Kolozsvár rendszerint télen naponta minimum öt órára szó szerint gázkamrává változik – derül ki a környezetvédelmi ügynökség mérőállomásainak adataiból. Megkeresésünkre a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának dékánhelyettese, Réti Kinga egyetemi adjunktus elmondta, Kolozsváron a rossz levegőért nem kizárólag a közlekedés a felelős, a lakások fűtése és az időjárás is hozzájárul ehhez, ám a fő ok a rengeteg autó. A megoldás kézenfekvő, a kérdés csak az, képesek vagyunk-e lemondani személygépkocsink használatáról.

A környezetvédelmi ügynökség négy mérőállomása méri a levegő minőségét Kolozsváron. A CJ3-as mérőállomást a Grigoresu negyedben állították fel a Mol benzinkúthoz és a Szamos-parthoz közel. A CJ2-es a Nicolae Bălcescu Főgimnázium közelében kapott helyet, sajnos ez a készülék akadozva működik. CJ1-es a Mărăști piacnál van, forgalmas út mellett, és elöljáróban csak annyit, hogy a mért értékek itt, és a Dâmbovița utcában, az Expo Transilvaniánál elhelyezett CJ4-esnél a legmagasabbak.

Január 23-tól január 28-ig követtük nyomon a hivatalos adatokat, és ez alatt a 6 nap alatt sokszor nem akartunk hinni a szemünknek. A szabadnapok például szennyezőbbek voltak, mint a munkanapok, mintha a hét végén egész Kolozsvár autóba ült volna, és elhagyta volna a várost friss levegőt szívni. Elsősorban három szennyezőt vizsgáltunk, ezek a legveszélyesebbek: a szálló port, a nitrogén-oxidokat (NOx) és a nitrogén-dioxidot (NO2).

Szálló por: hosszú távon rákot okoz

Kolozsváron az automata mérőállomások csak a nagyobb méretű szálló port (PM10) mérik, és az is talány, hogy miért csak az egyik állomásnál (CJ4) nézhetjük meg a PM10-re vonatkozó koncentrációt. Néha a Mărăști piaci automata is közzéteszi ezt az információt, de nem mindig. A nagyobb méretű szálló por koncentrációjából viszont következtethetünk a jóval finomabb és veszélyesebb szálló por (PM2,5) mennyiségére is. A szálló por valamilyen tüzelőanyag (gázolaj, benzin, fa, szén, koksz, fűrészpor stb.) égéséből származik. Kolozsvár esetében a tűzifából származó szálló por korántsem olyan jelentős, mint olyan kisebb városokban, ahol sok a fatüzeléses háztartás vagy jelentős az ipari szennyezés. A szálló por a kincses városban inkább a közlekedéssel hozható összefüggésbe. Hosszú távon a PM2,5 kisebb koncentrációja is tüdőbetegségekhez vezethet, nagy koncentrációjának folyamatos belélegzése pedig rákos elváltozásokat okozhat.

Kolozsváron az adatok azt mutatják, a PM10 közel sincs akkora koncentrációban a levegőben, mint például Marosvásárhelyen, ám a vizsgált napokon többször is bőven átlépte a megengedett maximális felső határt (50µg/m3). Az Expo Transilvaniánál például 25-én 21 órakor a PM10 68,5-ös értéket mutatott, 27-én egész nap a megengedett érték fölött volt, reggel 11-kor például 89,57-es koncentrációt mértek.

Fojtó gáz, mely roncsolja a tüdőt

NOx-nek nevezik a szúrós szagú, igen mérgező gázokat, amelyek vízzel érintkezve erősen maró savakat adnak. Bizonyítottan meghatározó szerepet játszanak a szmog kialakulásában. Megengedett maximális órás határérték: 200 µg/m3. E fölött roncsolja a tüdő szöveteit.

A vizsgált időszakban egyetlen nap sem fordult elő egyetlen mérőállomásnál sem, hogy legalább 5-6 órán át a nitrogén-oxidok ne lépjék át jóval a megengedett maximális felső határt. Hétköznapokon rendszeresen reggel 8 és 11 óra, illetve 18 és 23 óra között a legmagasabb ez az érték, amikor a legtöbb az autó Kolozsvár utcáin, útjain. A legtöményebb koncentrációt a forgalmasabb utaknál elhelyezett állomások mérték. A vizsgált hat nap alatt a legnagyobb határátlépést a Mărăști-piacnál és az Expo Transilvaniánál január 27-én jegyezte a készülék: ekkor a koncentráció 752,49, illetve 813,86 µg/m3-et mutatott. 27-én például egészen este tíz óráig a koncentráció egyetlen órában sem ment a 200-as szint alá.

