Miközben Friedrich Merz német kancellár Brüsszelben Magyarországot fenyegeti az ukrán hadikölcsön folyósítása érdekében, odahaza egyre erősödik a fiatalok ellenállása. A diákok szerint a kancellár kritika nélkül kiszolgálja Ukrajna követeléseit, miközben német fiataloknak kellene meghalniuk egy háborúban.

Több mint ötvenezer német fiatal vonult utcára szerte Németországban, hogy tiltakozzon a kormány újrafegyverkezési politikája és a tervezett sorkötelezettség ellen. A tiltakozások hátterében az áll, hogy a német parlament decemberben elfogadta a katonai szolgálat „modernizálásáról” szóló törvényt, amelynek értelmében minden 18 év feletti férfinak kötelező katonai szolgálati kérdőívet kell kitöltenie.

Március elején több mint 130 német városban vonultak utcára fiatalok, hogy hangot adjanak elégedetlenségüknek a kormány védelmi politikájával szemben. A tiltakozók többsége középiskolás és egyetemista volt, akik kartonból készült táblákat lengettek, rajtuk éles szlogenekkel. „Friedrich Merz haljon meg a keleti fronton!” – üzente az egyik csoport a német kancellárnak, utalva arra, hogy szerintük a politikusok saját bőrükön kellene megtapasztalniuk a háború borzalmait, mielőtt másokat küldenének a frontra. 

Berlinben mintegy tízezer fiatal gyűlt össze, országosan pedig a szervezők szerint több mint ötvenezren vettek részt a megmozdulásokon. A rendőrség ennél szerényebb, háromezer fős részvételt regisztrált a fővárosban, de a tüntetések intenzitását jelzi, hogy március 15-én Jénában tettlegességig fajult a helyzet: egy pályaválasztási börzén festékkel öntötték le a német hadsereg toborzó standját.

Kapcsolódó

A német modell vége: Friedrich Merz új geopolitikai játszmája

A Bundeswehr (a német szövetségi hadsereg) külföldi szerepvállalása is szintet lép, amit jól példáz a Litvániába tervezett állandó német dandár. 

Berlin Friedrich Merz Németország CDU

A 2025 decemberében elfogadott törvény értelmében minden 18 éves német férfinak kötelező jelleggel ki kell töltenie egy katonai szolgálati kérdőívet. Bár ez még nem jelenti a kötelező sorkatonaság azonnali visszaállítását, a kormány célja egyértelmű: 2035-ig 260 ezer főre növelnék a hadsereg létszámát, és ha ez önkéntes alapon nem sikerül, sorsolással töltenék fel a fennmaradó helyeket. A fiatalok azonban nem kérnek a tervekből.

„Megtagadhatom a kitöltést, de ez beavatkozás az életembe – mondta egy 18 éves résztvevő. – Úgy érzem, valami részévé tesznek, aminek nem akarok részévé válni.” A Schülerstreik gegen Wehrpflicht (Diáksztrájk a Sorkötelezettség Ellen) elnevezésű csoport azt követeli, hogy semmilyen „kényszeres szolgálat” ne legyen – sem közvetlen, sem közvetett formában. A tüntetők szerint a militarizáció nem oldja meg a világ konfliktusait, a globális fegyverkezési spirál pedig nem békéhez, hanem egymástól való félelemhez vezet. „Fegyverkezés helyett békére törekedjenek és leszerelésre!” – szólították fel a politikusokat.

A diplomáciai erőfeszítések háttérbe szorulnak

A diákok élesen bírálják a kormány költségvetési prioritásait is. Véleményük szerint a hadiiparba öntött milliárdokat inkább oktatásra, szociális kiadásokra és környezetvédelemre kellene fordítani. Külön kifogásolják, hogy a kultúrára szánt forrásokat is katonai célokra csoportosítják át. A tiltakozások hátterében azonban nem csupán a belpolitikai kérdések állnak. A német fiatalok aggodalommal figyelik, hogy kormányuk egyre inkább a katonai megoldások felé tolódik el, miközben a diplomáciai erőfeszítések háttérbe szorulnak.

Amíg a német utcákon a fiatalok a béke mellett tüntetnek, Friedrich Merz kancellár a Bundestagban március 18-án elmondott beszédében élesen bírálta Magyarországot, amiért az blokkolja az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hadikölcsönt. A kancellár kijelentette: a kifizetésnél nem szabad tekintettel lenni az egyetlen blokkoló országra sem, megnevezése nélkül utalva Magyarországra és Szlovákiára.

„Ennek során nem szabad tekintettel lennünk az Európai Unió egyetlen olyan országára, amely most belpolitikai okokból és az ottani választási kampány miatt jelenleg ezt a blokádot építi” – fogalmazott Merz, hozzátéve, hogy az EU lakossága körülbelül 100 millióval több, mint az Egyesült Államoké, ezért nagyobb önbecsülésre és önerőre van szükség. A kancellár szerint „az egyetlen és legfontosabb garancia, amellyel a jövőnk érdekében rendelkezünk”, az az egyesült Európa. „Nem akarjuk tovább alulértékelni magunkat” – tette hozzá. 

A német kancellár szavaira Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter reagált. Emlékeztetett arra, hogy a német külügyminiszter Brüsszelben nyíltan megfenyegette Magyarországot az ukrajnai kőolajblokáddal kapcsolatos kormányzati álláspont miatt. A tárcavezető kijelentette: a magyar kormány a fenyegetések ellenére sem változtat álláspontján, és továbbra sem támogatja az Ukrajnát segítő döntéseket. A Barátság kőolajvezeték körüli viták miatt Magyarország jelenleg blokkolja az áprilistól államcsőddel szembenéző Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitelt, amelyről a tagállamok vezetői még a decemberi EU-csúcson állapodtak meg, és amelyből Magyarország mellett Szlovákia és a Cseh Köztársaság is kimarad.

Kapcsolódó

Megváltozott az Ukrajna támogatásával kapcsolatos amerikai hozzáállás, bajban a németek

A német szárazföldi erők parancsnoka szerint a legnagyobb problémát az jelenti, hogy az Egyesült Államok leállította bizonyos fegyverrendszerek szállítását.

Pentagon Ukrajna háború Németország

Amint láthatjuk, nem csak a magyar kormány kritikája, hanem a német diákok tiltakozása is rávilágít egy mélyebb problémára is: sokan úgy érzik, Friedrich Merz kormánya gondolkodás nélkül, szinte automatikusan teljesíti Ukrajna minden követelését, miközben nem mérlegeli kellőképpen a német társadalom, különösen a fiatal generáció érdekeit és félelmeit. Teszi mindezt annak ellenére, hogy mára már nem csupán feltételezés, hanem az ukrán fél részéről is nyíltan vállalt tény, hogy a háború kitörését követően ők hajtották végre az Északi Áramlat gázvezeték felrobbantását, amely lépés súlyos csapást mért a német gazdaság stabilitására és versenyképességére.

„Merz azt üzeni, hogy Európának össze kell fognia és erősítenie kell a védelmét – mondta egy 19 éves tüntető Berlinben. – De vajon megkérdezte bárki is, hogy mi, fiatalok akarunk-e meghalni ezért a védelemért? Mi nem kérünk a háborúból. Mi élni akarunk, nem lövészárkokban szenvedni.” A tüntetések folytatódnak, a szervezők pedig azt ígérik: addig nem hagyják abba, amíg a kormány le nem veszi a napirendről a sorkötelezettség tervét, és nem fordítja a hadikiadásokat valóban a jövőt szolgáló területekre, mint az oktatás és a környezetvédelem.