Sosem szerette Gyurcsányt, a különböző vádakat pedig, mint például, hogy „zsidóbérencek” volnának, nem bírósági úton próbálják meg a helyükre tenni, hanem inkább az életstílusukkal bizonyítanak – nyilatkozta a maszol.ro-nak Fodor Sándor. Az Erdélyi Hit Gyülekezetének pásztora abban segített, hogy hű képet fessünk a gyülekezet mindennapjairól.

Az Erdélyi Hit Gyülekezete közel hatvan településen működik rendszeresen, a nagyobb városokban istentiszteleteket tartanak, a kisebb településeken ritkábban, itt többnyire családoknál szerveznek találkozókat.

A szervezet tagsága változó, körülbelül tízezer emberről beszélhetünk, és szimpatizánsokról, akik valószínűleg azért nem tagjai az egyháznak, mert attól tartanak, hogy negatívan ítélnék meg őket a munkahelyükön, vagy a politikai karrierjük során. Ugyanakkor nem céljuk, hogy más egyházaktól csábítsanak át híveket, azokat szólítják meg inkább, akik ma már nem járnak templomba.

Egy 2011-es interjúban a pásztor elmondta, különálló egyházként működnek, de a magyarországi Hit Gyülekezetével szeretnének szorosabb együttműködést. Ezzel kapcsolatosan Fodor Sándor elmondta, egyházi felekezetként működnek, a romániai törvények szerint 12 év működéssel, körülbelül húszezer taggal a hátuk mögött válhatnak egyházzá, addig nincs joguk például iskolát fenntartani stb.

A magyarországi Hit Gyülekezete a pünkösdi–karizmatikus mozgalom egyik jelentős képviselője. Az 1979-ben kis imacsoportból indult gyülekezet dinamikusan növekvő felekezetté vált, ma már az országhatárokon túl is vannak közösségei. Az egyháznak mára mintegy háromszáz közössége működik az országban és a határokon túl. Valamennyi szomszédos országban vannak helyi közösségei, továbbá Svájcban, Németországban és az Egyesült Államokban is. A vidéki gyülekezeteknek is egyre nagyobb része rendezi saját tulajdonú ingatlanban istentiszteleteit – olvasható a Wikipédián.

A magyarországi féllel felvették a kapcsolatot, testvérgyülekezetnek tartják egymást, gyakran találkoznak a másik rendezvényein is. Az tévhit, hogy a magyarországiak hozták létre az erdélyi „fiókot”: Erdélyben karizmatikus mozgalom indult el már a hetvenes években, amely érintette a katolikus, református és a pünkösdi gyülekezeteket is – ezekben az egyházakban a mai napig léteznek karizmatikus csoportok. A rendszerváltás után vették fel a kapcsolatot a magyarországiakkal, és miután látták, hogy a nézeteik többnyire egyeznek, egyre szorosabban tartották a kapcsolatot. Az akkori román-magyar feszültségeket elkerülendő különálló gyülekezetet alapítottak, de valóban a magyarországi minta szerint.

A Hit Gyülekezetét az internetes hozzászólások alapján többen ördögtől valónak tartják, ezért Fodor Sándortól azt is megkérdeztük, miben különböznek a többi keresztény felekezettől. „A Hit Gyülekezete teológiailag a pünkösdi karizmatikus világegyház része. A reformáció gyümölcsének tartjuk magunkat, elődeinknek is magukat a reformátorokat tartjuk, de úgy gondoljuk, hogy menetközben megakadtak a vívmányok, talán maguk a reformátorok is csodálkoznának ma az általuk alapított templomokban látottakon” – fogalmazott a lelkipásztor.

https://www.youtube.com/watch?v=8LsMCBg_gY8

A Hit Gyülekezetének ugyanakkor karitatív részlege is van, szolgálnak a romák felé, iskoláztatásban, felzárkóztatásban segítenek nekik. Az ifjúságnak programokat szerveznek, tanácsadással, sportakciókkal színesítik a hétköznapokat.

Kamera, YouTube és Biblia

Céljuk, mondta, hogy leporolják a Bibliájukról mindazt a tradíciót, beidegződést, ami elhomályosítja a bibliai igazságok lényegét. Hangsúlyozta azt is, a történelmi egyházakra és vezetőikre, a nemzetidentitás formálásában és megtartásában vállalt szerepükre maximális tisztelettel tekint – nevetséges volna elvitatni ezt a munkájukat. Időnként ugyan érik a gyülekezetét élesebb kritikák a történelmi egyházak részéről, de ezek többnyire emocionális háttérrel bírnak, és ez belefér a viszonyukba. Elmondása szerint teológus kollégákkal beszélgetve kiderül, hogy elméletben nagyon sok mindenben egyetértenek, a különbségek a gyakorlatban látszanak meg.

