Miért nem lett magyar szövetségi kapitány Bölöni László?
Bölöni László, aki nemrég vehette át a Magyar Sportújságírók Szövetségének életműdíját Budapesten, a Mandinernek beszélt egyebek mellett arról is, hogy miért nem lett a magyar labdarúgó vállogatott szövetségi kapitánya.
Miért nem lett magyar szövetségi kapitány? - kérdezte a portál újságírója Bölönitől. „Mert hezitáltam. Mint minden erdélyi, én is kicsikét túl sokat gondolkodtam. Nagyon jó úton járt az ügyem, gyakorlatilag felajánlották a posztot. Én követtem el az első hibát, és végül az számított. Utána azonban történtek olyanok, amik fájtak nekem. Inkább azt mondom, túl sokáig latolgattam a dolgokat, és másvalakinek elfogyott a türelme. Nem haragszom rá, talán csak sajnálok bizonyos szavakat, mondatokat vagy – kérdőjelesen fogalmazva – utasításokat, amik megakadályozták a kinevezésem. De akkor megvolt a lehetőségem arra, hogy Magyarország szövetségi kapitánya legyek” - válaszolt Bölöni László.
Arról is beszélt, hogy labdarúgó pályafutása során voltak nehéz pillanatok is. Mint elmondta, nem véletlen, hogy kétszer azért hagyták ki hosszú időre a válogatottból, mert például Magyarország ellen kellett volna játszani. A részletekkel kapcsolatban annyit tett hozzá, hogy a készülő önéletrajzi könyvében ezt is elmeséli. „Nem szeretném előre lelőni a poént. Annyit elárulhatok, hogy akadtak kritikus pillanatok, de végül ugyanaz a román később megfogott és visszahozott a válogatottba. Olyan is előfordult, hogy Románia magyar szövetségi kapitánya hagyott ki a csapatból, mert felülről ultimátumot kapott: ha behívja Bölöni Lászlót, akkor hívja be Tőkés Lászlót is! Erre csak azért sem küldött meghívót” - mesélte Bölöni.
Legkedvesebb élményeként azt emelte ki, hogy ő volt az első román válogatott, aki száznál is több mérkőzésen lépett pályára. „Erre büszke vagyok. Hogy aztán jöttek mások, és túltettek rajtam, hát bravó, nagyszerű, örvendek nekik! Számomra akkor is jelentett valamit. Ahogy az is fontos nekem, hogy én vagyok a második magyar a Földön, aki megnyerte a Bajnokcsapatok Európa Kupáját, a Bajnokok Ligája elődjét. Azt is nagy becsben tartom, hogy néhányszor engem választottak az Év labdarúgójának” - tette hozzá Bölöni.
Kapcsolódó
Bölöni László 1953. március 11-én született Marosvásárhelyen, gyermekkorát Dicsőszentmártonban töltötte. A marosvásárhelyi ASA csapatában, a felnőttek között 1970-ben, 17 évesen mutatkozott be. A klubot mindössze hat évvel korábban alapították, és többnyire magyar játékosokkal állt fel – így a bajnoki címre nem sok esélye lehetett, de volt, hogy a második helyre odaért a bukaresti Dinamo mögött - írta összefoglalójában a Nemzeti Sport.
A középpályás több mint négyszáz bajnoki meccsen lépett pályára az ASA mezében, és több mint tíz éven át állt ellen a katonacsapat, a Steaua hívásának, aminek az egyik oka az volt, hogy fogorvosi tanulmányait be szerette volna fejezni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen. De amikor már a fogorvosi diploma is a zsebében volt, és 1983-ban másodszor is az Év labdarúgójának választották Romániában (amiben nagy szerepet játszott a vb-címvédő olaszok ellen lőtt győztes bombagólja is, Eb-selejtezőn), nem volt „menekvés”, a Steauába kellett szerződnie.
Valóságos válogatott állt össze a Steauánál
Más kérdés, hogy az állampárt kedvenc csapatánál nyíltak meg előtte a legnagyobb sikerek kapui, hiszen valóságos válogatott állt össze a Steauánál, amellyel mindhárom ottani évében bajnoki címet nyert, két hazai kupát is elhódított, és a sikerek nem álltak meg az országhatárnál: 1986-ban a legrangosabb európai klubtrófeát, a BEK-serleget is elhódította a csapat – első kelet-európai együttesként. A BEK-döntőig vezető úton a Bp. Honvédot is kiejtették, a sevillai fináléban az FC Barcelona volt az ellenfelük. A gól nélküli döntő tizenegyesekkel dőlt el, a bukarestiek részéről Bölöni ugyan hibázott, de ez is belefért, mert a katalánok mind a négy lövését védte a tavaly decemberben elhunyt fantasztikus kapus, Helmut Duckadam - írta a magyar sportnapilap.
A világraszóló siker után, 1987-ben, 34 évesen elengedték külföldre, futballozott még Belgiumban és Franciaországban 1992-es visszavonulásáig. A román válogatottal szerepelt és gólt is szerzett az 1984-es Európa-bajnokságon, 1988-ban román rekorderként, 102-szeres válogatottként intett búcsút a címeres meznek. Játékosként megalapozta a hírnevét Belgiumban és Franciaországban, amely országok aztán edzői pályafutása vissza-visszatérő állomáshelyei lettek. Franciaországban, Nancyban kezdett el edzősködni 1994-ben, dolgozott a Rennes-nél, a Monacónál, a Lensnál, legutóbb pedig a Metznél is, míg Belgiumban a Standard Liege-t, a Royal Antwerpet és a Gentet is irányította.
2000-ben román szövetségi kapitánnyá nevezték ki, Magyarország ellen is sikerrel járt. Ezt követően a lisszaboni Sportingot irányította, és mint közismert, ő tette be először a felnőttcsapatba Cristiano Ronaldót. Az ötszörös aranylabdás portugál mellett számtalan más klasszisnak (például Joao Pinto, Raphaël Varane, Axel Witsel, Ricardo Quaresma, Petr Cech, Rui Jorge, Kim Källström, Hugo Viana) is volt az edzője az évek során, ők mindannyian megszólalnak abban a már elkészült életrajzi filmben, Kollarik Tamás rendező és alkotótársa, a Székelyudvarhelyen élő Szabó Attila művében, amely Bölöni – az erdélyi legenda címmel 2025 első felében kerülhet a mozikba.
Az alábbi videón Bölöni Lászlónak a budapesti sportgálán elhangzott beszédét láthatják.
CSAK SAJÁT
