Az EU Tábor csütörtöki vendége, Kelemen Hunor RMDSZ-elnök amerikai látogatásáról beszélt, amelyen elsősorban a restitúció kérdését, az erdélyi magyarság problémáit tűzték napirendre. Kovács Péter ügyvezető elnök a kabát újragombolásáról, a szövetség hibáiról és a korrigálás lehetőségeiről értekezett.

A marosfői EU Tábor csütörtöki napján mondott beszédében Kelemen Hunor szövetségi elnök felvázolta, hogy a NATO- és EU-integráció miatt Románia vállalta a restitúciós folyamat beindítását, a csatlakozások után azonban a folyamat nemcsak, hogy leállt, hanem precedens értékű döntést is hoztak a Mikó-perben.

Mivel Románia és az USA között erős partnerség áll fenn, amelyet az RMDSZ is támogat, és mivel a nyugati világot általában biztonságpolitikai kérdések foglalkoztatnak, Románia szerepe megnő, és félő, hogy a biztonsági kérdések mellett minden egyéb téma elsüllyedhet – mondta washingtoni látogatásáról a politikus.

Magyarázata szerint az RMDSZ éppen ezért kapcsolta össze a kisebbségi jogok kérdését a biztonsággal, ugyanis amennyiben az emberi, kisebbségi, tulajdoni jogok sérülnek, az feszültségeket szül. Az USA külügyminisztériumi éves jelentés már részletesen foglalkozik azokkal az ügyekkel, amelyeket az RMDSZ ismertetett velük.

Elfogadhatatlan, hogy 25 évvel a diktatúra bukása után a közbiztonsági veszélyforrásnak tüntetik fel az erdélyi magyarságot, fogalmazott Kelemen, hozzátéve, hogy ezt az Egyesült Államokban szintén értik. Azt is, hogy a korrupcióellenes harcot az RMDSZ támogatja, de azt nem tartja helyesnek, hogy kisebbségi politikusoknak, vagy általában politikusoknak a "kivéreztetését", karaktergyilkosságát is alkalmazza a DNA.

„Lógva látnák a politkusokat”

A közönség soraiból érkező kérdésre kifejtette, ma politikusnak lenni rossz, az emberek lógva szeretnék látni a politikusokat, langyos szellőben. Arról a parlament, a kormány is tehet, hogy a parlamentet zárójelbe tették, de a helyzetet korrigálni kell – ez pedig a fiatalság kötelessége. A korrupcióellenes handjáratól elmondta, látszik, hogy nem sok alapja van annak, ami Csíkszeredában vagy Gyergyószentmiklóson történt. "Először a saját szememnek hiszek, és nem annak, amit másoktól hallok" – jelentette ki. Kelemen szerint az önkormányzati tisztségviselők félnek aláírni szerződéseket, a beruházások leállnak, ennek is köszönhető, hogy Románia a költségvetési keretének mindössze huszonöt százalékát költötte el.

„Csodára ne várjunk – fogalmazott Kelemen Hunor. – A politikában, a közéletben nem szoktak csodák történni, viszont nem engedhetjük meg, hogy ne tegyük szóvá, ha problémákat, kisiklásokat tapasztalunk.” A hatalmi ágak közötti egyensúl felborult, ennek a társadalomnak pedig korrigálnia kell ezeket a problémákat – tette hozzá.

A politikus tájékoztatott arról is, hogy a wahingtoni találkozókat a több évtizede működő New York-i Magyar Emberi Jogok Alaptvány valósította meg. A két nagy amerikai párt, a demokrata és a republikánus oldal számos kérdésben együtt lép fel, a romániai magyarok kérdését sem közelítették meg eltérően, bár a republikánusok az egyházi kérdésekben, a demokraták az emberi, kisebbségi jogok terén voltak kicsivel fogékonyabbak – vázolta fel Kelemen.

