banner_ImRoxvBN_webbanner_970x250.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_3UKEdCdT_webbanner_300x250.gif

Top álhírek a járvány alatt – a Kommunikációs Napokon jártunk

Honnan ismerhető fel az álhír? Melyek azok a témakörök, amelyek a legtöbb kattintást hozzák? Többek között ezekre a kérdésekre keresték a választ a Top álhírek a pandémia alatt címmel tartott kerekasztal-beszélgetés résztvevői, akiket a Babeş-Bolyai Tudományegyetem harmadéves kommunikáció szakos diákjai hívtak meg az általuk szervezett XII. Kommunikációs Napokra.

A beszélgetés Tasi Annabella, a Maszol vezető szerkesztője, Vig Emese, a Transindex hírportál felelős szerkesztője, illetve Markó Balázs, az Éter blog főszerkesztője részvételével zajlott, az előadást Domokos Ferenc az Éter főszerkesztő-helyettese moderálta.

Minden portál, minden újságíró találkozik a fake news jelenséggel, nagyon sok esetben a hírfogyasztók, a hír gyártói is – hangzott el elöljáróban a beszélgetésen. Mint kiemelték: a hírfogyasztók és a hírgyártók tulajdonképpen mind egy helyen vannak az úgynevezett new médiában, sok esetben a portál csak ellenőrzi és átveszi a híreket. A hírfogyasztó ugyanakkor hajlamos úgy érezni, hogy beleszólása van abba, mit és milyen formában tesznek közzé a hírportálok, esetenként pedig szakértőként feltűntetve magát megjegyzéseket is tesz.

A meghívottak kiemelték, hogy a koronavírus-járvány ideje alatt naponta belefutnak az olvasók ezekbe a hozzászólásba, az olvasók reakciói alapján pedig kiderül, hogy szkeptikusak a hírekkel kapcsolatban. Sok esetben az emberek nem értik, hogy a hírportálok a hivatalos adatokat veszik át, és teszik közzé.

„Bármennyire próbáljuk minden forrásból ellenőrizni az információkat, néha a nemzetközi sajtóba is bekerülnek olyan információk, amelyeket később hivatalos források megcáfolnak” – mutatott rá Tasi Annabella, portálunk vezető szerkesztője.

Az Éter blog ezzel szemben más helyzetben van, hiszen ők nem állandó hírközvetítéssel foglalkoznak – jegyezte meg Markó Balázs.

„Nekünk viszonylag sok időnk van arra, hogy egy tudósítást, véleménycikket, riportot átnézzük, ilyen szempontból kisebb a lehetősége annak, hogy ilyen hír becsússzon, és kicsi az esélye annak is, hogy valaki megtámadjon ezekkel kapcsolatban az oldalon” – mesélte tapasztalatait Markó Balázs.

A hozzászólásokkal kapcsolatban elhangzott továbbá, hogy egy véleménycikk, hír alatt rengeteg olyan kommenttel találkozhatunk, amelyek az álhírek melegágyai, így nem ritka, hogy egyes álhírek innen is indulnak.

Hogyan tudja az ember ellenőrizni egy hír hitelességét – tették fel a kérdést. Mint elhangzott: sok esetben találkozhatunk olyan írásokkal, amelyek ugyan felkeltik érdeklődésünket, de valamennyire azt is érezzük, hogy nem hiteles az adott írás.

Ilyenkor egyrészt érdemes kapcsolatba lépni a forrással, amennyiben van lehetőség erre, le kell ellenőrizni a forrást, de azt is érdemes megvizsgálnunk, hogy mikor jelent meg a cikk, kik írták, esetenként még a Google-ben is meg tudjuk keresni az adott személyről az információkat, így elkerülhetjük az álhíreket.

A beszélgetés végén arra kérték a meghívottakat, hogy mondják el a kedvenc álhíreiket. Tasi Annabella a koronavírussal kapcsolatos álhíreket emelte ki, hiszen elmondása szerint a körülöttünk lévő személyeknek is árthatunk azzal, hogy az álhíreknek adunk teret a járvány időszaka alatt. Markó Balázs elmondása szerint, az álhírek is tudnak nagyon szórakoztatóak lenni, persze csak abban az esetben, ha nem okoznak nagyobb kárt, példaként a lapos földben hívőket és az arról szóló híreket hozta fel. Vig Emese felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy az álhírek előszeretettel építenek az összeesküvés-elméletek technikájára, megjegyezte továbbá, hogy manapság sokkal többen kattintanak egy álhírre, mint a hiteles hírportálok írásaira.

banner_ZBiZ5lsB_MASZOL970x250px.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?