Katasztrofális szárazság sújtja Romániát, a Mezőgazdasági és Falufejlesztési Minisztérium illetékeseinek pedig még arról sincsen fogalmuk, hogy országos szinten mekkora területen károsodott, illetve ment tönkre a termés, mennyire becsülhető az okozott kár.

A szaktárca szakemberei arra hivatkoznak, hogy a helyzet szinte pillanatonként romlik, naponta érkeznek jelentések újabb és újabb károkról, az összesítésre egyszerűen nincs tehát idő. Egyelőre a leginkább érintett 12 megye hatóságai próbálják felmérni a veszteségeket, konkrét összesítés azonban még sehonnan sem érkezett.

A helyzet azonban a részadatok alapján is lesújtó. A szárazság elsősorban a keleti országrészt, Vaslui, Brăila és Vrancea megyét, a déli és délkeleti övezetet, Dolj, Teleorman, Giurgiu, Călăraşi és Ialomiţa megyét, valamint Erdély jelentős részét, Fehér, Kolozs, Szilágy, Maros és Kovászna megyét sújtja, ahol a termés 20 és 100 százalék közötti arányban ment tönkre.

Kiégett földek Erdélyszerte                                          

Kovászna megyében a mezőgazdasági összterület 30 százalékán, azaz mintegy 172 ezer hektáron pusztított a szárazság, ezeken a területeken mindenekelőtt a kukorica és a burgonya esetében nagyok a veszteségek: a közel 15 ezer hektárnyi burgonyavetemény 80 százaléka veszett el, így a krumpli ára feltehetően felugrik majd. Megyebeli szakemberek szerint a mostanihoz hasonló szárazságra 1946 óta nem volt példa.

Szilágy megyében 30 százalékos a veszteség a kukorica, a burgonya és a napraforgó esetében, de a kukorica 534, a burgonya 260, a napraforgó pedig 50 hektáron semmisült meg. A megyebeli helyzetet csak súlyosbítja az a körülmény, hogy a szárazság gyakorlatilag 2011 óta tart: Tavaly tavasszal és nyáron szinte egyetlen csepp eső sem esett.

Hunyad megyében a szántóterület felét sújtotta a csapadék hiánya, leginkább azonban a gyógynövény-termesztők látják a szárazság kárát, hiszen a 68 hektárból 40 hektáron pusztultak el a kultúrák.

Fehér megyében is sötétnek látják a helyzetet a mezőgazdasági szakemberek. A tavasszal bevetett 76 ezer hektáros szántóterület 70 százalékán károsodott a termés, amely 7000 hektáron teljesen elveszett. A kukoricával bevetett 42 ezer hektárból közel 32 ezer hektáron semmisült meg a gabona, de a fennmaradó 10 ezer hektárról is csak takarmánynak való kukoricát gyűjthetnek be a legjobb esetben is. A napraforgó esetében a terület feléről jeleztek jelentősebb veszteséget, amely meghaladja a 30 százalékot, a 230 hektáros szójaültetvényen a kár 50 százalékos. Előrejelzések szerint a tavalyihoz képest szalmásgabonából is több mint 36 százalékos terméskiesés várható.

Bihar megyében szinte teljes egészében kárba veszett a gazdák fáradozása. A nem egészen 80 ezer hektáros kukoricásból 64 500 hektáron száradt ki a növény, ebből csaknem 12 hektár esetében száz százalékos a veszteség. Még rosszabb a helyzet a napraforgónál, ahol átlagosan 55 százalékosra becsülik az aszálykárt, a szójánál viszont a legjobb esetben is alig 35 százalékát gyűjthetik be a korábbi években megszokott termésnek.

Mindezek után az Arad megyei farmerek még szerencsésnek mondhatják magukat: a megye 336 ezer hektáros szántóföldjének mindössze 11 százalékáról, azaz kevesebb mint 38 ezer hektárról jeleztek jelentősebb veszteségeket. A kukorica- és a napraforgótermés 20-22 százalékban károsodott, a búzánál viszont alig 5 százalékos lesz a várható terméskiesés.

Veszteségek a Kárpátokon túl is

Iaşi megyében 17 település esetében károsodtak számottevően a mezőgazdasági kultúrák, az aszály 145 ezer hektárnyi területen érezteti hatását, 527 hektáron a repce, 662 hektáron pedig a kukorica teljes egészében kiégett. 60 ezer hektáron „csak” részben károsodott a kukorica, 26 ezer hektáron a búza jelentős része ment tönkre, 9500 hektáron burgonyából takarítanak majd be a szokásosnál jóval kevesebbet, 38 ezer hektáron a takarmánynövények, az árpa, a napraforgó és a cukorrépa esetében szenvednek veszteségeket a gazdák.

Dolj megye a legnagyobb aszálykárt szenvedett nyolc megye egyike, jóllehet Ceauşescu idejében ez a terület rendelkezett a legjobban kiépített öntözőrendszerrel, amely az örökké tartó romániai átmeneti időszakban teljes mértékben megsemmisült. A megyében közel 250 ezer hektáron, vagyis a teljes termőterület közel felén égett ki a termés, a kukorica 80 százalékban ment tönkre, 118 ezer beültetett hektárból 91 ezer hektáron nem lesz mit betakarítani.

Tönkrement a görög- és sárgadinnye termés is, előző 30 ezer hektáron égett ki, a 258 hektáros dohányültetvény pedig teljesen megsemmisült.

Jön a segítség

Mire számíthatnak ilyen körülmények között a gazdák az állami hatóságoktól? Jóllehet, az egész országhoz hasonlóan a mezőgazdasági szaktárca is komoly anyagi nehézségekkel küzd, Daniel Botanoiu, a Mezőgazdasági és Falufejlesztési Minisztérium államtitkára jelentősebb kártérítést ígér a farmereknek. Elmondásának megfelelően a kormány máris értesítette az Európai Uniós illetékes szerveit a romániai mezőgazdaság súlyos helyzetéről, illetve a kormánynak arról a szándékáról, hogy nagyobb összegekkel igyekszik majd megsegíteni a szárazság és a kánikula miatt bajbajutott gazdákat. Az államtitkár szerint az állami által nyújtandó kártérítés a tervek értelmében az elszenvedett veszteségek mintegy 80 százalékáért nyújtana kártalanítást az érintetteknek.

További jó hír a mezőgazdászok számára az is, hogy Daniel Botaniu leszögezte: a kiutalandó összegeket igyekeznek legkésőbb október 15-éig eljuttatni a jogosultaknak, hogy a farmereknek idejében legyen pénzük az őszi kultúrák elvetéséhez.

További támogatás lenne az is számukra, hogy a kormány újabb határozatot hozna, amelynek megfelelően a gazdák visszakaphatnák az államtól a megsemmisült vagy kárt szenvedett növényi kultúrákba fektetett összegek utáni hozzáadott értékadót.