Ismerik és értik a helyzetünket

A politikus beszámolt arról, hogy a rakétavédelmi pajzs épülése, partnerségi kapcsolatok miatt a megfelelő szervek ismerik a romániai helyzetet, de egy átlagos képviselő vagy szenátor nem igazán lát bele ezekbe a kérdésekbe, téves elképzelés, hogy egyebet sem csinálnak, mint „hosszú kukkerekkel figyelik Európát”.

Fontos számukra ugyanakkor, hogy az erdélyi magyarság őshonos közösség, és hogy a kisebbség megnyugtató helyzete a stabilitással összefügg – ezt Európában is kezdik érezni, hangsúlyozta a szövetségi elnök. Már amikor az USÁ-ba látogattak, volt aki azt mondta, hogy „amerikai vállon sírnak”, a kérdés viszont az, igaz-e, hogy a visszaszolgáltatások 2007 óta leálltak, hogy a MOGYE ügye nem rendezett stb. Itthon is kezelni próbálják a kérdéseket, de egy globalizált világban, és az amerikaiakkal való szoros szövetségben nyíltan kell beszélni ilyen témákról – mondta Kelemen.

Meglátása szerint olyan problémákat vetettek fel, amelyeket a társadalom is egyre inkább érzékel, ezért Washingtonban is jobban értik most, hogy mi történik velünk, mint néhány évvel ezelőtt.

Dolgozni akaró és őszinte fiatalokra van szükség

Míg az RMDSZ százalékokban hason eredményeket mutatott fel a választásoson, a szavazatok száma csökkent. Ahhoz, hogy a szervezet megtartsa a súlyát, valamit újra kell gondolni a célok elfelejtése nélkül. Kovács Péter ügyvezető elnök elmondta, az RMDSZ nem klasszikus értelemben vett párt, azonban sokszor olyan társadalomszervezési munkát végez, ami nem tartozik bele a politikai ártok „munkaköri leírásába”.

Az újratervezés szükségességéről Kovács elmondta, csökken a romániai lakosság, és ezen belül a magyarság száma, és míg Székelyföldön a magyarok száma és arány stabil, addig szórványban drasztikus csökkenés tapasztalható. Emellett a brand erodálódik, ezért más arccal, másképp kell megmutatnia magát az RMDSZ – fogalmazott. Minden kampány, egy aszfaltozás is, de a fontos az, hogy négyévente bizalmat kérhetnek egy újabb mandátumra – tette hozzá.

A politikus szerint a kommunikáción is volna mit javítani, az unalmas közlemények és az obligát politikus-fotók nem feltétlenül hatékonyabb, ugyanakkor a belső kommunikáció, a szervezeten belüli párbeszéd is akadozik. Ha sikert érnek el, jobban el kell tudni mondaniuk, hogy az eredmény a szövetséghez fűződik, ugyanakkor több energiát kell befektetniük az emészthető, „bulváros” üzenetek tálalására – jelentette ki.

Kifejtette, az RMDSZ-be olyan fiatalokra van szükség, akik szeretnek és tudnak dolgozni, ugyanakkor nem hazudnak, betartják a szavukat. Az elmúlt két évben egyházak, a pedagógus szövetség és az RMDSZ helyi és regionális oktatási stratégiákat dolgoztak ki annak érdekében, hogy minden magyar anyanyelvén tanulhasson, ez a program pedig szeptembertől indul. Roma társadalmi integrációs programot indítanak, a pedagógusokra, a diaszpórára szintén odafigyelnek, összegezte az ügyvezető elnök.

Beszélt arról is, az ésszerűség keretein belül támogatja az összefogást. Jelenleg az Erdélyi Magyar Néppárt mondja, hogy szükség van erre, de Kovács Péternek meggyőződése, hogy ők akarnak a legkevésbé összefogni. A kérdés számukra szerinte, hogy sikerül-e bizonyítaniuk a választásokon, kiütni az RMDSZ-t a parlamentből. „Az az érzésem, hogy semmilyen megállapodási akarat nincs bennük, ez számukra a párt megszűnését jelentené” – állapította meg az ügyvezető elnök.