Vadkárokkal kapcsolatos törvénytervezet előkészítésén dolgozik Tánczos Barna szenátor. Szerinte változtatásra van szükség a vadkárok megelőzése és a gazdák kártalanításának egyszerűsítése érdekében. Hétfőn, szakemberek és polgármesterek bevonásával tartottak megbeszélést a témában Csíkszeredában.

A szenátor szerint különösen Hargita megyét érinti a nagyvadak által okozta kár, de ahhoz,hogy hatékonyan lehessen fellépni, az egész országra érvényes szabályokat kell bevezetni – írja az Agerpres.

Nagy Dániel, a Brassói Területi Erdészeti és Vadászati Felügyelőség (ITRSV) főfelügyelő-helyettese szerint medvékből egyértelműen túlszaporulat van, ezt igazolja, hogy az általa képviselt intézmény hatáskörébe tartozó megyék közül Hargita és Kovászna megyékben történik a legtöbb vadkár az országban. Elmondta, az utóbbi időben lelassult a kártalanítások kifizetése, ugyanakkor hiányolta, hogy nincs rálátásuk, adatbázisuk a vadászterületeken élő vadállományról.

Hargita megyében tavaly 152 vadkárról kaptak bejelentést, idén pedig már 40 esetet jeleztek nekik. Tusnádfürdőről egy anyamedvét és egy bocsot szállítottak el nemrég lakatlan területre, de ugyanazon az éjszakán még három medve járt be a fürdővárosba – mondta el a beszélgetésen Domokos László, a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség igazgatója.

A jelenlegi törvény a vadászoknak kedvez, a vadak okozta károk megtérítését bonyolult eljárás előzi meg, a kárbecslésnél pedig a mezőgazdasági szakemberek nem vehetnek részt az erre hivatott bizottságokban – világított rá Török Jenő, a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője. Máthé Károly, az erdészeti és vadászati felügyelőség munkatársa hangsúlyozta, hogy a vadászatról rendelkező törvény szerint a védett állatfajok okozta kárt az állam téríti meg, feltételek nélkül.

Ugyanakkor a vadásztársulatoknak, mint mondják, meg van kötve a kezük a kilövési keret miatt. Mint a felszólalásokból kiderült, hiba az is, hogy sok juhnyáj mellett jóval több a kutya, mint amit a törvény megenged – ez ugyan csökkenti a vadkárt, de ugyanakkor a kutyák az apróvadat is kiirtják az erdőből.

Összegezve az elhangzottakat, Tánczos Barna szenátor úgy vélte, sok érdeket kell egyeztetni a témában, valamint kiszűrni a létező törvény permisszív, többféle képpen értelmezhető jellegét.

A gazdák számára fontos lenne a legeltetési szabályok betartása, a tájékoztatás és a kártérítési alap létrehozása – ehhez pedig törvénytervezetre van szükség.