banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

FRISSÍTVE – Alkotmányellenesnek nyilvánították a szükségállapot szabályainak megsértéséért kiszabható büntetéseket

FRISSÍTVE: Helyt adott az alkotmánybíróság (CCR) a Nép Ügyvédje által benyújtott óvásnak, amelyet a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt büntetések összegére vonatkozó sürgősségi kormányrendelet ellen nyújtott be az ombudsman – közölték az Agerpresszel a taláros testülethez közel álló források. FRISSÍTVE: Renate Weber ombudsman szerint a kormánynak meg kell találni a módot a büntetések eltörlésére.

A Nép Ügyvédje az ostromállapot, illetve a szükségállapot bevezetésére vonatkozó 1999/1-es sürgősségi kormányrendelet két cikkelye, illetve az ezt módosító 2020/34-es kormányrendelet ellen nyújtott be alkotmányossági kifogást. Érvelése szerint a jogszabály azért alkotmányellenes, mert olyan területeken engedélyezi az államfőnek a jogalkotást, amelyekről csak a törvényhozó testület dönthet sarkalatos törvények módosítása révén, az emberi jogok gyakorlásának korlátozásával.

Az ombudsman ezen kívül azt is kifogásolta, hogy a jogszabály túlságosan általános, nem szab ki egyértelműen követendő magatartást, és a hatóság képviselőinek nincsenek objektív kapaszkodóik a kihágás megállapítására. Ugyanakkor a kiróható bírság összegét sem egyértelműsíti a jogszabály, így a bírságoló rendőrök szubjektív megítélésétől függ a büntetés összegének megállapítása.

Ombudsman: meg kell semmisíteni a bírságokat

Renate Weber, a Nép Ügyvédje úgy nyilatkozott az alkotmánybíróság döntése után, hogy reméli: a kormány megtalálja a módját, hogy semmissé nyilvánítsa ezeket a büntetéseket. Tudomása szerint a szükségállapot szabályainak áthágása miatt kirótt bírságok száma 300 ezer körüli, és ezek közül mintegy 100 ezret megfellebbeztek. Ez azt jelenti, hogy amennyiben minden óvást egyenként kell megtárgyalni, hatalmas pluszmunka vár a bíróságokra.

„Ezért talán valamilyen módot fog találni a kormány, talán amnesztiát vagy valami más utat az összes ilyen bírság eltörlésére, hiszen sokan vannak, akik nem nyújtottak be fellebbezést, nem is tudták, hogy erre lehetőségük van, lehetnek idős, vagy hiányos ismeretű emberek, csekély jövedelemmel, akik hatalmas összegű bírságokat kaptak, és talán most attól félnek, hogy elveszítik az otthonukat vagy a javaikat. Én remélem, hogy a kormány tenni fog valamit ez ügyben” – mondta az ombudsman.

Weber felidézte, hogy két okból emelt alkotmányossági kifogást a rendelet ellen. Egyrészt az felhatalmazta az államfőt a jogalkotásra olyan kérdésben, amelyben csak a parlament, és amely emberi jogokat és szabadságokat korlátoz. Másrészt túlságosan megemelte a kiróható bírságok alsó és felső határát, anélkül, hogy átlátható és konkrét útmutatást adott volna a kiszabható összegekről, így a katonai rendeletek előírásait „mindenki úgy értelmezte, ahogy akarta”.

„Örülök, hogy az alkotmánybíróság nekünk adott igazat ebben az ügyben, mert a 300 ezer büntetés és a kirótt bírságok nagysága egyértelműen túlzásra utalnak, ilyen tekintetben első helyre kerültünk Európában” – érvelt a Nép Ügyvédje.

Weber azt is közölte, hogy szerdán a vészhelyzeti állapot bevezetésére vonatkozó rendelet ügyében is alkotmánybírósághoz fordult, ugyanis a szöveg ebben az esetben is homályos, és a vészhelyzeti állapot kifejezésnek nincs törvénybe foglalt meghatározása.

A romániai koronavírus-járvánnyal kapcsolatos hírfolyamunkat itt találja.

Kapcsolódók

Kimaradt?