Nem tudom, valódi dokumentumok kerültek ki a netre, vagy valamilyen provokációról van szó, de már semmin nem csodálkozunk, és az ellenkezőjét sem tartjuk elképzelhetetlennek. Ukrán hackercsoportok által kiszivárogtatott dokumentumok szerint Putyin legfőbb tanácsadója, aki a Krím annektálását is megtervezte, Vlagyiszlav Szurkov, az elnöki adminisztráció vezető-helyetteseként dolgozott a területrabló folyamatok idején, és hozzá írt e-maileket és hivatalos iratokat tettek közzé, többek között a levelezését az ukrajnai szakadár erőkkel. Szóval nagy a gyanú, hogy belenyúltak valamibe. Mellékszál a mi érdekeltségünk, úgy tűnik, egy hatalmi játszma lelepleződésébe csöppentünk bele, mint Pilátus a Krédóba.

Az internet korában történnek ilyenfajta meglepetések. Egy harmadik vonalbeli rendszergazda megsértődik a munkahelyi igazságtalanságok következtében, és kipakolja a nyilvánosság elé a titkosszolgálat kétszázezer oldalnyi lehallgatási jegyzőkönyvét, vagy a Kajmán-szigeteken bejegyzett társaságok, cégek okiratait. Netán valaki olyan zseniális ebben a témakörben, hogy sportot űz a feltörhetetlennek nyilvánított zárak feltöréséből.

A hagyományosan kiváló orosz-ukrán kapcsolatok egy tervezett akciójáról van szó több dokumentumban, amelyben előkészítették (volna) Kárpátalja leválását Ukrajnáról. Orosz érdeket simán lehet benne felfedezni, például azt, hogy minél nagyobb legyen a zavar az Unióval szomszédos szomszédnál, illetve növekedjen Putyin befolyása ebben az irányban. A szövevényes ügy további részletei nem kevésbé érdekesek.

Ez a ruszin többségű terület, amit Kárpátaljának nevezünk az utóbbi száz évben tartozott a Monarchiához, Csehszlovákiához, Magyarországhoz, Szovjetunióhoz és most Ukrajnához. És a határok is mozogtak erre-arra.

Magyarság-kérdés és állásfoglalás ebben a témakörben, hogy az ország-gyarapítás a jelen világpolitikai helyzetben mennyire tekinthető reális lehetőségnek, illetve érzelmi kérdésként lehet-e vele szavazótábort mozgósítani. A magyar-orosz kapcsolatok pillanatnyi állása sem igazán a realitások körül forog a hazai megítélésben, hanem csupán ellenzékiség és kormánypártiság egyszerűsítésében nyilvánul meg. Az sem különösebben érdekes, hogy magyar híradások is beszámoltak arról, hogy a mesterterv hazai megvalósulásaként volt egy ruszin konferencia kis hazánkban gyér érdeklődés mellett. Sőt az sem újdonság, hogy mennyire mocskos tud lenni az a mélyben zajló diplomácia, amely népek és etnikumok sorsával játszadozik, felhasználva az emberek nemzeti érzését, vágyát a szabadságra. Ennek részeként lehet szeretni vagy utálni az oroszokat.

Ami megütött: a kiszivárgott dokumentum címe, „Munkaterv Magyarország felhasználásáról az Ukrajnával kapcsolatos feladatok megoldásában”. Körülbelül ilyenformán a szerepelünk a világpolitikai folyamatokban, s ez történelmi emlékezetünk egyik alapvonása, ha őszinték maradunk.