Évek óta egyre nagyobb gondot jelent a medvék garázdáldkodása Romániában, gyakorlatilag egyetlen kormányzat sem tudta megoldani a kérdést, a felelős szervek kezéből pedig kicsúszott a szabályozás. Vadbiológiai szempontok, vadgazdálkodás, az uniós „méregzöldek” és a vadászok közötti folyamatos harc nehezíti a megoldást.

Korodi Attila környezetvédelmi miniszter szemléletváltásban látja a megoldást, a kérdést nem részleteiben, hanem egységesen kezelné, közösen a mezőgazdasági minisztériummal és további szakemberekkel.

Ősszel a medve is beköszönt a településekre

Egyrészt a gazdák földjein végzett tetemes pusztítás, másrészt az emberekre való veszély miatt látják szükségesnek a hatóságok beavatkozását a községek, városok lakói, de ezek vezetői is. Maros, Hargita és Kovászna megyékben is egyre gyakoribbak a medvés sztorik, melyek már nem viccesek. A hét végén például az a hír terjedt, hogy a Maros megyei Szolokmában egy medve a falu utcáján sétált, semmi veszélytől sem tartva. Máshol bocsokkal járja a kukoricást a barnabundás, így a medvejárt települések lakói már alig mernek kimerészkedni a házakból napszentülés után.

Makfalván és a szomszédos Szolokmában, ahol nagyjából harminc medve garázdálkodik, hétvégén az állatállományt is megdézsmálták, méhkaptárakat tettek tönkre. Nagyon sok kukoricásban is kárt tesznek, Küküllőmentén, Gyergyó vidékén, Háromszéken is nagyon sok jelentés érkezett a medvék okozta károkról. A Csíkdelnéhez közeli kukoricaültetvényekben, több esetben egy anyamedvét és két bocsot láttak a helybéliek. Ezért a hegyimentő közszolgálat felhívja minden túrázó, kerékpározó figyelmét, hogy fokozott figyelemmel járjon a környéken. Az elmúlt hétvége nem volt egyedi a medvejelenségek szempontjából, az emberek mégsem tudnak hozzászokni.  

Csak távolról tűnik aprónak a probléma

Az unió messziről szemléli, ezért tűnhet piti ügynek a medvék okozta probléma, vélik a medvék által megdézsmált települések vezetői.

Gábor László, Gyergyószárhegy polgármestere, a Gyergyószentmiklósi Vadgazdálkodási Egyesület elnöke úgy véli, a kilövési keretet sürgősen a valós egyedszámhoz kellene igazítani, ugyanis az állomány az elmúlt években a sokszorosára, legalább négyszeresére nőtt: egész pontosan, 20 800 hektáron az optimális tizenkét egyed helyett körülbelül ötven van. „A sajnálatos az, hogy a fejlett nyugati országokban, amelyek tulajdonképpen ránk kényszerítik ezt a kilövési kvótát, az évi 350 darabot, náluk nincs medve, mert az emberi értékek és javak értékesebbek, mint a vadállatok”– fogalmazott az elnök.

Jelentősen megszaporodtak a medvetámadások, a helyzet előidézéséért több tényező is felelős, mely hozzájárult ahhoz, hogy a medvét kiűzze természetes életteréből. Tölgymakk kevés van az idén, bükkmakk úgyszintén, de az erdei gyümölcsök túlzott gyűjtése is táplálék nélkül hagyja a medvéket az erdőkben, ezért ereszkednek le a termőföldekre. Az elszaporodott medveállomány egyedei a kevés táplálék miatt elkezdtek szarvasborjakat, vadmalacokat is enni. Ráadásul az elszaporodott medveállomány a prédaállatok mozgását is befolyásolja, azok is egyre közelebb jönnek a falvakhoz... nyomukban a ragadozókkal.

