A Sepsi OSK, az FK Csíkszereda, vagy az FK Székelyudvarhely által elért futball- (és futsal-) sikerek nyomán valóságos futball-láz alakult ki Erdély-szerte. Az eredmények mögött álló klubok vezetői csütörtökön Tusványoson osztották meg gondolataikat.

Csütörtökön este az UEFA Konferencialiga selejtezőjében lép pályára a Román Kupa- és Szuperkupa-győztes Sepsi OSK labdarúgó csapata, az FK Csíkszereda U19-es Elit Ligás gárdája két évben is országos bajnoki címet nyert és szintén nemzetközi szereplés előtt áll, a székelyudvarhelyi futsal pedig stabilan a sportág élvonalához tartozik. Mindez csupán néhány kiragadott példa azokból a sikerekből, a melyek a székelyföldi, erdélyi sportrajongókat „elkényeztetik” az utóbbi években, miközben mindennél magasabb fokon ég a „fociláz” a régióban.

Tusványoson a Kós Károly sátor vendége volt Diószegi László,a  Sepsi OSK tulajdonosa, Szondy Zoltán, az FK Csíkszereda elnöke, Jakab Zoltán, a Székelyudvarhelyi  Futsal Klub elnöke, Habinyák István, a Nagyváradi AC elnöke és Patrik Perosa, sportpolitikus. A beszélgetést Csinta Samu sportújságíró vezette.

Felvezetőként Diószegi László arról számolt be, hogy nagy izgalommal várják a csütörtöki, NK Olimpija Ljubljana elleni UEFA-Konferencialiga fellépést. A találkozót várhatóan telt ház, 7500 néző előtt fogják játszani, a beszélgetés idején csupán 300 jegy várt még gazdára. A vendégeknek 400 belépőt tartanak fenn, ám csupán mintegy tucatnyian fognak Szlovéniából érkezni – számolt be a tulajdonos.

A Székelyföldi Labdarúgó Akadémia megalakulásának körülményeit Szondy Zoltán idézte fel. Mint elmondta: 2008 őszén a Gyimesekben lezajlott beszélgetés során vetődött fel az akadémia megalapításának ötlete, 2014-ban adhatták át a csíkszeredai akadémiai kollégium épületét, ugyanabban az évben pedig az U17-es csapat országos bajnoki címet ünnepelhetett. Szombaton is jelentős mérföldkőhöz érkezett az FK Csíkszereda, ezen a napon avatják ugyanis a klub új székházát és a stadion új lelátórészét.

Mint Szondy Zoltán kiemelte: bajnoki címek, kupagyőzelmek, román- és magyar válogatott-beli bemutatkozások fémjelezték az eltelt időszakot. Jelenleg összesen  mintegy 4 ezer fiatal futballozik az akadémiai rendszerben Székelyföldön, illetve Észak-Erdélyben, amelyet lefödnek az alközpontok. Az elnök ugyanakkor visszaemlékezett, hogy a kezdetekben nem volt igazán nagy elvárás a magyarországi partnerek részéről, „legyen egységes felszerelés, gyerekek és kezdjenek el focizni” – hangzott el annak idején. Ám a különböző meghívások során kiderült, hogy ennél komolyabb szintről van szó és átfogalmazták a célkitűzéseket: „Romániában legyünk jók, a játékosokat próbáljuk a magyar futball felé orientálni” – idézte Szondy Zoltán. Az elnök megjegyezte, hogy ugyan jelenleg is van 15-20 román utánpótlás kerettag az akadémia keretében, ugyanakkor a magyar válogatott-beli meghívók nem nagyon érkeznek.

Elengedhetetlen a sport-infrastruktúra

Patrik Perosa a sport identitásképző szerepéről elhangzott gondolataiban kihangsúlyozta, hogy nagy szerepük van a helyi- és a regionális önkormányzatoknak és a sport-infrastruktúrának. A szakember szerint a sportsikerek, a jó eredmények összekötik az embereket. Ám azt is kifejtette, hogy a jelenlegi élsportban idegenlégiósok nélkül eredményeket elérni lehetetlen. Szükséges a mobilitás, amely nyomán külföldi játékosok érkezhetnek a csapatokhoz – szögezte le. Ugyanakkor, ha egy csapat nemzetközi szinten játszik, a televíziós közvetítések, sajtómegjelenések által hangsúlyozhatják, bemutathatják az identitásukat. Összefoglalva kifejtette: a klubok támogatása az identitás megerősítéséhez is hozzájárul.

