Céltudatosabbnak tűnnek a magyar diákok, mint általában a romániai végzősök, mert a többségi társaiknál nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt 2019-ben az érettségi vizsgákon – írja az Erdélystat.

A 2019-es érettségi és pótérettségi vizsgán országosan 100 824 diák szerzett oklevelet, a nyári vizsgaidőszak sikerességi rátája 69 százalékos, az őszi pótérettségié 33,4 százalékos volt. A magyar nyelven tanulók közül 4243-an vizsgáztak eredményesen, a sikerességi arányuk 58,6, illetve 39,5 százalékos.

Az Erdélystat hétfőn közzétett elemzése rámutat: az alacsonyabb nyári sikerességi ráta ellenére a magyar nyelven tanulók hasonló arányban szereztek érettségi diplomát, mint a teljes romániai diákpopuláció, a sikeresen érettségizők körében az arányuk 4,2 százalékos. Ennek magyarázata, hogy a magyar tanulók nagyobb arányban iratkoztak be, illetve vettek részt a próbákon, mint többségi társaik, illetve az őszi vizsgaidőszakban jobb eredményt értek el. A magyar diákok ilyen értelemben céltudatosabbnak, kitartóbbnak tűnnek, mint általában a romániai végzősök.

A romániai oktatási rendszerben az érettségire jogosító középiskolai képzés három kategóriára oszlik: elméleti líceumi, szakközépiskolai, illetve hivatási (vokacionális) képzésről beszélhetünk, ezen belül pedig 11 szakot különböztetünk meg. A 2019-es érettségi nyári vizsgaidőszakán részt vevő, az aktuális évfolyam nappali tagozatos diákjainak érettségi eredményei jelentősen eltérnek szakok szerint.

Az elméleti képzésben a legmagasabb a sikerességi arány, országosan a résztvevők 88,2, a magyarul tanulók 80,5 százaléka szerzett érettségi oklevelet a 2019-es nyári vizsgaidőszakban. A magyarul érettségizők lemaradása is kisebb, főképp a reál osztályokban, a természettudományok esetében kevéssel jobban is teljesítenek. Az elméleti képzésen belül a magyar filológia osztályokból érkezők eredményei átlag alattiak, míg az országos sikerességi arány 87 százalékos, a magyar vonalon csupán 66 százalékos.

A szaklíceumi képzésben jelentős a leszakadás az elméletihez képest, itt az érettségire beiratkozott diákok kevesebb mint fele (48 százaléka) érettségizett sikeresen első próbálkozásra Románia-szinten. A magyar szakközépiskolások esetében a hátrány még hangsúlyosabb, tíz részt vevő diákból csupán három szerzett oklevelet a nyári vizsgaidőszakban (29,5 százalék).

A hivatási (vokacionális) képzésen belül országos szinten a pedagógiai líceumot végzők esetében a legmagasabb a sikerességi arány (92 százalék), viszont a magyar tanítóképzősök lemaradása nagyon hangsúlyos (63 százalékos sikerességi aránnyal). Jelentős az elmaradás a teológiai, illetve a művészeti képzésből érkező magyar diákok esetében is.

A megyei adatok értelmezésénél figyelembe kell venni, hogy a diákok profilok szerinti megoszlása nagyon aszimmetrikus, nem egyforma súlyt képvisel az elméleti, a szak-, illetve a hivatási oktatás egy-egy megyében – hívják fel a figyelmet az Erdélystat elemzői. A magyar szaklíceumi képzés például alapvetően három megyébe koncentrálódik, a szakközépiskolás diákok háromnegyede Hargita, Maros és Kovászna megyékben tanul.

Románból teljesítenek gyengén

A nyári vizsgaidőszakban a magyar diákok az országos átlagokhoz képest román nyelv és irodalomból teljesítettek gyengén: a magyarul érettségizők 29 százaléka bukott meg, a jegyek átlaga 5,6. A matematika-informatika, illetve a természettudományi képzés diákjai esetében a legjobbak a román eredmények, a bukók aránya mindössze 11 százalékos. A gyenge román eredmények elsősorban a szaklíceumi osztályokban kritikus hatásúak, a bukók aránya 60 százalékos, miközben más tantárgyakból a magyar szakközépiskolások relatív jól teljesítenek.

Magyar nyelv és irodalomból kiemelkedően jók az eredmények, a bukók aránya csupán 2,6 százalékos, a jegyek átlaga 7,6. Anyanyelvből a magyar diákok eredményei jobbak, mint a román diákok román nyelv és irodalom eredményei (az ő körükben a bukók aránya románból 8,5 százalék, a jegyek átlaga 7,3).

A kötelező írásbeli vizsga esetében az osztályok profiljától függően matematikából vagy történelemből vizsgázhatnak a végzősök. A román nyelv és irodalom után a matematika vizsga a második nagy próbatétel a magyar tagozatos diákoknak, a bukók aránya 20,6 százalékos (ami kevéssel jobb, mint az országos 22,0 százalék). Történelemből a magyar társadalomtudományi hallgatók eredményei kiemelkedőek, jobbak, mint a profilon belüli országos átlag.

A választható tantárgyból is a szakközépiskolák végzői teljesítenek a leggyengébben, viszont a magyar nyelven tanulóknak nincs jelentős lemaradásuk az országos eredményekhez képest. Biológiából, szervetlen kémiából, anatómiából és szociológiából például jobbak a magyar diákok eredményei, mint az országos átlagok.

Számottevő ugyanakkor a magyarul tanulók lemaradása az idegennyelv-ismeretet felmérő próbán. Az érettségi keretében vizsgázó, az önálló felhasználói szintet elérők között alulreprezentáltak, csupán egyharmaduk (33 százalék) szerezte meg ezt a minősítést, miközben az országos arány 38 százalékos.