A felsőház jogi bizottsága szerda késő este megszavazta cikkelyenként a járványhelyzetre vagy biológiai veszély esetére kidolgozott jogszabály tervezetét, az úgynevezett karanténtörvényt. A jogszabály a szenátus csütörtöki plénumának napirendjén szerepel.

A tervezetet a múlt pénteken kezdte tárgyalni a felsőház, miután korábban elfogadta a képviselőház. Kedden a jogi bizottság körülbelül 11 órát dolgozott több fordulóban, mind nyilvános, mind informális módon. Az ülésen részt vett Nelu Tătaru egészségügyi és Cătălin Predoiu igazságügyi miniszter, valamint Raed Arafat, a katasztrófavédelem vezetője.

Szerdán újabb tízórás vita következett, ami alatt véglegesítették a cikkelyek szövegét. A szenátorok töröltek minden olyan előírást, amely a fertőzött személyek javainak vesztegzár alá helyezéséről szólt.

A módosított jogszabály szerint egy személy karanténba helyezése akkor rendelhető el, ha olyan régióból érkezik, ahol az országos, európai és nemzetközi szervezetek által kommunikált adatok alapján magas a járványügyi kockázat, vagy közvetlen kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottan fertőző betegségben szenvednek.

A megvitatott szöveg előírja, hogy az elkülönítés mértékét korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és a tényleges helyzettel arányosan kell bevezetni a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából, a személyek és a közegészség védelme érdekében. Az elkülönítés korlátozott ideig tartható fenn a közérdek védelmében úgy, hogy ne bontsa meg az egyensúlyt a közegészség védelme és a személy szabadsága tiszteletben tartásának követelménye között. A módosított szöveg értelmében kiskorú elkülönítése első körben szülei lakásán rendelhető el.

Döntöttek arról is, hogy a közegészségügyi igazgatóság (DSP) köteles naponta közölni az új esetek, valamint a tesztelt és az újratesztelt esetek számát. Kimondták, hogy a katasztrófavédelmi igazgatóság vezetőjének utasításait az illetékes hatóságok kötelesek haladéktalanul végrehajtani.

A korábban javasolt változatoktól eltérően a szenátus úgy döntött, hogy az esetleges orvoshiányt elsősorban önkéntesekkel kell pótolni, ha ez nem elégséges, akkor katonai orvosokat kell bevonni, és ha ez sem fedezi a szükségleteket, akkor lehet más megyében dolgozó orvosokat kirendelni, ám ezek napidíjra és a bérük 50 százalékáig terjedő pótjuttatásra jogosultak.

A törvényről csütörtökön szavaz döntő kamaraként a szenátus plénuma.