Kékmellényesek felvonulása: rég nem volt ekkora szakszervezeti megmozdulás Szatmárnémetiben
Az utóbbi évek legnagyobb munkásmegmozdulását tartották csütörtökön Szatmárnémetiben: a 2 lejes órabéremelés miatt már harmadik hete sztrájkoló több mint 400 Electrolux-alkalmazott és az őket támogató Alfa Kartell Szakszervezet más megyei tagjai, valamint más szakszervezetek képviselőinek sokadalma vonult végig a városon.
Egyre kilátástalanabb és elkeserítőbb a patthelyzet a svéd háztartásigép-gyár szatmárnémeti háza táján –mint arról korábban már beszámoltuk, a termelésben dolgozók alig 2 lejes órabéremelése fölötti huzavona február elejétől zajlott a szakszervezet és a helyi gyárvezetés között, s mivel nem sikerült dűlőre jutni, március 4–én a gyár több mint 400 munkása általános sztrájkba kezdett. Persze a sztrájkhoz nem csatlakozottak sem tudtak dolgozni, hiszen minden munkafolyamatból hiányzott legalább két-három kolléga, ám ők ezekre a „munkanélküli” napokra is megkapják rendes fizetésüket, míg az épület előtt már harmadik hete kitartóan demonstrálók nem.
A helyzet napról napra elkeserítőbb, ugyanis az álláspontok jottányit sem közeledtek, a kormánymegbízott békéltető tárgyalása sem vezetett semmiféle eredményre. Sőt Dietmar Blömer gyárigazgató még ott is igyekezett nyomást gyakorolni az órabéremelést kérőkre, szarkasztikusan summázva: úgyis hozzá mennek majd vissza dolgozni annyi fizetésért, amennyit ő fog adni.
„Az Electrolux vezetősége számára egyetlen párbeszéd létezik: a kiéheztetés” – mondta akkor Samus Szabad Szakszervezetet vezető Sorin Faur, hozzátéve, hogy a gyárvezetés tökéletesen tisztában van azzal is: az üzen által biztosított alacsony fizetésekből egyik munkás sem tud félretenni, amihez most hozzányúlhatna, és valószínűleg abban reménykednek, hogy a mindennapi élet kiadásai sztrájktörésre vagy a teljes munkabeszüntetés felfüggesztésére kényszeríti majd a demonstrálókat.
Akik ráadásul a februári hónapra (amikor még fennakadás nélkül folyt a termelés) még mindig nem kapták meg az étkezési utalványokat. Emiatt kollektíven tettek panaszt a munkaügyi felügyelőségnél, de kérdéses, hogy az intézmény mikorra fogja az összes beadványt feldolgozni s lépni az ügyben. Nem mellesleg mind a szakszervezeti vezetők, mind a dolgozók maximálisan elégedetlenek a munkavédelmi felügyelőség hozzáállásával. Az intézmény ugyanis a törvények által megköveteltek miatt tessék-lássék bevállalta ugyan a közvetítői szerepet, de messze nem igyekeztek valóban közvetíteni és egy mindkét fél számára elfogadható megoldás, egyezség felé terelni a tárgyalásokat.
Nem mellékes szempont az a törvényi előírás sem, amely szerint nagy létszámú s bizonyos időtartamnál tovább tartó sztrájk esetén a vállalatnak/cégnek szigorúan tilos új alkalmazottakat felvenni vagy a meglévők munkahelyi besorolásán változtatni a termelés folytatása érdekében. A munkaügyi felügyelőségnek kötelessége (lenne) naponta ellenőrizni, hogy nem történik-e mégis ilyesmi. A sztrájkolók elmondása szerint egyetlen ilyen ellenőrzésre sem történt ezekben a hetekben, viszont tudnak olyan kollégákról, akiknek hirtelen megváltozott a munkaköre, és így a termelés, ha döcögve is, de folytatódik.
Electrolux: nagyon jó fizetéseket adunk
Csütörtökre a szakszervezet nagyszabású tüntetést és demonstrációt hirdetett, a kékmellényesek felvonulását, amelyen előzetes becslések szerint több mint 1000 fő részvételére számítottak. Miközben az elmúlt évek legnagyobb szakszervezeti megmozdulására készülődtek, szerdán délután (s messze nem véletlenül akkor) a multinacionális cégeknél megszokott módon egy PR-cégen keresztül küldött közleményben fejtette ki véleményét a cégvezetés a többhetes sztrájkkal és annak okaival kapcsolatban.
Mint kifejtették, felelősséget éreznek alkalmazottaik jólétéért, biztonságáért és elégedettségéért, a szakszervezetekkel való együttműködés, párbeszéd és kéréseikkel való azonosulás pedig első perctől prioritást jelentett számunkra. „Kéréseiket teljesítettük is abban a javaslatcsomagban, amelyet bemutattunk nekik. A javasolt alapfizetés-emelés százaléka nagyobb, mint amekkora az infláció növekedése az idei év első trimeszterében, a jelenléti bónusszal és a magán egészségügyi biztosítással kiegészítve pedig a termelésben dolgozó alkalmazottaink alapfizetése bruttó 11 százalékos emelést ér el” – fogalmaznak. Ezt az ajánlatot azonban a szakszervezet nem fogadta el.
