Alkotmányosnak minősítették a vészhelyzetről szóló kormányrendeletet
Az alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe üközőnek a szükségállapotról rendelkező 2004. évi sürgősségi kormányrendeletet, ha az „nem korlátozza az állampolgárok szabadságát és jogait”. Így semmi sem akadályozza meg a vészhelyzet kihirdetését közvetlenül a csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a jogokat korlátozó intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parlamenttől.
A vészhelyzet kihirdetését Renate Weber ombudsman támadta meg az alkotmánybíróságon, arra hivatkozva, hogy sérti a hatalmi ágak szétválasztásának elvét és „fennáll a szabadságjogok tartós korlátozásának a veszélye”. Az alkotmánybíróság szerdai határozatában elutasította a Nép Ügyvédje óvását, de egyúttal felhívta a figyelmet: a polgárok szabadságjogait csak a parlament korlátozhatja, és ezt a jogát nem ruházhatja át az állam más intézményeire.
A taláros testület döntése egyértelművé tette, hogy – ha az államfő nem hosszabbítja meg a rendkívüli állapotot – péntektől a hatóságoknak legalább három napig semmilyen jogalapjuk nem lesz arra, hogy korlátozzák a kijárást és gyülekezést a fertőzésveszély csökkentése érdekében.
A kormány a parlamenttől kért felhatalmazást egyes korlátozások fenntartására a szükségállapot idejére is, az erről szóló törvénytervezetet a szenátus kedden elfogadta, az ügyben döntő képviselőház pedig szerdán szavaz róla. (Mivel a szükségállapot csütörtök éjfélkor lejár, elképzelhető, hogy Klaus Iohannis államfő meghosszabbítja, így hidalva át a háromnapos átmeneti időszakot.)
A polgárok szabadságjogait ideiglenesen korlátozó törvény így leghamarabb hétfőn léphet hatályba, akkor is, ha szerda estig megszavazzák, a jogszabály kihirdetése előtt ugyanis legalább két napot kell biztosítani arra, hogy a törvényhozók – ha szükségesnek tartják – alkotmányossági normakontrollt kérjenek, de az alkotmány szerint kihirdetése után is csak a Hivatalos Közlönyben való megkelenése után három nappal lép hatályba.
Az alkotmánybíróság döntése nyomán semmi sem akadályozza meg a vészhelyzet kihirdetését közvetlenül a csütörtökön éjfélkor lejáró rendkívüli állapot után, de a megszorító intézkedések bevezetésére a kormánynak csak akkor nyílik lehetősége, ha megkapja rá a törvényi felhatalmazást a parlamenttől, és az hatályba is lép.
Klaus Iohannis államfő keddi nyilatkozata szerint a rendkívüli állapot után csak részlegesen oldanák fel a kijárási korlátozásokat Romániában. A település elhagyását továbbra is csak indokolt esetekben, az utazás halaszthatatlan voltát indokló előre megírt nyilatkozatokkal engedélyezik. Kötelezővé válik a védőmaszk viselése minden zárt térben és kötelező lesz a legalább másfél méteres távolságtartás.