Donald Trump tajtékzik, amiért szövetségesei blokkolják az amerikai hadiellátmányt az iráni háborúban. Románia nem, de meglepő országok fordítottak hátat az Egyesült Államoknak.

Az iráni konfliktus eszkalációja komoly törésvonalakat hozott felszínre az európai szövetségesek és az Egyesült Államok között. Miután Ausztria, Svájc és több NATO-tagállam is megtagadta a légtérhasználatot az amerikai katonai gépektől, Donald Trump elnök élesen bírálta a szövetséget, kétségbe vonva annak jövőbeni létjogosultságát.

Mindeközben Albánia és Bulgária is fokozott biztonsági készenlétben áll az iráni fenyegetettség miatt: míg Tiranában az amerikai nagykövetség figyelmeztetése után – amely szerint teheráni kötődésű csoportok amerikai érdekeltségeket és az iráni ellenzék helyi tagjait vehetik célba – a Nemzeti Biztonsági Tanács és a hatóságok a legmagasabb riasztási fokozatba léptek, addig Szófia egy diplomáciai jegyzékben kapott közvetlen figyelmeztetést Irántól, hogy ne engedélyezze repülőtereinek használatát az ország elleni amerikai katonai műveletekhez. Noha a bolgár vezetés biztosította Teheránt, hogy területükön nem zajlik harci tevékenység vagy üzemanyag-utántöltés, a térségben érezhetően nő a feszültség a Washington és Irán közötti konfliktus következtében.

Az osztrák védelmi minisztérium csütörtöki bejelentése, miszerint Ausztria elutasította az Egyesült Államok katonai átrepülési kérelmeit, újabb fejezetet nyitott a Washington és európai partnerei közötti feszült viszonyban. Bécs döntése – amely az ország 1955-ben rögzített semlegességi politikáján alapul – nem egyedülálló jelenség: a kontinens több állama is hasonló korlátozásokat vezetett be az iráni háborúval összefüggésben. Michael Bauer ezredes, az osztrák védelmi tárca szóvivője egyértelművé tette: „Amint egy kérés hadban álló országot érint, azt automatikusan elutasítjuk.” Ausztria ezzel Svájc példáját követi, amely már március közepén lezárta légterét a katonai műveletek előtt.

Kapcsolódó

Trump „komolyan fontolgatja” az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból

Donald Trump amerikai elnök a brit The Daily Telegraph című lapnak adott interjújában kijelentette, hogy „komolyan fontolgatja” az Egyesült Államok kilépését a NATO-ból.

Iráni konfliktus NATO Donald Trump kilépés

A feszültséget fokozza, hogy nemcsak a semleges államok, hanem a NATO egyes tagjai is elzárkóznak a közvetlen katonai segítségnyújtástól. Spanyolország kiterjesztette korábbi korlátozásait, és minden, a konfliktusban érintett amerikai katonai gépet kitiltott a légteréből és támaszpontjairól. José Manuel Albares külügyminiszter szerint Madrid célja a konfliktus eszkalációjának megakadályozása, összhangban az ENSZ alapelveivel és a spanyol lakosság többségi akaratával.

Olaszország és Franciaország magatartása szintén irritációt váltott ki az amerikai adminisztrációból. Míg Róma egy közel-keleti bevetésre tartó gép leszállását tagadta meg, addig Párizs a katonai utánpótlást szállító gépek átrepülését akadályozta meg. Donald Trump amerikai elnök nem rejtette véka alá felháborodását. Szerdai nyilatkozatában élesen támadta az európai szövetségeseket, amiért szerinte cserben hagyták az Egyesült Államokat. Az elnök „papírtigrisnek” nevezte a NATO-t, és utalt rá, hogy Washingtonnak érdemes lenne fontolóra vennie a szövetségből való kilépést. Ezt a vonalat erősítette Marco Rubio külügyminiszter is, aki kijelentette: a háború lezárultával az Egyesült Államoknak „felül kell vizsgálnia a NATO értékét és a szövetségi kapcsolatokat.”

A washingtoni bírálatokra Emmanuel Macron francia elnök reagált a legkeményebben. Szöuli állami látogatása során hangsúlyozta: Trump azzal, hogy folyamatosan kétségbe vonja saját elkötelezettségét a szövetség mellett, valójában belülről gyengíti azt. Macron szerint a NATO hatékonyságát nem a szövetségesek felelős döntései, hanem az amerikai vezetés kiszámíthatatlan retorikája veszélyezteti.

Románia mint az első számú stratégiai partner

A 2026. február végi iráni konfliktus kirobbanása óta Románia az Amerikai Egyesült Államok legelszántabb európai bástyájává vált, messze megelőzve a kontinens nagyhatalmainak óvatos diplomáciáját. Nicușor Dan elnök és a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) március közepén hozott döntései értelmében Bukarest megnyitotta a konstancai Mihail Kogălniceanu és az aranyosgyéresi légibázisokat az amerikai légi utántöltő és logisztikai gépek előtt, ezzel az „Epic Fury” (szabad fordításban Legendás avagy Elképesztő Düh) hadművelet kulcsfontosságú hátországává emelve az országot. Míg az MK bázis stratégiai elosztóközpontként működik, a deveselui rakétavédelmi rendszer legmagasabb fokozatú készültsége közvetlen védőernyőt biztosít a térségnek az esetleges iráni ballisztikus válaszcsapásokkal szemben.

A katonai infrastruktúra átengedése mellett a román kormány jelentős politikai és technikai kockázatot is vállalt, amikor engedélyezte a Pentagon számára a speciális műholdas adatátviteli és drónirányító terminálok telepítését. Bár Teherán március végén nyíltan megfenyegette a román vezetést, Bukarest határozottan visszautasította az agresszió vádját, a parlament pedig elsöprő többséggel ratifikálta a védelmi együttműködés bővítését. Ezzel Románia nemcsak logisztikai támaszponttá, hanem az USA első számú stratégiai partnerévé lépett elő a Fekete-tenger térségében, vállalva a háborús energiaválság és a közvetlen biztonsági fenyegetések minden súlyát a transzatlanti szövetség megerősítése érdekében.