Újratárgyalnák azokat a pereket, amelyeknél titkosszolgálati lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján született jogerős ítélet az utóbbi 13 évben - az erről szóló törvénytervezetet szerdán szavazta meg a képviselőház.

A jogszabály feloldja annak a - legfelsőbb védelmi tanácsban (CSAT) 2005-ben elfogadott - határozatnak a titkosságát, amely nemzetbiztonsági kockázattá nyilvánította a korrupciót. A bukaresti kormányzati sajtó szerint erre a határozatra alapozva születtek titkos együttműködési megállapodások a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a vádhatóságok között, lehetővé téve a korrupciós ügyek titkosszolgálati befolyásolását.

A kormánytöbbség pártelnökei, Liviu Dragnea szociáldemokrata képviselőházi és Călin Popescu Tăriceanu liberális szenátusi elnök által kezdeményezett jogszabály azoknak a megállapodásoknak a titkosságát is feloldja, amelyeket a korrupcióellenes ügyészséggel (DNA), a legfőbb ügyészséggel, a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészséggel (DIICOT) és a legfelsőbb védelmi tanáccsal kötött a hírszerzés.

A kihirdetésre váró törvény jogalapot teremtene bármilyen érintett számára, hogy jóvátételért forduljon a bírósághoz, ha úgy értékeli, hogy a titkos egyezmények miatt sérültek a jogai vagy érdekei.

A jogszabály ötödik cikke a hozzáférhetővé váló dokumentumok tartalmától függetlenül arról rendelkezik, hogy minden olyan ügyben perújítás kérhető, amelyekben az említett titkosított határozatok hatályba lépése, vagyis 2005 óta született jogerős végzés lehallgatásokból származó bizonyítékok alapján.

Ezzel indokolják

A kormánytöbbség azzal indokolta az ellenzék és Brüsszel által bírált igazságügyi reformot, hogy Romániát ügyészállammá tették a titkosszolgálati befolyás alá vont vádhatóságok, amelyek a korrupcióellenes harc ürügyén politikai tisztogatást végeznek. Az ellenzék szerint viszont a bíróság elé állított kormánypárti politikusok azért akarják gúzsba kötni az igazságszolgáltatást, hogy megússzák a börtönt.

Szintén szerdán fogadott el a képviselőház egy olyan törvénymódosítást, amelynek értelmében azok az elítéltek, akik nem erőszakos bűncselekményért egy évet nem meghaladó letöltendő szabadságvesztésre ítéltek, otthon tölthetik le börtönbüntetésüket.