Miközben a Közel-Keleten lángokba borult a rend és az amerikai-izraeli-iráni háború az összeomlás szélére sodorta a globális energiapiacot, Emmanuel Macron francia elnök Tokióban tett látogatásával próbálja stabilizálni a szövetségesi rendszereket.

Emmanuel Macron francia államfő szerdán Tokióban, japán üzleti vezetők és befektetők előtt tartott beszédében hosszan méltatta az európai kontinens megbízhatóságát. Szavai mögött nehéz volt nem észrevenni a Donald Trumppal való feszült viszonyt, különösen azután, hogy az amerikai elnök nemrégiben élesen bírálta Párizst. Trump „nagyon barátságtalannak” nevezte Franciaországot, amiért az nem engedélyezte területén a katonai felszerelést szállító amerikai gépek átrepülését az iráni konfliktus során.

„Tisztában vagyok vele, hogy Európát olykor lassabbnak látják másoknál” – fogalmazott Macron. „De a kiszámíthatóságnak értéke van. Az elmúlt években, sőt az elmúlt hetekben is bebizonyítottuk: mi ott vagyunk, ahol mondtuk, hogy leszünk.” Az elnök hangsúlyozta, hogy bár egyes országok gyorsabbnak tűnhetnek, partnereik sosem tudhatják, hogy „holnapután is ugyanott állnak-e majd”, vagy olyan döntést hoznak, amely előzetes tájékoztatás nélkül okoz kárt szövetségeseiknek. 

A diplomáciai üzengetés hátterében az egy hónapja tartó amerikai-izraeli-iráni háború áll, amely súlyos energiaválsággal fenyegeti a világot. Irán válaszlépésként gyakorlatilag lezárta a Hormuzi-szorost, ahol a Japánba irányuló olajimport jelentős része áthalad. Macron az NHK japán televíziónak adott interjújában leszögezte: Franciaországot nem konzultálták az offenzíva megindítása előtt, így abban nem is vesz részt.

Kapcsolódó

Megerősödött a Nemzeti Tömörülés Franciaországban

A Nemzeti Tömörülés jelöltje győzött az első fordulóban a déli Nizzában a jobbközép polgármester előtt, és több más közepes méretű városban is.

helyhatósági választások Franciaország Marine Le Pen Emmanuel Macron

A japán miniszterelnökkel, Takaicsi Szanaéval folytatott tárgyalások fókuszában éppen ez az energiaválság állt. Japán, amely olajszükségletének 95 százalékát a Közel-Keletről szerzi be, kénytelen volt stratégiai tartalékaihoz nyúlni. A két vezető közös nyilatkozatban sürgette a tűzszünetet és a szabad hajózás helyreállítását. A stratégiai partnerséget konkrét megállapodásokkal is megerősítették: menetrendet írtak alá a kritikus ásványkincsekhez való hozzáférésről, mélyítették a védelmi együttműködést, és még olyan innovatív területeken is közös projekteket indítottak, mint az űrszemét eltakarítása.

A látogatás politikai súlyát növeli, hogy a japán-kínai kapcsolatok feszültebbek, mint valaha, miután Takaicsi korábban belengette Tokió esetleges katonai beavatkozását egy Tajvan elleni kínai támadás esetén. Macron, aki decemberben Pekingben is járt, egyfajta egyensúlyozó szerepet igyekszik betölteni a térségben.

Macron atomálmai és a román válasz

A párizsi vezető hiába házalt a francia nukleáris elrettentés kiterjesztésével, az európai partnerek bizalmatlanok. Még a hagyományosan jó barát Románia is a Washington-központú NATO-ernyőt választotta a bizonytalanabb francia alternatíva helyett; Nicușor Dan bejelentése, miszerint nem lesznek nukleáris elemek román földön, egyértelmű pontot tett a francia ambíciók végére. Volt pár érdekes epizód a második mandátumát töltő Szajna-parti államfő politikai életében, nemrég ugyanis az egykori mentora állította: Macron Franciaország legrosszabb elnöke az Ötödik Köztársaság 1958-as megalakulása óta. De visszagondolhatunk arra a botrányra is, amikor a (szinte negyed évszázaddal idősebb) felesége pofozta fel az elnöki pár vietnámi útján. Az ominózus esetet a következő szavakkal kísérte a first lady: „tűnj el, te lúzer!”

Van olyan vélemény, miszerint Macron katonai dicsőségről álmodik és hadvezérként szeretne bevonulni a történelembe. Ezért a francia elnök – politikai kudarcai és a francia gazdasági-társadalmi válság kezelése körüli nehézségei miatt – tavaly katonai beavatkozásról ábrándozott Ukrajnában: hogy majd erőskezű katonai vezetőként emlékezzen rá az utókor.