Kolcsár Károly: „Biztos jövőt a vidéki fiataloknak” (X)

Kolcsár A. Károly képviselőjelölt 1994-ben a kolozsvári Mezőgazdasági és Állategészségügyi Egyetemen szerzett állatorvosi diplomát. Körtvélyfájai születésű, az egyetemi évek után hazaköltözött, és Gernyeszegen nyitott állatorvosi rendelőt. 1995 és 2005 között szarvasmarha-tenyésztéssel is foglalkozott. Állománya elérte a 80 főt, ezért előbb bérbe vette az egykori mtsz istállóit, majd megvásárolta ezeket. 2005-ben profilt váltott, egy pár épületet panzióvá alakított át, amelyet a későbbiekben bővített. Jelenleg fenntartja az állatorvosi rendelőt és működteti a Fekete Ló és a Fehér Ló vendéglőt. A képviselőjelölttel programjáról, elképzeléseiről beszélgettünk. 

Miért vállalta el a jelölést?

Az RMDSZ működése óta a Felső-Maros mentének nem volt képviselője a parlamentben, ezért többen felkértek arra, hogy vállaljam el ezt a tisztséget. Megválasztásom esetén természetesen a megyét képviselem majd. Nemcsak az RMDSZ, a magyarság, hanem a megye minden lakójának az érdekképviseletét vállalom fel. Elsősorban a vidéki élet nehézségeit, gondjait, ugyanakkor a vállalkozói szférát érintő törvénykezésbeli hiányosságokat szeretném orvosolni. Tagja vagyok a Szent György Menedzserklubnak, már konzultáltunk ez ügyben. Tárgyaltam az RMGE Maros vezetőségével is, igyekszem feltérképezni azokat a sajátos kérdéseket, amelyekre majd közösen kell választ találnunk. Emellett természetesen kapocs szeretnék lenni a megye és a megyében levő települések önkormányzatai és Bukarest között. Szorgalmazom a nagyvárosi övezet egyesület működtetését, mi több, szóba került az is, hogy a tagságot kibővítenénk, és befoglalnánk Marosszentannát, Gernyeszeget, Sárpatakot is.

Milyen fontosabb elképzelése, terve van, amelyet képviselőként megvalósítana?

Amint említettem, a Szent György vállalkozói klub is támogat. Találkoztam üzletemberekkel és több polgármesterrel, és a beszélgetések nyomán körvonalazódott egy javaslat. A helyi vállalkozók támogatásáért módosítani kellene a közbeszerzési törvényt. Az önkormányzatok által előkészített vidékfejlesztési projektek kivitelezését legtöbbször nem megyebeli vállalkozó nyeri meg, így a helyi közösségeknek hozott pénz gyakorlatilag máshova megy. A módosító javaslatban lehetőséget kell teremteni arra, hogy elsősorban a helyi vállalkozók kerüljenek előnyös helyzetbe, és így nem csak a közösségek, hanem az üzleti szféra, sőt, amennyiben építkezésekről van szó, akkor a megyei építőipar is erősödjön. 

A közbeszerzési folyamathoz kötődik az is, hogy sajnos jelenleg egy-egy projekt kivitelezéséig az önkormányzati beruházások elő- és műszaki tanulmányainak, valamint a különböző állami szakhatóság által kibocsátott engedélyek szavatossági ideje lejár és sokszor a folyamatot elölről kell kezdeni. Ezért ezeknek a kötelező tanulmányoknak a határidejét meg kellene hosszabbítani. S ehhez kapcsolódik az is, hogy jó lenne, ha a rendszerváltás után három évtizeddel végre digitalizálnánk az ügyintézést, ne kelljen – akár egy vidéki polgármesternek, vagy magánszemélynek – többszöri utat megtenni a megyeszékhelyre valamilyen engedélyért, bizonylatért vagy banki dokumentumért, hanem valamilyen internetes felületen lehessen ezt elintézni. Ez az ún. e-gouvernement, elektronikus ügyintézés, amely más „civilizáltabb” országban már működik. A bürokrácia fölösleges idő-, energia- és pénzpazarlást okoz, ezért azt is szorgalmazom majd, hogy minél előbb digitalizálják ezeket a szolgáltatásokat, hogy ne kelljen kilincselni, hónapokat várni az engedélyekre.

Említette, hogy a Felső-Maros mente képviselőjelöltjeként elsősorban a vidéki élet nehézségeit, gondjait szeretné rendezni. A megye több vidékén megalakultak a kistérségi társulások, amelyek akár a LEADER-csoportoknak köszönhetően több kézzelfogható eredményt is értek el, azonban most úgy tűnik, hogy az anyagi támogatás hiányában e társulások váróhelyzetbe kerültek. Miként lehetne fellendíteni a tevékenységüket?

