banner_phBMMWg3_970x250_Mol_HU.jpg
banner_6stHcYKY_300x250_Mol_HU.jpg

Új kenyér és István, a király Marosvásárhelyen

Szerda délután a Színház-téren összegyűlt marosvásárhelyiek az augusztus 20-ra készített Megye Kenyerét kóstolták meg, majd a Művész Moziban az István, a király rockoperát tekintették meg.

Míg tavaly a plébánia udvarán gyűltek össze Szent István ünnepére a vásárhelyiek, az idén először emlékeztek közterületen a magyarok államalapító királyára. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által szervezett rendezvényen jelen voltak az Erdélyi Magyar Néppárt képviselői, köztük Toró T. Tibor elnök, az RMDSZ városi előljárói Peti András alpolgármesterrel az élen, Farkas Balázs konzul, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának munkatársa, valamint a történelmi egyházak képviselői. A közönség előtt, a pódiumul szolgáló lépcsőkön a magyar, a román és a székely zászló is helyet kapott. A huszárok mellett Szent István mellszobra, Hunyadi László alkotása, illetve a Szent Korona mása, Szabó Albert munkája volt látható.

A legnagyobbik, a 38 kilós kenyér négy órát sült – mondta a maszol.ro érdeklődésére a Megye Kenyerét elkészítő Tőkés Tibor világbajnok pékmester, aki a téren felállított asztalon egy 26, egy 28 és egy 38 kilogrammos kenyeret szeletelt és osztott ki a jelenlevőknek.

Az István, a király című rockoperát 1983-ban mutatták be Budapesten a Király-dombon. Elkészült a hanglemez, majd a film is. Ezek keletkezéséről, az akkori Magyarország politikai és kultúrpolitikai helyzetéről, a rockopera nemzeti megtartó sajátosságáról, szövegírásról, dalszerzésről, szereplőválogatásról beszélgetett a helyi RMDSZ szervezésében Csatári Bence történésszel, a Kádár-korszak kutatójával Novák Csaba Zoltán marosvásárhelyi történész.

A Szent Istvánról szóló rockopera egy évtizeddel a bemutatása előtt már felvetődött a zeneszerzők gondolatában, Szörényi Levente fejében érlelődött a zene, Bródi János a szövegen dolgozott, de a szereposztás is kialakult még a hivatalos jóváhagyások előtt – mondta Csatári. Bár nem mondható, hogy üldözött darab volt, mégis hosszasan küzdöttek a szerzők a cenzúrával. Például a Táncdal és Sanzonbizottság minden egyes dalt leellenőrzött.

Annak ellenére, hogy a hanglemezgyártó vállalat eldöntötte, hogy 1983-ban kiadja a lemezt, mégpedig dupla lemezt, és a hanganyag is megvolt, sőt a bemutatót is megtartották már, két-három hónap is eltelt, mire a boltokba került az István, a király. A film készítéséhez kellett a legtöbb pénz, ahhoz alibinek használták a Király-dombi bemutatót. A helyszínről is sokat töprengett a hatalom, a Népstadion és az óbudai amfiteátrum, mint lehetőségek elvetése után született meg az ötlet, hogy a legalkalmasabb a Szánkó-domb lenne, amelyet Bródy János akkor nevezett el Király-dombnak.

A beszélgetést követően a résztevők megtekintették a rockoperát.

 

Kimaradt?