Sepsiszentgyörgyön adták át az idei Orbán Balázs-díjakat

2019-ben Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, Hargita megyéből Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át vasárnap Sepsiszentgyörgyön az Orbán Balázs-díjat – számolt be Hargita Megye Tanácsának sajtóirodája.

A Kovászna, Hargita és Maros megye által 2011-ben alapított elismerést a régiót egységes egészként leíró Orbán Balázs után nevezték el, átadása a Székelyföld Napok kiemelt eseményének számít. Az idei díjakat olyan személyiségek kapták, akik fáradhatatlan tevékenységük révén, Orbán Balázs szellemi hagyatékához hűen, konok kitartással gyűjtik össze Székelyföld értékeit, dokumentálják és népszerűsítik természeti kincseinket, hírét viszik kulturális örökségünknek, a köz javára és szolgálatára fordítva. 

Székelyföld sajátos entitás

„Orbán Balázs feltétel nélküli rajongásában tökéletesnek látta ezt a vidéket. Nyilván elfogult volt, de a tisztánlátását nem zavarta meg ez az érzelem. Előtte nagyon kevesek gondolkoztak egy, összefüggő, összetartozó Székelyföldben” – fogalmazott köszöntőjében Tamás Sándor. Kovászna Megye Tanácsának elnöke rámutatott, idő kellett ahhoz, hogy mindenki számára világossá váljon: Székelyföld lényegében sajátos entitás, bár kétségtelen, hogy köldökzsinór köti a magyar nemzet egészéhez.

Elismerni a teljesítményeket

„Az Orbán Balázs-díjat évről évre olyan személyeknek adjuk át, akik szülőföldünk jó hírét viszik, akik erőn felül tesznek ezért a vidékért: az otthonunkért. A mi feladatunk felismerni, kiemelni és elismerni társadalmunk azon tagjait, akik erőn felül teljesítenek. Így visszük jó hírét Székelyföldnek a világban, de ezeket a díjazott személyeket látva mi magunk is egyre büszkébbek lehetünk szülőföldünkre. Amikor elismerünk, díjazunk valakit, tulajdonképpen példaként állítjuk a közösség elé, a következő generáció elé. Így áll ma itt az a három székelyföldi úriember is, akiknek példáját, reméljük, minél többen követik” – mondta köszöntőjében Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Megőrizni egyedi kultúránkat

Orbán Balázs külföldi útjairól hazatérve úgy látta, hogy Székelyföldért azzal tehet a legtöbbet, ha ezt a vidéket és kultúráját megismerteti az összmagyarsággal és a nagyvilággal. Békés, adatgyűjtő, kutatómunkát végezve szolgálta szülőföldjét – idézte fel beszédében Péter Ferenc, Maros Megye Tanácsának elnöke. „Ahhoz, hogy megmaradjunk, az a legfontosabb, hogy megőrizzük egyedi kultúránkat. Ez a közös cél. Nem elég a meglévőt fejleszteni, építenünk kell újakat. Házakat, osztálytermeket, tereket. Házakból otthon, osztálytermekből iskola, terekből udvar viszont akkor lesz, ha közösségünket is építjük. Őrizve értékeinket, hagyományainkat és mindazt, ami miatt büszkék vagyunk arra, hogy székelyek, erdélyi magyarok vagyunk. Erről szól a Székelyföld Napok, közösségépítésről és kultúránk megmutatásáról” – fogalmazott a Maros megyei tanácselnök.

Ők az idei díjazottak

Kovászna megyéből Kisgyörgy Zoltán geológus, geológiai és helytörténeti szakíró, újságíró, a Háromszék napilap főmunkatársa vehette át az elismerést. Széles körű írói és ismeretterjesztő munkásságának témaköre: helységeink múltjától és jelenétől háromszéki nagyjainkig, a váraktól a családkutatásokig, a mofettáktól az őslényekig, a borvizektől a harangokig terjed, fogalmaz méltatásában József Álmos helytörténész. „Önzetlen, lelkes, szakmai alapossággal rendelkező élő lexikona megyénknek. Életkora ellenére, ha hívják, ma is megy. Előadói képessége, kommunikációs adottsága, humora, ízes nyelvezete lenyűgözi hallgatóit. Ha tájról, vidékről beszél, annak szeretete árad belőle, ha nagyjainkról, akkor a szakmai alázat sugárzik szavaiból” – olvashatjuk a laudációban.

