A romániaiak több mint fele ellenezné az ország csatlakozását az úgynevezett francia „atomernyőhöz”, vagyis ahhoz a megerősített nukleáris elrettentő stratégiához, amelyet Emmanuel Macron francia elnök javasolt az európai országok számára – derült ki az Inscop nemzetbiztonsági közvélemény-kutatásából, amelynek eredményeit csütörtökön ismertette a román média.

A Strategic Thinking Group agytröszt által megrendelt, február 23. és március 13. között telefonos módszerrel készült felmérés adatsora szerint a megkérdezettek 39,3 százaléka támogatná, 51 százaléka pedig ellenezné a csatlakozást a francia elnök által javasolt nukleáris elrettentő stratégiához, ha pedig ez francia atomfegyverek Romániába telepítésével járna együtt, azt a megkérdezetteknek csak a 24,7 százaléka támogatná, 68,9 százaléka pedig elutasítaná.

A felmérés résztvevői közül a legtöbben (35,3 százalék) a korrupciót jelölték meg az ország biztonságát fenyegető legnagyobb veszélyforrásként, 19,4 százalékuk a közvéleményt manipuláló álhíreket, 18,7 százalékuk pedig a gazdasági bizonytalanságot sorolta az első helyre. A megkérdezettek alig 5,8 százaléka jelölte meg a legnagyobb kockázatként azt, hogy katonai támadás érheti Romániát.

Mindazonáltal a megkérdezettek 64,2 százaléka tart attól, hogy a következő években Románia háborúba keveredik. Az Inscop adatsora szerint a megkérdezettek 33 százaléka tartja indokoltnak az Egyesült Államok és Izrael Irán ellen intézett katonai akcióját, 47,9 százalékuk pedig indokolatlannak. Arra a kérdésre, hogy a NATO-tagországok vajon Románia védelmére sietnének-e, amennyiben az országot külső támadás érné, a megkérdezettek 75,6 százaléka vélte úgy, hogy az Egyesült Államok betartaná az Észak-atlanti Szerződés 5. cikkelye által előírt kötelezettségét. Ami Németországot illeti, a válaszadók 69,4 százaléka, Franciaország esetében 69,3, Nagy Britannia esetében 63,9, Lengyelország esetében 61,7, míg Magyarország esetében 40,6 százalékuk számít arra, hogy Románia védelmére sietne.

Ami a különböző országokba vetett bizalmat illeti, hasonló sorrendet mutat a felmérés. A megkérdezettek 55,8 százaléka jelezte, hogy megbízik az Egyesült Államokban. Nagy Britannia bizalmi indexét 46,8, Franciaországét 41,9, Németországét 41,7, Lengyelországét 41,6, Moldováét 29,9, Bulgáriáét 29,2, Törökországét 28,6, Szerbiáét 21,2, Magyarországét 20,1, Ukrajnáét 16,8, Oroszországét pedig 12,6 százalékon mérte az Inscop közvélemény-kutató.