Ezekért az ügyekért dolgozik a magyar diákokért összehívott szakmai válságstáb

Az előzetes tervekhez képest a kedd délelőtt összeült szakmai válságstáb úgy döntött: elsőként a jövő évi érettségire való felkészülésre fókuszálnak, ebben próbálnak a tanároknak, diákoknak segítséget nyújtani, amihez már konkrét cselekvési terv is készült – tudtuk meg a marosvásárhelyi ülést kezdeményező Magyar Szülők Szövetségének elnökétől, Csíky Csengelétől.

Mint ismert, a szülői szövetség meghívására gyakorlatilag minden, a romániai magyar közoktatásban kulcsszerepet betöltő személy, intézmény tárgyalóasztalhoz ült kedden, Marosvásárhelyen a magyar diákokért: a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ), a Romániai Magyar Középiskolások Szövetségének (MAKOSZ), a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) és a kisebbségi oktatásért felelős államtitkárság küldöttsége, valamint magyar főtanfelügyelők és főtanfelügyelő-helyettesek.

Az óvások elbírálása utáni, végleges érettségi eredmények szerint a vizsgázók 69,1 százalékának teljesítménye ért átmenőt, az idei végzősök átmenési aránya idén 75,5 százalékos. Az érettségiző magyar diákok körében az idei átmenési arány 63,78 százalékos, ami az elmúlt öt év legalacsonyabb eredménye. Több olyan székelyföldi iskola is van, ahol egyetlen tanulónak sem sikerült az érettségije.

A zárt ajtók mögött tartott több órás megbeszélést követően Csíky Csengele lapunknak így értékelt: „Hiánypótló találkozás történt, ami képes már most segítséget nyújtani, közép- és hosszú távon pedig olyan megoldási és kivitelezési lehetőségben gondolkodik, és tesz ennek érdekében, ami az egész romániai magyar közoktatást képes megváltoztatni.”

Ezekért az ügyekért dolgoznak

A felek abban egyeztek meg, hogy elsőként a 2020-as érettségire való felkészülésre fókuszálnak. Román nyelv és irodalomból igyekeznek régiók szerint segítséget nyújtani azáltal, hogy a már működő kezdeményezéseket (nyelviskolák, iskolák, egyesületek, alapítványok erre irányuló programjait) egy ernyő alá szervezik, rendszerezik, ahol pedig szükség van megerősítésre vagy további segítségre, ott segítenek. Egy internetes gyűjtőoldalnak a megalapítása is felmerült, ahol tájékozódni lehet majd a lehetőségekről.

Kitért arra is, hogy a korábban beharangozott, együttes erővel történő felkészítésük a pótérettségizőknek kissé „improvizatív módon” fog történni, hiszen még tart a beiratkozás az őszi szesszióra, nem tudni, hány diákkal számolhatnak, ám alapvetően az önkormányzatok és a pedagógusok segítségével történnek majd a felkészítések.

Emellett középtávú tervként felmerült még a szakoktatás megerősítése, „mentalitásváltás nyomán” a szaklíceumok átminősítése annak érdekében, hogy ne legyen érettségiköteles az a fiatal, aki szakmát akar tanulni és a munkaerőpiacon akar elhelyezkedni. Az idei érettségi eredményekből is látni lehetett, hogy a szakoktatásban tanuló diákok teljesítménye jelentősen elmaradt az elméleti líceumokétól.

Továbbá pályaorientációs programokat szerveznének akár már az ősztől. Csíky Csengele beszámolója szerint fontosnak tartják, hogy a gyermek már a legkisebb kortól, elemi osztályosan különböző szakmákkal ismerkedjen meg, és ez a pályaorientáció végig, az iskola alatt kitartson, hiszen „az érettségi az egy végső eredmény, de már a nyolcadikos képességvizsgánál kezdődik az egésznek a miértje”. Ebbe a vállalkozói szférát is be kell majd vonni, tette hozzá a szülői szövetség elnöke.

Ennek fontosságát hangsúlyozta az oktatási minisztérium tanácsosa, Fodor Sándor József is, aki az Erdélyi Magyar Televíziónak az ülés után úgy fogalmazott: „A fő téma a pályaorientáció lenne, ami igazából hiányzik a magyar oktatás előremeneteléséhez. Ez így kicsengett mindenki szájából, hogy erre nagyon oda kellene figyelni a közeljövőben, innen kellene kezdeni, hogy végül is merre tudjuk mi a jövendő nemzedéket orientálni.”

Csíky Csengele összegzésében elmondta: a kedden megalakult csapat fog továbbra is ezekről a témákról egyeztetni, tervezni, a következő találkozót Tusványosra ütemezték.

Kapcsolódók

Kimaradt?