A világon minden harmadik ember szív- és érrendszeri betegségben hal meg, ez számít a legfőbb haláloknak. A halálesetek több mint kétharmadát krónikus betegségek okozzák. Még úgy is, hogy 2019 óta nőtt a fertőzésben – koronavírusban – elhunyt emberek száma.

A második leggyakoribb halálok a rák, minden hatodik halálozás mögött a daganatos betegségek állnak. Más, nem fertőző betegségek, mint a cukorbetegség, bizonyos légzőszervi betegségek szintén a leggyakoribb halálokok listájának első felében találhatók. 

Döbbenetet okozhat az az adat, hogy 2017-ben mintegy 1,6 millió ember hunyt el hasmenéses megbetegedésben, ez a halálok szintén szerepelt az év top 10-es listáján. Sőt, néhány országban ez volt a harmadik legfőbb halálok. (Azaz a kézmosás elhanyagolása...)

Sokkoló viszont az, hogy az autóbalesetekben elhunytak száma mind a leggazdagabb, mind a legszegényebb országokban magas. De míg a magas jövedelmű országban jelentősen csökkent az autóbalesetekben életüket vesztők száma, addig az utóbbi évtizedekben világszerte a karambolban elhunytak száma szinte nem változott.

Romániában is szinte magasan állandósult ez a mutató.

Románia egyébként európai csúcstartó, ami a lakosságra vetített halálos balesetek számát illeti. Ha hinni lehet a statisztikai adatoknak, 1 millió lakosra számítva 85 ember hunyt el közúti balesetben. A negatív ranglistán második helyen álló Lettországban 73. De miért is hinnénk a hazai statisztikáknak? Valószínűbb, hogy nem vagyunk 19 millióan, s ha ez így van az elhalálozási arány még magasabb!

Az okokat mindannyian ismerjük! Az agresszív vezetési stílus, a sebesség, a KRESZ-szabályok semmibe vétele épp úgy hozzájárul a tragikus balesetekhez, mint az autópályák, az útkarbantartás hiánya.

A kormány végre lépett! S ez jó hír, még akkor is, ha egy kicsit félrelépett. Legutóbbi ülésén elfogadta a közúti közlekedésre vonatkozó 2002/195-ös sürgősségi rendeletet kiegészítő és módosító rendeletet, amely nagyobb bírságot állapít meg számos szabálysértés esetén. S ami újdonság: bünteti az agresszív vezetőket, meghatározza, hogy ki is minősül annak. A kormányhatározat a Hivatalos Közlönyben való megjelenése után három nappal lép életbe, míg az ebben meghatározott büntetéseket a határozat megjelentését követő 30. naptól, tehát várhatóan március elejétől kezdve alkalmazhatja a rendőrség.

Bár félő, hogy a kiszabható 725 lejes pénzbírsággal nem tudja eltántorítani az adrenalinra vágyó bolidok vezetőit.

Azoknál, akik önmaguk „meghosszabbításának” tekintik az autójukat, jóval erősebb az agresszív vezetés iránti hajlam, minthogy a bírság elvegye a kedvüket a száguldozástól.

Ezek a sofőrök úgy tekinthetnek a járműveikre, mint amelyekkel az úton saját területüket foglalják el, és szükségét is érzik annak, hogy fenntartsák e terület felett a kontrolljukat és megvédelmezzék azt, ha szükséges. Ezért nem büntetésnek, hanem áldozatvállalásnak tekintik, ha ezért fizetniük kell.

Azok a fiatalok pedig, akik éppen az önidentitásuk kialakításának a korai stádiumában járnak, sokkal inkább szükségét érezhetik annak, hogy felvágjanak az autójukkal és a vezetési képességeikkel, mint mások. Ők túlzottan magabiztosak lehetnek, és így alábecsülhetik a vakmerő vezetési stílussal járó kockázatokat.

Az Egyesült Államokban noha tetemesek a bírságok, és alkalmazzák is azokat, az agresszív vezetés okozza az összes autóbaleset egyharmadát, amelyben személyi sérülés történik, és az összes halálos kimenetelű baleset kétharmadát.

Noha minden bizonnyal nem szünteti meg a halálos baleseteket Romániában sem az új kormányrendelet, ha csak néhány gépkocsivezetőt gondolkodtat is el, s tér át a fokozott vezetői óvatosságra, már az is jó néhány életet ment meg.

Talán megérjük egyszer azt is, hogy a kormány ráébred, sok-sok életet menthet meg a közúti infrastruktúra fejlesztése. Talán egyszer unokáink autójában biztonságban utazhatunk, s a halálozási toplistából kikerül a karambol.

(Címlapkép: Kovászna Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség)