„Románia ügyvivő elnökeként biztosítom valamennyi partnerünket arról, hogy Románia továbbra is megbízható szövetséges, szilárdan elkötelezett az Európai Unió kohéziója, az erősebb NATO és az erős transzatlanti partnerség mellett” – ezt sikerült kipréselnie magából Klaus Iohannis utódjának J. D. Vance amerikai alelnöknek a müncheni biztonságpolitikai konferencián elhangzott nyilatkozatára, mely szerint egy gyenge titkosszolgálati gyanúra alapozva érvénytelenítették a tavalyi elnökválasztást.

A román alkotmány szerint az államfő felel Románia külpolitikájáért, ez vonatkozik az ügyvivő államfőre is. Ilie Bolojan nemcsak azt a lehetőséget szalasztotta el, hogy megmutassa, miként kell ezt jobban csinálni, mint a bólogató Iohannis, hanem gyakorlatilag elbukta az alkalmasság tesztjét. Ez a kohéziós, transzatlantis bikkfanyelv az, ami a bukaresti diplomácia agyhalálát jelzi. Ezek a semmitmondó, alibimondatok dühítik évek óta a romániai embereket, akik karakán fellépést, irányvonalat várnak a vezető politikusoktól a nemzetközi porondon, de azok képtelenek megfelelni ennek az elvárásnak.

Gyávák? Felkészületlenek? Mindegy is. Nem megy, és kész. Rossz volt hallgatni Emil Hurezeanut is. A külügyminiszter érezhetően lemaradt egy brosúrával. Még mindig azt hajtogatta, hogy Románia milyen lelkesen segítette Ukrajnát. Kit érdekel ez most? Nem tudjuk, mi a román hivatalos álláspont az amerikai–orosz béketárgyalásokkal kapcsolatban. Bukarest még ott tart, mint három évvel ezelőtt, amikor Vasile Dîncu védelmi miniszternek azért kellett mennie, mert azt találta mondani, hogy a béketárgyalások jelentik az egyetlen esélyt a háború befejezésére, s „a világ országainak, a NATO-nak, az Egyesült Államoknak kell kialkudnia a biztonsági garanciákat és a békét” Ukrajna számára.

J. D. Vance valójában azt az európai progresszista egyirányú utcát bírálta Romániával példálózva, amely sok esetben semmibe veszi az emberek nagy többségének véleményét olyan kérdésekben, mint a migráció, a háború vagy a nemzeti érdekérvényesítés. Ezzel, az amerikai alelnök által megfogalmazott alaptétellel Románia lakosságának közel háromnegyede ért egyet, már egy évtizede ezt mutatják a különböző hazai felmérések. A román politikai „elit” közben folytatta a blablát az EU-kohézióról meg a transzatlanti akármiről. Az eredmény? Călin Georgescu, az AUR, Șoșoacă a hatalmon lévők gyávaságának, rövidlátásának, felkészületlenségének szemfüles vámszedői lettek. Olyannyira, hogy ma már csak a választások érvénytelenítésével vagy eltiltással lehet őket távol tartani a hatalomtól. Egy ideig.

Lehet J. D. Vance beszédén élcelődni, Donald Trump ellen is be lehet rendezkedni egy ellenálló harcra, de a rossz hír az a Bolojanoknak, Hurezeanuknak, hogy az amerikai konzervatívok üzenete egybecseng a romániaiak többségének világnézetével. Aki nem hisz a felméréseknek, lépjen ki rózsaszín buborékjából, az irodalmi kávézók világából és hallgasson bele az emberek beszélgetéseibe a boltban, a kocsmában. Nagy lesz a csodálkozás. Nem lakótelepi Bolojanok és Hurezeanuk cserélnek eszmét, hanem helyi Trumpok, J. D. Vance-ok. Nemcsak sokan vannak, elegen is.