Gyakran jártam-járok Feketehalomban (sajnos, egyre több barcasági magyar szerint Codleán, s már alig van ki Zeidennek mondja, még kevesebben szászok, akik Zäöedennek). Sokáig nem tűnt fel a furcsa felírat a polgármesteri hivatal homlokzatán: Primărie – Rathaus. Egészen addig, amíg a nevét leírni sem érdemes D.T. El nem indította eszelős hadjáratát a magyar felíratok ellen. Örült akció, ám van benne rendszer! És – gyanítom – mögötte is áll valaki és/vagy valami: az erdélyi magyarok vegzálásának kényszere.

Azóta – amikor Feketehalomra gondolok –, eszembe jut a kettős mérce alkalmazásának furcsasága: Korondon, ahol a lakosság zöme magyar, tilos a Községháza megnevezése, az 1930-ban még zömében szász, mára 1 százaléknál kevesebb németet számláló barcasági városban egyenesen ajánlott a Rathaus szembetűnő használata. Ez a bizonyítéka a Romániában dúló politikai, társadalmi türelmességnek.

Sokáig azt gondoltam, D.T. Magyar kisebbséget sértő akcióira, nem kell válaszolni, mára azonban a magát az esélyegyenlőség apostolának tartó sepsiszentgyörgyi származású blogger átlépte a vörös vonalat. Tudatosan tette, ám most fel kell venni a kesztyűt. Az erdélyi magyarságnak számon kell kérnie a provokatív bírósági döntéseket, amelyek ellentmondanak az alkotmánynak, a törvényeknek és Románia nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeinek.

Az utolsó csepp a pohárban Korond polgármesterének megbírságolása. A bírság mértéke egyértelműen a megfélemlítést célozza, nem pedig a jogszabályok betartásának kikényszerítését.

Ismétlem: nincs olyan jogszabály, amelyet Katona Mihály megsértett volna. Korond polgármestere fényképekkel bizonyítani tudja, hogy betartotta a bíróság utasítását, ez azonban a marosvásárhelyi táblabíróságot egyáltalán nem érdekelte.

Lehet vállat rándítani erre az ítéletre, lehet áldozathibáztatásba kezdeni, ez azonban a legrosszabb hozzáállás. Korond polgármestere kiállt a közösségért, amely megválasztotta, most a magyar közösség kiállására van szükség. Ennek a szolidaritásnak az első lépcsőfoka, hogy alapot hoztak létre az udvarhelyszéki polgármesterek, és gyűjtést szerveznek a korondi elöljáró megsegítésére, hogy a kirótt elrettentően magas pénzbírságot kifizethesse. (itt)

A második lépcsőfok elérni, hogy többé ne történhessen meg, hogy nyelvi kérdésekben az a táblabíróság hozzon döntést, amelynek erre nincs kompetenciája, egyetlen vásárhelyi bíró sem végzett ugyanis a magyar bölcsészkaron és nem doktorált magyar nyelvből. A harmadik lépés Európai Uniós szinten szabályozni az őshonos kisebbségek nyelvhasználati jogát a tagországokban. Nem lesz könnyű, de van rá esély.

A szolidaritási alap létrehozásának bejelentésekor Vincze Loránt, az EP képviselőjelöltje kijelentette: „Közösséget kell vállalnunk vezetőinkkel, közösségünknek össze kell zárnia védelmükben. A FUEN-ben azt tervezzük, hogy ha véglegessé válik a döntés, európai szintű gyűjtést is szervezünk a bírság kifizetésére. Másrészt ezekről az ügyekről beszélni kell nemcsak itthon, hanem nemzetközi szinten is: elfogadhatatlan a kettős mérce, a nem létező törvények alapján történő bírságolás, a magyar nyelv és szimbólumaink használatának korlátozása, a meglévő jogok elvétele.”

Fontos bejelentést is tett: az európai kisebbségek ernyőszervezete, a FUEN Minority Monitor néven platformot indít az európai kisebbségi jogsértések vizsgálatára, hogy felhívja a nemzetközi közvélemény figyelmét a korondihoz hasonló ügyekre.

Ha a Minority SafePack uniós kisebbségvédelmi törvénnyé alakul át, akkor meglévő jogaink kibővülnek és európai védelmet fognak élvezni a hasonló támadásokkal szemben – mondta Vincze Loránt. Ehhez azonban szükséges az, hogy az erdélyi magyarság képviselői mandátumhoz jussanak az új Európai Parlamentben. Választói szolidaritásra.

Hiszik, nem hiszik: egyetlen román párt sem fog az erdélyi magyarságért szót emelni, sem Brüsszelben sem Bukarestben. Lám, a törvényhozói hatalom kíméletlen velünk, s a politikai ellenzék sem barátságosabb!

Azt pedig nem szívesen élném meg, hogy majdan az 1 százalék magyarságot számláló székelyföldi polgármesteri hivatalokon, mint a feketehalmi tanácsházon, öles betűkkel nyugtázzák a romániai hatalom toleranciáját a KÖZSÉGHÁZA feliratok.