Bihar megyei jelöltrangsorolás: Cseke Attila a szenátori, Szabó Ödön a képviselői listát vezeti

A Bihar megyei RMDSZ-szervezet hétfőn hagyta jóvá képviselő- és szenátorjelölti listáját a megyei választmány rangsoroló ülésén. Derzsi Ákos visszalépése miatt a képviselőjelölti lista harmadik helyén induló személyről egy-két napon belül dönt a Megyei Állandó Tanács (MÁT). Cseke Attila Bihar megyei RMDSZ-elnök politikai tájékoztatójával kezdődött a választmány ülése, majd a rangsorolás következett.

Cseke Attila elmondta: nem akarták, hogy az önkormányzati és a parlamenti választási kampány egybemosódjék, így szűkebbek voltak a határidők. Szeptember 28-ig a képviselői tisztségekért Szabó Ödön, Biró Rozália és Derzsi Ákos jelezte indulási szándékát, szenátori tisztségre Cseke Attila jelentkezett. Mivel teljes listát indítanak mind az alsó, mind a felső házi helyekért, a MÁT döntése értelmében a szenátorjelöltek sorrendje a következőképpen alakul: Cseke Attila, Szabó József, György-Csáki János, Herman Ferenc, dr. Ritli László és Balogh Ildikó Kinga. A harmadik, negyedik és hatodik helyen szereplő jelöltek a váradi önkormányzati képviselőválasztáson is indultak.

A képviselői listát Szabó Ödön vezeti, őt Biró Rozália, Derzsi Ákos, Borsi Imre Lóránt és Meleg Vilmos követik, akik nagyváradi jelöltek. A listán szerepel továbbá Nagy Árpád Nagyszalontáról, Karsai Attila Érmihályfalváról, Hegyesi Zsolt Székelyhídról, Deák Andrea Margittáról, Boros István a Fekete-Körös-völgyéből, Kovács Ádám Attila a Sebes-Körös-völgyéből és a szintén nagyváradi Dulău Dianna.

A választmány egyhangúlag el is fogadta a jelöléseket, majd a hozzászólások során Derzsi Ákos bejelentette: nagyváradi önkormányzati képviselői helyéről már lemondott – a váradi testületbe így Hunyadi István kerül –, lemond ügyvezető alelnöki tisztségéről is, és mivel a MÁT ülésén egészségügyi okokból nem lehetett jelent, bejelentette: lemond a képviselői listán elfoglalt helyéről is. A szenátori mandátumát záró Derzsi Ákos azt is hozzátette: RMDSZ-tagságáról és a munkáról ellenben nem mond le.

Több mint húszezer aláírás gyűlt össze

Az ülés Cseke Attila politikai tájékoztatójával kezdődött, előtte azonban az ülést vezető Török László nagyszalontai polgármester köszöntötte Oltean Csongor ügyvezető alelnököt és egy egyperces néma csendet kért Péter I. Zoltán helytörténész és Cservák Miklós, az RMDSZ nagyvárad-velencei szervezetének körzeti elnökének emlékére. Cseke Attila kitért a vészhelyzet és az iskolakezdés idején tapasztalt zavaros központi kommunikációra, és köszönetet mondott azoknak az önkénteseknek, akik a kijárási korlátozások idején segítették többek között az idős és egyedülálló embereket.

Mint mondta, az RMDSZ azért is érdekvédelmi szervezet, mert ilyen kezdeményezéseket is felvállal. A szeptember 27-i önkormányzati választás után Bihar megyében 21 polgármestere és 245 önkormányzati képviselője van a szövetségnek, a három „elvesztett” település kapcsán kiemelte, hogy elemzéseket kell végezniük, mert a hibákból lehet tanulni.

A magyar-magyar versenyre kitérve rámutatott: míg 2016-ban 86-14 százalék arányban kapott szavazatot az RMDSZ és az Erdélyi Magyar Néppárt, addig ez az arány 2020-ra 88-12 százalékra változott. Eddig azonban volt egy nemzeti minimum, miszerint nem kampányolnak román párttal közösen, és nem indítanak magyar embert román párt színeiben, ez idén megváltozott, s ezt egyfajta kísérletnek nevezte.

