banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Veszélyben három magyarlakta város jelölése a kulturális fővárosi címre

Négy emberjogi szervezet kéri, hogy Kolozsvár, Sepsiszentgyörgy, Nagybánya és Bukarest ne pályázhasson az Európa Kulturális Fővárosa – 2021 címre. Az ActiveWatch és további három civil szervezet szerint az említett városok méltatlanul bántak saját polgáraikkal és lábbal tiporták az európai normarendszert. A szervezetek már el is küldték levelüket a nemzetközi zsűrinek, amely ezekben a napokban dönt arról, hogy – a 14 jelentkező közül – mely városok jutnak tovább a végső versenybe a kulturális fővárosi címért.  

Nagybánya azzal vonta magára a jogvédők haragját, hogy a cigányok által lakott tömbházakat 1.80 méter magas fallal zárták körül a polgármester kezdeményezésére.  Bírósági határozat született ugyan, hogy a falat le kell bontani, a városvezetés azonban fittyet hányt erre, sőt, képzőművészeti szakos egyetemistákkal graffitiket festtetett rá és ezzel képzőművészeti alkotássá változtatta, amelyet már nem lehet lebontani. A polgármester, Cătălin Cherecheș azt nyilatkozta, hogy a körülkerített tömbházak lakóinak kiköltöztetése és a térség kitakarítása is „művészi alkotás” lesz, és hogy ő maga fogja vezetni a buldózert, ha kell – emlékeztet az Active Watch.

Sepsiszentgyörgyről azt írják: a városnak már a 80-as évektől van egy fala, amely elkeríti az embereket a „nem-emberektől”, vagyis a romáktól. „ A rasszizmus jelei ugyanazok itt is, mint Cătălin Cherecheș polgármesternél, azzal a különbséggel, hogy itt gyakrabban fogalmazzák meg magyarul” – állítja a jogvédő szervezet honlapján.

Kolozsvár sem érdemli meg az Active Watch szerint, hogy Európa Kulturális Fővárosa legyen, mert 2010-ben 76 cigány családot lakoltatott ki a Karjala (románul Coastei) utcából, és szociális lakásokba költöztette őket a Patarét mellé. A városvezetés ezzel azt a nézőpontját ismerte el, hogy a cigányok helye a szemét mellett van – emlékeztet a levél, amely szerint az is felháborító, hogy a város nem akarja saját polgáraiként kezelni ezeket az embereket.

 Bukarestnek a leghosszabb a bűnlajstroma: törvénytelen kilakoltatások, brutális ingatlan-kisajátítások, műemlék-épületek tucatjainak lebontása. Legnagyobb gond azonban a földrengésveszéllyel van, Bukarest a legnagyobb rizikófaktorral számoló város Európában. 186 épület pedig Bukarest történelmi belvárosában biztosan összedől, ha bekövetkezik a földrengés. Ezekben az épületekben emberek laknak, intézmények működnek – figyelmeztet az ActiveWatch, hozzátéve: minden felelős városvezetésnek prioritása lenne ezen épületek biztonságossá tétele, de a bukaresti elöljárók mondvacsinált okokra hivatkozva húzzák-halasztják a munkálatokat.

„Annyi biztos, hogy egy esetleges földrengésben Bukarestben néhány ezer ember meg fog halni. Szándékos emberölés tanúi vagyunk” – jelentik ki a tiltakozók a román főváros kapcsán. 

Kapcsolódók

Kimaradt?