráznia az offshore-jelenséget, illetve az ebből kipattant „Panama-iratok” botrány lényegét.
Ha egy kisgyermek 25 centet ajándékba kap, akkor azt mondjuk perselybe teszi. A persely a szekrény felső polcán áll. A kisgyermek édesanyja ezt tudja, és időnként ellenőrzi a perselyt, hogy megállapítsa, kisfia mennyi pénzt takarított meg, mennyit költött el belőle. Megtörténhet, hogy a kisgyermek nem szereti az „anyai kontrollt”, ezért pénzének jelentős részét egy másik perselybe teszi, amelyet jó barátja, Johnny szekrényének polcán tart. A pénzét itt biztonságban tudhatja, Johnny édesanyja ugyanis nagyon elfoglalt, így nincs ideje a persely ellenőrzésére, egyébként nem is tud a kisgyermek perselyéről, tehát minden titokban maradhat.
Ez az ötlet kiválónak tűnik, ezért a környékbeli gyermekek közül többen is átviszik perselyüket Johnnyhoz, akinek szekrénye így lassan megtelik perselyekkel. Egy nap aztán mindez feltűnik Johnny édesanyjának is, ezért tájékoztatja minderről a perselyeiket Johnnynál elhelyező gyermekek szüleit. Így aztán kiderül például, hogy voltak, akik az otthonról ellopott pénzt tartották a perselyben. Persze, nem minden gyermek rossz szándékkal akarta titkolni pénzét szülei előtt. Volt például, aki édesanyja születésnapjára takarékoskodott, más csak szórakozásra gyűjtött.
A valós világban a Panama-botrány során most kiderült, hogy igen sok jelentős személy tartotta pénzét a „panamai Johnnynál”, a mamák pedig tudomást szereztek erről. Rövidesen azt is megtudhatjuk, lopott pénzt, vagy tisztességesen megkeresett összegeket tartottak a perselyekben. Az viszont bizonyos, hogy mindenki pórul járt, mivel az érvényes szabályokkal ellenkezik a pénzek titkosítása, függetlenül attól, hogy milyen céllal történt ez – állítja DanGliesack.
Offshore cégek előnyei
De mire is lehet használni tulajdonképpen egy offshore céget? Az „adóoptimalizálás” mellett nagy vonzerejüket az is jelenti, hogy igen könnyen létrehozhatóak és nehezen kideríthető az igazi tulajdonos személye, a cég valódi tulajdonosa valamint létrehozója között ugyanis rendszerint számos közvetítő létezik.
Az adóparadicsomi cégek esetében sajátos konstrukciók léteznek arra az esetre, ha egy vállalkozás vagy személy vagyonát ki akarja vonni az üzleti kockázat alól, illetve ha a haszonélvező személyét a legnagyobb titokban kívánja tartani. Így például a liechtensteini Stiftung vagy Trust kezelésére bízott magánvagyonhoz a tulajdonoson kívül senki nem férhet hozzá, az akár jogerős bírói ítélettel, vagyonelkobzással szemben is védett marad.
Egyes adóparadicsomi helyszínek földrajzi fekvésük vagy egyéb előnyeik mellett presztízsfeladatokra is alkalmasok. Sok kelet-európai offshore üzletember előnyben részesíti az Egyesült Államokbeli helyszíneket (Utah, Delaware, Nevada stb.), de előszeretettel bérelnek offshore cégük számára New York-i vagy londoni „presztízs irodacímet” – az üzleti tárgyalásokon sokkal jobb benyomást kelt egy irodacím a Bond Streeten, mint a Bahamákon.
A Kajmán-szigetektől az Anguillákig
Igen sok adóparadicsomban lehetőség nyílik offshore bankok és biztosítók létrehozására. A biztosítók előnye az adómentességen kívül az is, hogy az alapítók egy sor pénzügyi, befektetési és biztosítási korlátozástól szabadulnak meg. Az offshore biztosítók „hazája” a Holland Antillák, a Kajmán szigetek. Luxemburg, a Bermudák, a Bahamák.
Az offshore bankok előnye nem csupán a minimális és gyakran nyereségtől független adózásban rejlik, hanem a vonatkozó törvényi szabályozás és követelményrendszer engedékenységében is. Ezeken a helyeken rendszerint nincs vagy minimális a tartalékráta képzési kötelezettség, mód van a lejárat átcsoportosítására, ami ugyan veszélyesebbé, de rugalmasabbá és – főleg – jövedelmezőbbé teszi az üzletágat.
A legismertebb offshore bankközpontok A Kajmán szigeteken, Vanuatuban, a Bahamákon, a Turk&Caicos szigeteken, Anguillában stb. vannak. Több adóparadicsom lehetőséget nyújt hajók és repülőgépek olcsó regisztrálására, van, ahol egy hajó regisztrálása 5-45 dollárba kerül (a hajó méretétől függően). Emellett a vámköltségek jelentős része ezzel az eljárással megtakarítható.