Hozzátette: júliusban az EMNP megyei szervezetének befutó helyeket ajánlottak az RMDSZ listáin, s talán eljött az ideje annak, hogy a levelezést nyilvánosságra hozzák. Ők nem válaszoltak a támadásokra, vitték a maguk kampányát, „de tiszta vizet kell önteni a pohárba” – tette hozzá a megyei elnök. Cseke Attila azt is elmondta: öt nap alatt 20 500 támogató aláírást gyűjtöttek össze az RMDSZ-nek Bihar megyében, a parlamenti választáson való indulására. A választás december 6-i időpontja tartható dátumnak tűnik, majd négy évig nem lesz választás, így a következő években a magyar közösség is tovább építkezhet – mutatott rá a megyei elnök.

Megszólítanák a fiatal szavazókat

A hozzászólások során Derzsi Ákos azt is elmondta: a számok alapján az RMDSZ-nek minden ötödik, a másik pártnak minden 15-ik embert sikerült megszólítania, tehát négy ember vagy román pártra voksolt, vagy nem ment el szavazni, ezen pedig szerinte változtatni kell.

Borsi Imre Lóránt köszönetet mondott a jelöltségért, s azt is kifejtette: amíg a románság többsége a liberális pártra, a magyarság többsége az RMDSZ-re szavazott. A képviselőjelölt igei hasonlattal élve arra szólított fel, hogy az RMDSZ-nek „a fényt kell vinnie, lámpássá kell válnia”, majd némi átkötéssel egy-egy fénykardot ajándékozott Cseke Attilának és Szabó Ödönnek, kiváltva a választmány tagjainak derültségét.

„Becsülettel vittük végig a kampányt, és fegyvertelenek voltunk a saját nemzettársaink becstelenségével szemben” – mondta Biró Rozália, aki hozzátette: ki kell mondani az igazat, és meg kell mutatni a levelezést. „Világosan el kell mondani, hogy mit jelent a vegyes lista és a román politikai alakulattal való közös kampány” – tette hozzá a képviselő, aki beszélt az Együtt vagyunk! Halljuk egymást! és az Idősbarát közösséget építünk mozgalmak jelentőségéről is. Kőrösi Kristóf, a Nagyváradi Magyar Diákszövetség elnöke szerint ma a fiatalok jelentik az RMDSZ legnagyobb belső ellenzékét és partnerét is egyben, s azt is hozzátette: a bölcsesség jele, ha valaki átadja a helyét.

Szabó Ödön köszönetet mondott a leköszönő polgármestereknek, és arra is kitért, fontos a polgárokkal való kommunikáció. Külön köszönetet mondott Pásztor Sándor leköszönő megyei tanácselnöknek is, és azt is hozzátette, hogy meg kell mutatni az elmúlt négy és fél év eredményeit is, hiszen például a nagyváradi kulturális életbe vagy éppen magyar oktatásba a megyei tanács ruházott be. Az ülésnek otthont adó filharmónia felújításáért cserébe azt kérték, végezzék el a Szacsvay-iskola felújítását is – mondott példát a megyei ügyvezető elnök, aki hozzátette, nem kell kishitűeknek lenniük.

Tisztában kell lenniük ugyanakkor azzal is, hogy sajnos a korfa más, mert bár a 2011-es adatok szerint a váradi magyarság aránya 25 százalék, ma azt látni, hogy a magyar diákok aránya ez alatt van, mintegy húsz százalékos, s a törzsszavazónak számító idősebb generáció tagjai mentek el most kevesebben szavazni.

Szabó Ödön arra is kitért, hogy az EMNP és a PNL közös fellépése, amiről Cseke Attila és Biró Rozália beszélt, a politikai asszimilációt jelenti. A felszólalók sorát Pásztor Sándor zárta, aki többek között elmondta: az elmúlt mandátum alatt mintegy négyszer-ötször annyit fektettek a kultúrába és az oktatásba, mint elődeik, röviden összegezte: a megyei tanács elnökségét négy futó projekttel vette át, mandátuma alatt 24-szer fektettek be, utódjának pedig 41 megkezdett projektet ad át.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?