Hangsúlyozzák: Romániában is ugyanazon elveket alkalmazzák, mint bármelyik más országban, ahol az Electrolux jelen van. „Folyamatos megfigyelés alatt tartjuk a helyi munkaerőpiacon alkalmazott béreket, és kijelenthetjük: dolgozóink fizetését tekintve az egyik legjobb kereset-csomagot biztosító cég vagyunk Szatmárnémetiben” – közölték. Az állítják: a javaslatuk által a szatmárnémeti Electrolux termelési részlegén dolgozó munkások átlagfizetése 70 százalékkal lenne nagyobb, mint az országos minimálbér; ugyanakkor dolgozóikat különböző juttatásokban is részesítik: havi 350 lej értékű étkezési jegyek, évi bónusz, a 20 százalékos szociális hozzájárulások kiegyenlítése, vakációs utalványok.
„Mindezek mellett – mivel folyamatosan foglalkoztat alkalmazottaink egészségi állapota és életminősége – magán egészségügyi biztosítást, nyugdíjazási bónuszt és évi 28 napig terjedő pihenőszabadságot is biztosítunk. Az alkalmazottainkba való befektetés kiemelten fontos számunkra, ezért úgy véljük, a kereset-csomag kiegészítései igencsak jelentősek” – olvasható a közleményben, melynek végén hangsúlyozottan köszönetet mondanak azon alkalmazottaiknak, akik ebben a kényes helyzetben sem függesztették fel a munkavégzését, s nagyra értékelik elhivatottságukat és megértésüket.
A szép csomagolás és választékos megfogalmazás ellenére nagyon is nyilvánvaló a konkrét tény: a cég vezetése nem hajlandó megadni azt az órabéremelést, amit a szakszervezet és értelemszerűen a munkások szeretnének megkapni, ugyanakkor az is nyilvánvaló (bármennyire kérték is a sztrájkolók), egyhamar senki nem fog Szatmárnémetibe érkezni a svéd cégvezetéstől, hogy meghallgassa őket és tárgyalóasztalhoz üljön velük.
Olaj a tűzre
A közlemény pedig inkább olaj volt a tűzre – a demonstrálókat nem térítette el csapatosan a tüntetéstől, viszont mindenki sérelmezte, hogy a sajtón keresztül „álltak szóba velük”, s még csak annyira sem méltatták őket, hogy a közleményt legalább a szakszervezet vezetői számára küldték volna el, a megfogalmazottakat pedig felháborítónak és nevetségesnek tartják.
„Még hogy magán egészségügyi biztosítás? Hát mihez kezdjek vele?! Amikor hónap végén már azt banizgatom, miből lesz ebéd az asztalon a gyerekek előtt vagy ha két üveg tejet veszek, akkor már csak a kicsi kenyérre futja!” – mondta mély felháborodással az egyik munkásnő. „Na meg az a híres jelenléti bónusz! Nem mondom, több mint 100 lej és nagyon jól jön, de ha hiányzol egyetlen napot, ha véletlenül megbetegedsz és kiír az orvos, akkor már nem kapod meg. Mintha te döntenél arról, hogy akarsz-e beteg lenni vagy sem” – toldotta meg egy másik kollégája.
„Tiszteljenek azok, akiknek dolgozunk”
Csütörtök reggel már 8 óra körül nagy volt a tömeg a gyár főbejárata előtt – rengetegen húztak kék mellényt, vagy annak hiányában valamilyen kék színű felsőt (de a tömegben feltűntek más színfoltok is például a zilahi Metalurgica Szakszervezet piros mellényesei is) és sok dolgozó családtagjai, gyermekei kíséretében érkezett. Az egybegyűlteket az Alfa Kartell Szakszervezet országos elnöke és alelnöke, Bogdan Hossu és Liviu Apostoiu köszöntötte.
Előbbi elmondta azt is, hogy Svédország bukaresti nagykövetét is értesítette arról, milyen természetellenes a helyi vezetőség viselkedése, majd ismételten arra kérték a demonstrálókat, hogy fegyelmezetten, békésen, rendbontás nélkül vonuljanak és ne adjanak helyt az esetleges kötekedéseknek. A tüntetők előbb a gyár kettes kapujánál álltak meg (itt vannak a termelési csarnokok, valamint a vezetőségi irodák), ahol kereplőkkel, sípokkal megerősítve skandálták „Szégyelljétek magatokat” és „Nem adjuk fel”, majd fegyelmezett menetben vonultak végig a városon, egészen az új központi térig.
Itt felolvasták azt a memorandumot, amelyet Dariu Filip prefektusnak nyújtottak át, és amelyben arra kérik: gyakoroljon nyomást a munkavédelmi felügyelőségre az ebédjegyek elmaradásával kapcsolatos kérvények mielőbb megoldása, valamint a felek közötti közvetítés és egyeztetésben való aktív részvétel érdekében, illetve arra kérték, hogy mielőbb hívja össze a szociális perbeszéd ülést, amelyen legyen jelen a cégvezetés is.
Ezt követően a szakszervezet vezető köszönetet mondtak mindazoknak, akik csatlakoztak hozzájuk és részt vettek a megmozduláson, majd a kormánymegbízott irodájába mentek, nem sajtónyilvános megbeszélésre – ennek eredményeként Filip prefektus bejelentette, hogy a napokban személyesen folytat majd tárgyalásokat az Electrolux szatmárnémeti vezetőségével a helyzet megoldása érdekében. Addig azonban a sztrájk folytatódik.