A Dan Diaconescu Néppárt (PPDD) 2012-es látványos előretöréséhez hasonlít a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) váratlan választási sikere Barna Gergő szociológus szerint. Akárcsak a PPDD-nek, az AUR-nak is jelentős a rejtőzködő szavazótábora, akik a felmérésekben nem jelentek meg. A nacionalista pártnak a járványhelyzet és a rekordalacsony választási részvétel is kedvezett.

Két meglepő eredmény is született a vasárnapi parlamenti választásokon. Az egyik a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) mandátumszerzése, a másik a Szociáldemokrata Párt (PSD) győzelme. A december 6. előtti közvélemény-kutatások többsége egyiket sem jelezte előre, sőt az urnazárás utáni exit poll felmérés sem jósolta meg, hogy a Dan Tanasă és az Úzvölgyéből ismert George Simion által társelnökölt pártnak 9 százalék körüli támogatottsága lesz.

Rejtőzködő szavazói vannak az AUR-nak

Az AUR választási sikere Barna Gergő szociológust is meglepte. Magyarázata szerint azért nem mérték a közvélemény-kutatások, mivel ez egy szélsőséges, nacionalista párt, és a szimpatizánsai nem biztos, hogy felfedték a politikai opciójukat a felmérések kérdezőbiztosainak. „Nagy arányú lehetett az AUR rejtőzködő szavazótábora, amely a felmérésekben nem jelent meg” – nyilatkozta a Maszolnak.

A szociológus szerint az AUR profilja hasonlít a Dan Diaconescu Néppártéhoz. Emlékeztetett, hogy az utóbb börtönre ítélt médiamágnás politikai alakulata szintén váratlanul ért el az AUR-énál is nagyobb sikert a 2012-es parlamenti választásokon, amelyeken megszerezte a szavazatok 14 százalékát.

Barna Gergő ugyanakkor úgy véli, hogy az AUR felemelkedésének kedvezett a járványhelyzet. „Nagyon egyértelmű üzenetet fogalmaztak meg a megszorító intézkedésekkel szemben. A populista vonulat követve az egyházi szertartások és zarándoklatok megtartása, a piacok megnyitása mellett álltak ki. Nekik sikerült megszólítaniuk azt a tábort, amelyik tiltakozik a korlátozások ellen” – magyarázta.

Emellett a rendkívül alacsony választási részvétel is kedvezett az AUR-nak. A szociológus elmondta, a párt szavazótábora nem nagy, mintegy 500-600 ezer választóból áll, akiket vonzott az elit- és rendszerellenes diskurzus, és akik a járványhelyzettel kapcsolatos dühüket úgy vezették le, hogy rájuk szavaztak. „Az AUR sokkal jobban tudta mozgósítani a szimpatizánsait, mint a nagyobb pártok, és az alacsony részvétel alaposan feltornászta a választási eredményüket” – jelentette ki.

A PSD-nek kedvezett a járványhelyzet

A PSD előretörése Barna Gergő szerint már nem annyira meglepő. „Az már korábban látszott, hogy a járványhelyzetből a szociáldemokraták fognak nyertesen kijönni” – jegyezte meg. Szerinte a PSD sikeréhez hozzájárult, hogy az erdélyi választók szavazási kedve kisebb volt a Kárpátokon túliaknál.

 „A jobboldali szavazók távolmaradással szankcionálták a Nemzeti Liberális Pártot, a PSD-nek pedig sikerült a szavazótáborának jelentős részét mobilizálni. Az is kedvezett nekik, hogy a városiak körében kisebb volt a szavazási kedv, mint vidéken, ahol a szociáldemokraták szavazótáborának nagy része él” – vélekedett.

Csökkent a bizalom a politikai osztályban

A rekordalacsony részvételt Barna Gergő elsősorban nem a pandémia miatti veszélyérzettel, hanem a választók politikai osztályba vetett bizalmának nagyfokú csökkenésével magyarázza. Ezt a bizalomvesztést pedig részben az okozta, ahogyan a kormány a járványhelyzetet kezelte. Másrészt a szociológus szerint a járványügyi intézkedések rendkívül megosztják a közvéleményt.

„A fontosabb pártok megpróbáltak úgy lavírozni, hogy minél szélesebb rétegekhez szóljanak az üzeneteik, de a saját szavazótáborukon belül is nagy a megosztottság a járványügyi intézkedések kapcsán. Ezért a kampányukban nem tudták az összes szimpatizánsukat megszólítani. Az AUR sikerének egyik kulcsa, hogy ők nem próbáltak mindenkit megszólítani, hanem azoknak üzentek, akik elégedetlenek a pandémia miatti korlátozásokkal” – magyarázta a szociológus.

A magyar szavazók részvételéről Barna Gergő elmondta, ennek a dinamikája vasárnap eltért a korábbi választásokon tapasztaltaktól. Délelőtt nagyon nagy volt a lemaradásuk az országos átlaghoz képest, dél körül ez a különbség csökkent, majd ismét megnőtt, végük estére el is tűnt. „Valószínű, hogy a magyarok részvétele valamivel nagyobb is volt az országos átlagnál. Ennek köszönhető, hogy az RMDSZ-nek közel 6 százalék körüli eredménye lehet a választásokon” – mondta a szociológus.