A karizmatikus gyülekezetek más típusú istentiszteleteket tartanak. Míg a történelmi egyházak ceremóniái nem „követik a divatot”, meglehetősen merevek és szigorúnak tűnnek, addig a Hit Gyülekezete és számos más hasonló gyülekezet rugalmas, közvetlen, és meglehetősen modern. Fodor Sándor szerint mindennek megvan a bibliai alapja, még akár annak is, hogy darus kamerával rögzítik, és az interneten terjesztik az istentiszteleteket: „sehol nem szerepel a Bibliában, hogyan kell beszélni, milyen hangnemben – hogy ehhez ragaszkodunk, az emberi gyarlóság. A Bibliában az áll, hogy dicsérd az Urat tapssal, dobbal és tánccal – az a kérdésem, hogy más miért nem így csinálja?A Biblia ugyanakkor azt is mondja, hogy minden eszközzel hirdessük az Evangéliumot, ez vezetett oda, hogy egy gombnyomással otthonról is elérhetők a felvételek”.

Gyurcsány és a zsidóbérencek

A marosvásárhelyi polgármesterjelölt előválasztáson induló Soós Zoltán, a Maros Megyei Múzeum igazgatója kapcsán merült fel, hogy mivel a Hit Gyülekezetének tagja, ezért nem alkalmas a feladatra. Több internetes hozzászólásban fogalmaztak meg súlyos vádakat, amelyek általában a magyarországi gyülekezet és az Erdélybe importált politikai gyűlölködés mentén ítélték meg a gyülekezetet. Ezek kapcsán Fodor Sándor azt mondta, arra kell törekedniük, hogy a vádak ne legyenek igazak, a tagok legyenek becsületes, adózó állampolgárok, akik szeretik embertársaikat. Fájlalja, hogy nemzetünk a százéves évforduló közeledtével sem fogta fel, hogy a széthúzás nem járhat út.

„Életemben nem voltam Gyurcsány-párti, sem az első napon, sem most, és nem gondolom, hogy a földi életben valamikor is leszek” – fogalmazott a lelkipásztor arra a kérdésre, hogy mi közük van a volt miniszterelnökhöz. „Előfordult, hogy ugyanazt a húszéves cikket, amit egy megbántott volt magyarországi gyülekezeti tag írt, valaki úgy idézte be, mintha ma történt volna. Viszont készítettünk egy 1500 főből álló, erdélyi szintű felmérést, amelyből az derült ki, hogy kevesebb, mint tíz százalék utasít el bennünket, a támogatók aránya pedig több mint huszonöt százalék” – mondta.

A Székelyhon egyik cikke alatti hozzászólók számos vádat fogalmaznak meg a gyülekezettel szemben, ezekből válogattunk: "egy szekta, amit a zsidok hoztak letre a keresztenyseg meg semisitesere!", "a gyülekezet tulajdona az ATV,mindenki gondolkozzon el,tetszik neki a műsor vagy nem,aztán lehet dönteni", "Szavazzatok nyugodtan a hitgyülis Gyurcsány és Tóbiás fan jelöltre mert ők ellenezték az állampolgárságot", "Egy magyargyűlölő szekta tagját indítani Florea ellenében Vásárhelyen?"

A Krónikában megjelent íráshoz fűzött kommentárok közt is találni hasonlókat: "kinek is jutott eszébe egy ilyen gyanús fickót jelölni? egy hitgyülist??? Ilyen alapon akár egy szekust vagy egy Moszád-ügynököt is jelölhettetek volna", "mikor Gyurcsányért imádkoztak Orbán nyert,es amikor Orbánért ,Gyurcsány nyert....mert ugye a hit gyuli a Kárpát medencében elo magyarság hitéletének az összezavarásáert működik...".

„Vegyünk egy vádat: hogy zsidóbérencek vagyunk. Igazából mehetnék a törvényszékre ezzel, viszont így ügyet csinálnák a dologból, ami valóban gyanút keltene. Arra törekszünk, hogy a tetteink, az életstílusunk bizonyítson” – fogalmazott, hozzátéve, ha valaki letett valamit az asztalra Marosvásárhelyen, akkor az a gyülekezetük. „Több száz ember azért maradt itt, mert van Hit Gyülekezete. Sokan voltunk fiatalok, akik a rendszerváltás után mehettünk volna, nekem is volt lakásom és munkahely-lehetőségem Kanadában, de én a gyülekezet és a szülőföld mellett döntöttem.” Véleménye szerint a legtöbb kritika nem őszinte, de ha bárki megkeresi, és komoly kérdései vannak, áll elébe bármikor. Nehéz ezt vállalni, rengeteg energiát elvesz ez, de így emelkednek ki az értékek, és születnek meg bátrabb, elkötelezettebb emberek.