A Nagyváradi AC labdarúgócsapatának elnöke, Habinyák István felidézte a nagyváradi csapat megalakítását és az elődök eredményességét. Hasonló néven szerepelt nagyváradi csapat ugyanis 1944-ben első vidéki alakulatként megnyerte a magyar bajnokságot, majd a román pontvadászatban is első lett, és román kupát is nyert. Érdekességként megemlítette, hogy az aranycsapat tagja, Lóránt Gyula is játszott a váradi magyar bajnokcsapatban, ugyanakkor Puskás Ferenc első felnőtt bajnoki mérkőzését a NAC ellen játszotta.

A csapat 2018-as (újra)alakítása után 12 gyerekkel kezdték el a munkát, amely rövid időn belül felduzzadt, jelenleg mintegy 100 fiatal kergeti a labdát a klub színeiben. Ám problémát jelent a nagyváradi sportközpont hiánya, a klub ugyanis nem rendelkezik ilyennel, holott a 45 ezres nagyváradi magyarság még biztosan sok ügyes játékost adhatna a futballnak.

Diószegi László szintén a múltba visszatekintve idézte fel, hogy gyermekkorától szurkolója volt a különböző neveken szereplő másod-, harmadosztályú sepsiszentgyörgyi futball-csapatoknak. Majd a nagypályás foci megszűnése után öt évvel alapította meg a Sepsi OSK-t. A sepsiszentgyörgyi stadionépítés ötlete pedig 2016-ban Tusványoson vetődött fel először.

A futsal-t képviselő Jakab Zoltán szerint a székelyföldi labdarúgás „szekerét” a 2000-es évek első évtizedében a teremben játszott változat húzta, hiszen a Székelyudvarhelyi FK bajnoki címeket nyert és kupagyőzelmet szerzett, számos válogatott játékost adott a román és magyar futsalnak is. A szakember szerint a két sportágnak szorosabb együttműködése is elképzelhető, a futsal a nagypályás labdarúgás előszobája is lehetne, ugyanakkor sok akadémiai nevelés helyet kaphat a futsal-csapatokban nagypályás lehetőségek híján.

Ki így, ki úgy

A beszélgetésen elhangzott, hogy a futball identitás-képző szerepe jelentős. Ugyanakkor hangsúlyt kapott, hogy a Sepsi OSK és az FK Csíkszereda más játékospolitikát folytat. A sepsiszentgyörgyiek javarészt külföldi és román játékosokkal érik el a sikereiket, míg a csíkiak keretében alig van olyan, aki nem magyar származású.

Ezzel kapcsolatosan Szondy Zoltán kiemelte: a labdarúgó akadémia fiataljai hétről-hétre „nemzetközi” mérkőzéseket játszhatnak, hiszen a román csapatok úgy tekintenek rájuk, mint magyar csapat. Számos magyarellenes támadás is éri a csapatokat, pozitívum viszont, hogy rendszeresen nagy intenzitású meccseken léphetnek pályára – tette hozzá. Az FK keretében jelenleg 3 külföldi és egy bánsági sváb származású játékos szerepel, a többiek magyarok, székelyek, tudtuk meg.

Diószegi László szerint az első osztályban az eredmények eléréséhez nem követhetnek a csíkszeredaihoz hasonló modellt, ők az eredményesség alá helyezték a nemzetiségi, nemzeti elveket, ráadásul nincs olyan masszív akadémiai rendszer a hátuk mögött, mint Csíkszeredában. Az elnök szerint eredményekre van szükség ahhoz, hogy közönség legyen a stadionban, ennek nyomán pedig közösség alakuljon ki a csapat körül.

Az erdélyi futball-láz folytatódásáról, esetleges akadályairól, jövőjéről kérdezett utolsó körben Csinta Samu. Diószegi László szerint az egyik legnagyobb akadály a magyar fiatalok tömeges külföldre távozása. A hazájuktól távol élők gyermekei külföldön kezdenek futballozni, tette hozzá. Szondy Zoltán szerint ugyanakkor az eredmény-központú fociláz ugyanakkor nem fenntartható. Egy idő után ugyanis nincs tovább, nincs feljebb. A sportvezető rámutatott, hogy országos tekintetben Hargita és Kovászna megyében sportolnak a legkevesebben. A fő cél pedig a fiatalok egészsége kell legyen. Így az akadémia célja az, hogy a jelenlegi labdarúgó létszámot jelentősen meg tudják emelni.