Makfalva polgármestere, Márton Zoltán is a megoldások megtalálásának reményében adott hangot véleményének. „Az unió túlzott engedékenységet tanúsít a medvék irányában, ugyanis a nyugati országokban már kipusztították ezt a nemes vadat, most meg valamiféle vadasparkot akarnak kialakítani nálunk, hogy vadászni jöhessenek ide, ezért a fokozott medvevédelem” – mutat rá a polgármester.

A felelős szervek úgy gondolják, itt az ideje kormányszinten komoly lépéseket tenni, hiszen az állatok védelme mellett az emberek védelmére és anyagi javaik megmentésére nem fordítanak gondot, rövidesen sokkal komolyabb katasztrófák lesznek, vetítik elő a települések vezetői.

A medve is, mint a forró pityóka…

„Megenni nem tudjuk, kidobni nem akarjuk, kézben tartani nem tudjuk, de akkor meg mit csináljunk vele?" - teszi fel a kérdést Kelemen Atilla képviselő, a parlament mezőgazdasági szakbizottságának tagja, aki egyetért a gazdákkal és nem tartja helyesnek, hogy „egész Európa a mi medvéinket akarja védeni, miközben a francia farmerek három medve miatt is tüntetnek, azt is ki akarják lövetni".

A vadgazdálkodás is olyan, mint a növénytermesztés: ha van vetés, kell legyen aratás is - mutat rá a szakember, hangsúlyozva, hogy ez nem azt jelenti, hogy vadul nekiállunk lövöldözni 3000 medvére - jelenleg ekkora a többlet az ország vadeltartó képességéhez mérten, de ez a szám sem reális, mert már nincs annyi erdős területünk, mint 25 éve. Megfelelő kilövési kvótákat kell adni, és figyelembe venni, hogy ez a probléma kiszaladt a kezünkből, nem lehet már egy év alatt megoldani.

Mindenekelőtt ki kell jelölni a területet, ahol a kritikus szám feletti a medvék száma, szakemberek által meg kell állapítani egy reális kilövési keretet. A medvének nincs más biológiai ellensége, csak az ember, nem vadássza le semmi, boldogan eléldegél 20-30 évig egy területen. Ha nem kap megfelelő mennyiségű erdei gyümölcsöt, élő állatra is ráfanyalodik – vázolta a kérdést Kelemen Atilla.

Akcióterv Korodi Attila részéről

A környezetvédelmi miniszter számára is egyre bizonyosabb, hogy nagyon kényes kérdéssel áll szembe, ezért szemléletváltást javasol és egy teljes csomaggal készül a mezőgazdasági szakbizottság elé állni, mondta el a maszol.ro-nak a bizottság tagja, Kelemen Atilla.

Korodi akcióterv kidolgozását sürgeti, hiszen úgy látja, az egyik nagy probléma, hogy a medvekérdést eddig csak részleteiben kezelték, egységesen viszont nem. A szakemberektől egy olyan akciótervet kért, amely akár a törvénymódosításig is elmehet, mely a vadgazdálkodásra, legeltetésre, de akár a villanypásztor használatára is kiterjedne. A mezőgazdasági szakbizottság türelmetlenül várja a javaslatot.

Abban már egyetértenek a felelős hivatalos szervek, hogy tarthatatlan a helyzet, megoldás kell rá. „Lehet mondani ideig-óráig a gazdának, hogy bár a medve megdézsmálta a kukoricáját, megette a pityókáját, megölte a tehenét, a juhait, de azért csak maradjon nyugton, mert a medve mégiscsak védett állat. Nem sokáig maradnak már nyugton a gazdák" - mutatott rá a szakember. Hozzátette, az Uniónak is könnyű medvét védeni, ha egy országban van néhány példány, s azt sem akarják, hogy legyen.

De az sem megoldás, hogy úgy hirdetünk turisztikai csomagot, hogy „ha meg akar szabadulni a feleségétől, sátorozzon a Fogarasban. Mert hogy ez történt az elmúlt években, egy fiatal házaspárral. Ezt a kérdést nem lehet már érzelmi alapon kezelni, ahhoz túlságosan szerteágazó és kicsúszott az irányítás alól”- fogalmazott Kelemen Atilla.