Elnökválasztás 2019: elemzők szerint az esélyteleneknek a 3 százalékos pénzügyi küszöb átlépése a tét

Az idei elnökválasztási kampány a költségek tekintetében várhatóan minden korábbinál „gazdagabb" lesz, a győzelemre esélytelen jelöltek számára viszont nem mindegy, hogy átlépik-e a támogatottság 3 százalékos küszöbét, amely fölött lehetővé válik kampányköltségeik elszámolása – mutattak rá a Szabad Európa Rádió román adásában megszólaltatott elemzők.

A Hotnews.ro által kedden idézett összeállításban Marian Muhuleț, az Állandó Választási Hatóság (AEP) alelnöke elmondta: a választási törvény szerint elnökjelöltenként mintegy 10 millió dollárnyi – számlákkal igazolt – kampányköltséget térítnek meg az állami költségvetésből, de csak azok esetében, akik a november 10-i választáson megszerzik az érvényes szavazatok legalább 3 százalékát.

Az idei elnökválasztáson kevesebben indulnak, mint 2019-ben vagy 2014-ben, de így is várhatóan tíz jelölt neve szerepel majd a szavazólapon.

Ovidiu Voicu szociológus három kategóriába sorolta azokat a jelölteket, akik a győzelem reménye nélkül pályáznak a legfőbb közjogi méltóságra. Az első „típust” az RMDSZ jelöltje testesíti meg, aki szerinte azzal a céllal indul, hogy felmutassa, mekkora erőt képvisel a magyar közösség, és ezáltal erősítse alkupozícióját a második forduló előtt.

A második „típusú", politikai karrierjét hosszú távú befektetésként előkészítő jelöltet az országos ismertség megszerzésének reménye vezérli, míg a harmadik, „Funar-típusú" jelölt számára az a fontos, hogy „rögeszméjének" szerezzen országos publicitást.

Gheorghe Funar, Kolozsvár magyarellenességéről elhíresült korábbi polgármestere például azt hajtogatta elnökjelöltként, hogy Verespatakon (ahol kanadai befektetők Európa legnagyobb külszíni aranybányáját akarták megnyitni) olyan értékes ásványokat rejt a föld mélye, amelyek a Mengyelejev-táblázatban sem szerepelnek – idézte fel a szociológus.

Cristian Pîrvulescu politológus úgy vélekedett, hogy egyes – a szociáldemokrata kormánypárthoz (PSD) közeli médiatrösztök támogatását élvező – elnökjelöltek azzal a céllal szálltak harcba, hogy Klaus Johannis államfő ellen irányuló összeesküvés-elméleteket népszerűsítsenek, és a második fordulós „szavazatátadást" megnehezítő légkört alakítsanak ki.

A szakértő szerint a közvélemény-kutatásokban toronymagasan vezető elnök számára nem Viorica Dăncilă szociáldemokrata kormányfő, hanem Dan Barna, a korrupcióellenes jelszavakat hangoztató Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke jelenthet nagyobb veszélyt.

Ha ugyanis Johannis Barnával kerül szembe a második fordulóban, azzal szembesülhet, hogy minden ellenfele felsorakozik az USR jelöltje mögé, miképpen 2014-ben is a protest-szavazatok döntöttek, és valójában nem Johannis nyerte meg, hanem a fő esélyes, Victor Ponta akkori szociáldemokrata kormányfő veszítette el az elnökválasztást.

Kapcsolódók

Kimaradt?