A kistérségi társulások és a LEADER-csoportok projektjeinek a kivitelezését az EU finanszírozta, így ameddig nem fogadják el a következő uniós költségvetést, addig leálltak a tervek. Valójában azt kellene lehetővé tenni, hogy minél több ilyen és ehhez hasonló közösségfejlesztési társulatok jöjjenek létre, hiszen ezáltal össze lehet hangolni több település infrastrukturális beruházásait, sőt erősíthető a kistérségek közötti együttműködést is. S ezen belül lehetővé kell tenni azt is, hogy az ún. PPP-típusú kapcsolatok mintájára a helyi önkormányzatok, a megyei tanács és a civil szervezetek is összefogjanak egy-egy terv kivitelezésében, anyagi támogatásában.

Említette, hogy tárgyal az RMGE-Maros szervezet vezetőségével és több közös programpont is kialakult. 

Nagyon hasznos szakmai megbeszélés volt, ahol sok minden körvonalazódott. Szükség van egy egységes székelyföldi agrárstratégiára, amely mindenekelőtt előtérbe helyezi a térség sajátosságait, a családi kis- és közepes farmok fenntartása összpontosít. Mielőbb ki kell alakítani a helyi rövid mezőgazdasági értékesítési láncokat, amelynek az első lépése a szakterületen belüli, termelői, értékesítői szövetkezetek létesítése. Biztosítani kell a magyar nyelvű egyetemi és szakiskolai szintű képzést. Erősítenünk kell a vidéken élők létbiztonságát, nyereségcélú farmok létrehozásával és működtetésével, de legalább ennyire fontos a megfelelő lakhatási körülményeket biztosítani a fiataloknak, akiket ezáltal otthon tarthatunk. Sok más ehhez hasonló témát beszéltünk, amelyek közül néhány törvénytervezetben konkretizálódhat.

A mezőgazdaság mellett vidéki településeink jelentős jövedelemforrása lehet az idegenforgalom is. Van-e valamilyen elképzelése e téren?

Valóban, ha csak a Felső-Maros mentét tekintjük, akkor a lehetőségekhez képest még sok a tennivaló. Ezért terveim között szerepel egy országos kerékpárút-hálózat kiépítése is. Ennek kísérleti terveként először Marosvásárhelyről építtet ki öt irányba (Szászrégen, Nyárádszereda, Szováta, Mezőség, Marosludas) a főút mellett haladó kerékpárutat. A gernyeszegi helyi tanács elkészített Gernyeszeg és Körtvélyfája között egy két kilométeres szakaszt. A munkálatokat leginkább az hátráltatta, hogy a nyomvonal több helyen magánterületen halad. Innen az ötlet, hogy már a kerékpár-utak kiépítéséért is szükség van jó törvényekre, hogy amiként az országutak vagy az autópályák építésekor nemzeti érdekre hivatkozva ki lehet sajátítani földterületeket, úgy helyi beruházások esetén is hasonlóan lehessen eljárni. Ez nemcsak a kerékpárutak bővítését, hanem bármilyen más – a helyi önkormányzatok számára fontos – beruházás előmenetelét is segíti. S innen az ötlet, ha már az említett kerékpár-út a Maros mellett halad, akkor talán kísérleti programként – a vízügyi hatósággal együttműködve – rehabilitálhatnánk a folyópartot, amelyet kiépítve, a Maros vízszintjét kisebb gátakkal szabályozva szabadidőzónává alakíthatnánk és az sem mellékes, hogy így javítanánk a talajvíz-ellátottságot.

A helyhatósági választásokat követően a megyénk néhány településén beigazolódott, hogy ha van akarat és megfelelő hozzáállás, akkor sikerül erősítenünk jelenlétünket az adminisztrációban. Miért fontos a parlamenti közképviselet is?

Az említett terveket csak közösen tudjuk megvalósítani. Nagyon fontos, hogy a helyhatósági választások után elnyert teret tovább bővítsük. A magyarok sajátos ügyeinek rendezését, érdekeit csakis az RMDSZ képviselheti. Ebben a nehéz időszakban össze kell fogjunk. Csak akkor tudunk érvényesülni, ha a magyarok megkerülhetetlenek a román politikában. Ehhez több képviselőt és szenátort kell küldeni Bukarestbe, hogy több pénz jusson a magyar településeknek, hogy észszerű és sürgős fejlesztések legyenek a vidéken és minden olyan téren, ahol jobban érvényesülhetünk, s ezáltal erősítjük közösségünket, otthon tartjuk fiataljainkat s így biztos jövője lehet az erdélyi magyaroknak.

Kapcsolódók

Kimaradt?