Karanténtörvény: törölte a szenátusi szakbizottság a magánjavak lefoglalását

A felsőház jogi bizottsága szerdára virradóra törölte a javak karanténba vételére vonatkozó cikkelyt a járványhelyzetben vagy biológiai veszély esetén alkalmazható közegészségügyi intézkedésekről szóló törvény tervezetéből.

Az éjjel fél kettőig tartó vitát egy hatórás technikai megbeszélés előzte meg, amelyen részt vett Nelu Tătaru egészségügyi miniszter is. A szenátorok töröltek minden olyan cikkelyt, amelyek a fertőzött személy javainak karanténba vételéről szóltak.

A módosított jogszabály szerint egy személy karanténba helyezése akkor rendelhető el, ha olyan régióból érkezik, ahol az országos, európai és nemzetközi szervezetek által kommunikált adatok alapján magas a járványügyi kockázat, vagy közvetlen kapcsolatba került olyan személyekkel, akik bizonyítottan fertőző betegségben szenvednek.

Ha ezek a személyek megtagadják, hogy otthon vagy az általuk meghatározott más helyen karanténba vonuljanak, valamint nem tartják be a karanténintézkedést, jóllehet korábban hozzájárultak ehhez, az orvos vagy az ellenőrző szervek javaslatára a közegészségügyi igazgatóság (DSP) dönthet arról, hogy hatósági karanténba helyezi őket, ha egy fertőző betegség közösségi terjedésének közvetlen veszélye áll fenn.

A bizottság tárgyalt a fertőzött személyek elkülönítéséről is. Az elkülönítést a betegségben szenvedő, az eset meghatározására utaló tünetekkel rendelkező személyek, valamint a magas patogenitású kórokozót hordozó személyek esetében rendelik el, még akkor is, ha tünetmentesek. Az elkülönítés elrendelhető otthon, egy bejelentett helyen vagy egy egészségügyi intézményben.

A megvitatott szöveg előírja, hogy az elkülönítés mértékét korlátozott időtartamra, diszkriminációmentesen és a tényleges helyzettel arányosan kell bevezetni a fertőző betegség terjedésének megakadályozása céljából, a személyek és a közegészség védelme érdekében. Az elkülönítés korlátozott ideig tartható fenn a közérdek védelmében úgy, hogy ne bontsa meg az egyensúlyt a közegészség védelme és a személy szabadsága tiszteletben tartásának követelménye között.

„Egy egészségügyi egységben egy személyt legfeljebb 48 órán keresztül lehet izolálni, kizárólag klinikai, paraklinikai és biológiai vizsgálatok céljából, ha az orvos a fertőző betegség terjedésének kockázatát állapítja meg, amely a közösségi terjedés közvetlen veszélyét hordozza” – olvasható a jogszabály tervezetében.

Ha fennáll a közösségi terjedés kockázata, az orvos javasolhatja az elkülönítés meghosszabbítását. Az otthoni vagy a más bejelentett helyen történő elkülönítést akkor rendelik el, ha nem áll fenn más személyek megfertőzésének vagy a fertőző betegség terjedésének veszélye.

Az izolált személy az orvos vagy a közegészségügyi igazgatóság képviselőjének jóváhagyása nélkül nem hagyhatja el az egészségügyi egységet vagy a bejelentett helyet. Az elkülönítés azt követően szűnik meg, hogy az orvos megállapította, hogy a páciens meggyógyult és nem áll fenn a betegség terjedésének kockázata.

Ha a karanténintézkedést vagy elkülönítést egy olyan személy esetében alkalmazzák, akinek a gondozásában kiskorú gyermek, vagy felügyeletet igénylő idős személy van, erről értesítik a szociális igazgatóságot, hogy ha szükséges – kizárólag a karantén, illetve az elkülönítés idejére – gondoskodjék az illető személyekről. Az állami felügyelet csak abban az esetben foganatosítható, ha a karanténba helyezett személy nem jelölt ki egy más családtagot vagy rokont, aki az elkülönítés ideje alatt gondoskodik a kiskorúról vagy a rászoruló idős személyről.

A bizottság szerdán szavaz a jelentésről.

Kapcsolódók

Kimaradt?