Gáz, amely a fémeket is képes erodálni

A nitrogén-dioxid (NO2) a levegőnél nehezebb, vízben rosszul oldódó, nagyon reakcióképes, töményen vörösesbarna színű, fojtószagú gáz. Képes a fémeket is erodálni. Erősen mérgező, az élő szervezetre nagyon káros. Megengedett maximális órás határérték: 100 µg/m3.

Ez a gáz szintén töményen mérgezi Kolozsvár levegőjét. A vizsgált napok alatt szintén rendszeres volt a határátlépés csúcsidőben. 27-én például az Expo Transilvaniánál a megengedett maximális órás határérték kétszeresét mérték. Aznap reggel 8 órától egészen éjszaka 12 óráig egyetlen alkalommal sem ment a maximális határérték alá a koncentráció.

A belvárosi iskoláknál hatalmas a szennyezés mértéke

Megkeresésünkre a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Környezettudományi és Környezetmérnöki Karának dékánhelyettese, Réti Kinga egyetemi adjunktus elmondta, az időjárás nagyon fel tudja erősíteni a szennyezettség mértékét a levegőben, a gond az, hogy sajnos van, amit felerősíteni. A légnyomás például hosszú időre lent tudja tartani a mérgező anyagokat az életterünkben. Ha ködös, nedves az idő, a vízcseppekre könnyen rátapad mindenféle mérgező anyag, amelyet aztán belélegzünk. Télen ráadásul a közlekedéssel járó szennyezéshez hozzáadódik a fűtéssel járó méreganyag-kibocsátás, ezért rosszabb általában télen a levegő minősége. Elmondta, a rossz levegővel magyarázható a többi között, hogy egyre több az allergiás, asztmás megbetegedés. A légszennyezés miatt az influenzával, a különböző fertőzésekkel szembeni ellenálló-képességünk is romlik.

A mérőállomások adataiból egyértelműen az derül ki, hogy a forgalmasabb utak mentén Koloszváron nagyon szennyezett a levegő. Kolozsvár nagy nevű magyar iskolái kivétel nélkül a belvárosban vannak, ott, ahol folyamatos a forgalom: belegondolni is rossz, milyen minőségű levegőt szívhatnak főleg csúcsidőben az oda járó diákok. Érdemes kipróbálni: 8 és 10 óra között álljunk meg bármely belvárosi iskola előtt pár percre, és figyeljünk arra, mit szívunk be. Mi kipróbáltuk: a fojtogató gáztól hányingerünk lett.

A megoldás kézenfekvő

Réti Kinga egyetemi adjunktus szerint elsősorban ott kellene változtatni, ahol lehet, hogy ne kelljen folyton azt lesni, mikor erősíti fel elviselhetetlen szintre az időjárás a légszennyezést. Mivel télen nem lehet megtiltani a kolozsváriaknak, hogy fűtsenek, hiszen mindenkinek joga van a meleg lakáshoz, a közlekedési szokásainkon kellene változtatnunk, mert a friss levegőhöz mindenkinek ugyanolyan joga van. „Tudom, hogy minden szülőnek el kell vinnie a gyermekét az iskolába, majd munkába kell mennie, de mindezt a tömegközlekedési eszközökkel is meg lehetne tenni. Kolozsvár jól áll ami a tömegközlekedést illeti, a járművek minősége is megfelelő, most már elektromos buszok is vannak. Csak a kényelmünkről kellene egy picit lemondanunk a saját és a gyermekeink egészsége érdekében” – mondta.

Hozzátette, Kolozsváron a légszennyezés mértékét súlyosbítja az is, hogy a környékről rengetegen járnak be a városba munkába, iskolába gépkocsival. Nagy gond, hogy egyre kevesebb a zöld övezet, tűnnek el Kolozsvár körül az erdők a város terjeszkedése miatt, tehát felszámoljuk azokat az eszközöket is, amelyek tisztítják a levegőt.

A vizsgált hat nap alatt több alkalommal is átlépte a légszennyezés Kolozsváron a megengedett határértéket, mégsem figyelmeztették a lakosságot. Ez elsősorban az önkormányzat feladata lenne. Mint ahogy az is, hogy sokkal jobban promoválja a tömegközlekedés előnyeit, és hogy infrastruktúra-kiépítéssel lehetővé tegye végre környezetbarát közlekedést.