A díj átadását követően Kisgyörgy Zoltán a geológia, geográfia iránti vonzódása kapcsán idézett fel egy-egy villanásnyi történetet, hogyan nevezett el a sepsiszentgyörgyi Debren-patak után egy endemikus csigafajt, a Viviparus debrenit, hogyan szerette volna megírni a föld alatti rétegek meséjét, megjegyezve, a barátok becsaphatnak, de a kövek nem. A 84. életévében járó ismert újságíró úgy fogalmazott, köszöni a díjat, de ígéri, dolgozik tovább, vannak ötletei, hogy miket kellene megírni, például szeretné, ha elkészülne Háromszék monográfiája, de egy földtörténeti kalauzt vagy ipartörténetet is kellene írni. 

Hargita megye díjazottja Fazakas Szabolcs, a Székelyföldi Legendárium és a szejkefürdői Mini Erdélypark megálmodója és kivitelezője, a székelyföldi rajzfilmgyártás elkötelezettje. „Ritka ma az a magyar ember, aki ne hallott volna a Székelyföldi Legendáriumról. Fazakas Szabolcs épp időben indult útnak, modern kori Orbán Balázsként nyakába véve az utat, hogy felkutassa és megörökítse a székelyföldi legendákat. Sikerének titka nem a külső körülmények, nem a jó széljárás, hanem az ember maga. A pozitív hozzáállás, az elhivatottság, a Székelyföld iránti végtelen szeretet és tisztelet. A Székelyföldi Legendárium zsenialitása abban rejlik, hogy megismerteti és megszeretteti Székelyföldet a felnövő generációkkal, olyan módszerekkel, amiket a leginkább szeretnek a gyerekek. De nem csupán a gyerekeknek szól a Legendárium.” – írta laudációjában Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.

Fazakas Szabolcs nagy megtiszteltetésnek tartja a díjat, biztatás az egész csapatnak. Ő maga gyerekkora óta kötődött Orbán Balázshoz és az általa képviselt világhoz. A Legendárium elindításának alapját is a Székelyföld leírása képezte, meggyőződésük, hogy a legendák és mondák őseink üzenetei a múltból és utat mutatnak a jövőnkbe.

Maros megyéből dr. Pál-Antal Sándor történész, levéltáros, a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja vehette át a rangos elismerést.„Maga is székely szék szülötte, erdélyi ember, romániai magyar értelmiségi. Merész ember. Ugyanúgy cselekszik, mint Orbán Balázs: Pál-Antal Sándor a teljes Székelyföld múltjának ismerője, ismertetője, kutatója, múltképünk avatott formázója, alakítója. Kutatási területe valamennyi székely széknek a levéltárakban őrzött népességi és köztörténeti, társadalomtörténeti, helytörténeti, mozgalmi, a hadi és a műszaki haladás adatainak összegyűjtése, értelmezése, narrációvá rendezése, az ember és intézménytörténeti adatok felkeresése, összeszövése. Dr. Pál-Antal Sándor akadémikus tehát kereső-kutató, dokumentumokat fejtegető, hely- és régiótörténész, a székelységtudomány – ha van magyarságtudomány, miért ne lehetne a székelységnek is különálló tudománya? – egyik vezető egyénisége, múltunk kiváló és avatott ismerője.” – fogalmazott laudációjában Sebestyén-Spielmann Mihály történész, akinek szavait Csáki Árpád történész olvasta fel.

Meghatódva köszönte meg az elismerést dr. Pál-Antal Sándor történész, aki felidézte: „Bármilyen kérdéssel foglalkoztam, mivel levéltári forrásaim voltak, és ellenőriztem az eddigi adatokat, az volt a megdöbbentő, hogy a múltunkra vonatkozó minden ismeretünket ellenőrizni kell, és új alapokra kell helyezni. Kutatásaimat mindig olyan kérdésekre helyeztem, ahol vagy fehér foltot kellett besatírozni, vagy árnyalni kellett.”

A Kovászna Megyei Művelődési Központ meghívására a díjátadón közreműködött Kolcsár József színművész, Máthé Izabella és Kiss Éva Kincső diákok, Szabó Levente és Császár Katalin, a sepsiszentgyörgyi Plugor Sándor Művészeti Líceum tanárai.

Kapcsolódók

Kimaradt?