Sándor-Székely Ottónak, a Gyergyói Hoki Klub játékosának tizenévesen el kellett hagynia szülőföldjét, hogy hosszú távon fejlődni tudjon. Győrben töltött időszaka után már felnőttként tért vissza Romániába, ahol hamar megtalálta az összhangot csapattársaival. Szerinte a város lakóinak rendkívül sokat jelentett a 2023-as Erste Liga megnyerése. Csapattársaival együtt bizakodó azzal, kapcsolatban, hogy ezt az eredményt idén is megismételhetik. Szerinte a városban dolgozó szakemberek mára megteremtették azokat a körülményeket, amelyek között a helyi fiatalok hatékonyan fejlődhetnek és nem kell ezért külföldre menniük.

– Hogy szeretted meg gyerekkorodban a jégkorongot?

– Eleinte csak korcsolyázni jártam, azt is inkább a szüleimmel együtt. A focit néztem ki magamnak, de apu nagyon bele volt bolondulva a hokiba, vele jártam sokat meccsekre. Az egyik után közösen eldöntöttünk, hogy kipróbálom a jégkorongot, mert ebben a városban ez az, ami előnyt élvez és népszerű.

– Ha jól tudom, a gyergyói csapatban kezdtél először játszani, mennyire volt neked könnyű megszokni a játékot?

– Az alapokat itt meg tudtam tanulni, mert jó szakemberek dolgoztak a klubnál. 12-13 éves korunkban még minden biztosítva volt számunkra, sok meccset játszottunk és tudtunk fejlődni. Nem éreztem semmilyen lemaradást a többiekkel szemben. Később a probléma azzal kezdődött, hogy a korosztályban gyenge volt a román bajnokság, eljött az a pont, amikor választani kellett a hoki és a tanulás között. Ettől függetlenül utóbbit sem akartam elhanyagolni, de mivel a későbbiekben pénzt akartam keresni a jégkorongból, nyolcadik után kimentem Magyarországra, Győrbe.

– Mennyire volt könnyű beilleszkedni az új közösségbe?

– Akkoriban nem csak én gondoltam úgy, hogy fejlődni akarok. Tizenöt-tizenhatan mentünk ki Székelyföldről, félig-meddig otthon éreztük magunkat együtt. Néhány évig egy kollégiumban is laktunk, az ikertestvérem is velem jött, ami sokat könnyített a helyzeten. A beilleszkedés része elég simán ment, az volt a nehéz, hogy a megszokott otthoni kényelemből kimozduljunk. Ez viszont segített nekem az önállósodásban is.

– Viszonylag sok időt töltöttél Magyarországon. 2020-ban még kint voltál, amikor a koronavírus a helyi hokiéletet is jelentősen befolyásolta. Mikor döntöttél a hazatérés mellett?

– Hat évig voltam Győrben, ez idő alatt befejeztem a középiskolát és elkezdtem az egyetemet. A Covid nem szólt bele jelentősen a terveimbe, de ismét eljött az a pont, amikor úgy éreztem váltani kell. Megint az volt a gond, hogy nem volt felnőtt csapat, ahová mehettem volna. Egy hónapig kipróbáltam magam Fehérváron, de abból végül nem alakult ki semmi. Voltak még opciók, amiken gondolkodtam, de az egyik győri szakember, Bartalis József végül segített nekem visszajutni Gyergyóba. Megnézték a játékomat és meggyőztem őket. 2021-ben írtam alá, aminek nagyon örültem, mert jó volt a csapat és a körülmények is megfeleltek.

– Nem sokkal később sikerült is jelentős sikert elérnetek együtt, a Gyergyói Hoki Klub 2023-ban először nyerte meg az Erste Ligát. Hogyan emlékszel vissza arra a szezonra?

– Már az első együtt töltött év is jól sikerült, bejutottunk a rájátszásba és jó esélyekkel indultunk, de egy betegséghullám elkapta az egész csapatot. Konkrétan nem tudtunk kiállni a meccsünkre és fel kellett adnunk a bajnokságot. Az Erste Ligában bevezetett pontrendszernek köszönhetően a második évemben több játéklehetőséghez jutottam, mint az elsőben, mert a fiataloknak kedvezett az új szabály.

A teljes szezonban sokat lehettem jégen, ami pozitív élmény volt. Mindenkinek nagyok sok munkája volt abban, hogy a ligát megnyertük. Az egész város számára nagy szó volt a győzelmünk, hiszen előtte a csapatnak nem sikerült jelentős trófeákat nyernie. Utána közös ünnepséget tartottunk a városban, mióta itt élek, nem láttam ennyi embert összegyűlni.

– Idén is jó formát mutattatok eddig az alapszakaszban, látsz-e esélyt arra, hogy sikerül megismételnetek a győzelmet?

– Nyilván számít az alapszakaszban elért eredmény is, de a folytatás szempontjából lényegtelen, a rájátszás a fontos. Mindenki nagyon bizakodó, adottak a körülmény adott ahhoz, hogy megismételjük az Erste Liga győzelmet. Most még küszködünk ugyan néhány sérüléssel, de amikor majd kell, mindenki készen fog állni.

– Ahhoz képest, amikor te voltál gyerek, milyen lehetőségei vannak ma a városban azoknak a gyerekeknek, akik hokizni akarnak?

– Eddig a Székelyföldi Jégkorong Akadémia gyűjtötte össze a tehetséges gyerekeket, de amikor én voltam annyi idős, mint ők, még az sem létezett. Most Gyergyószentmiklós kiszállt ebből a projektből és saját akadémiát indított. Ez a tulajdonosoknak nagy áldozat, de ők mindent megtesznek azért, hogy jó körülményeket alakítsanak ki. Így a gyergyói fiatalok nem kerülnek olyan helyzetbe, mint én, aki a magas szintű sportolás miatt el kellett hagyja a környéket. Jelenleg remek mentoredzők és külföldi szakemberek dolgoznak a városban. Itthon viszont még mindig gond van az utánpótlással, de az itteni gyerekek indulhatnak a magyarországi bajnokságban, a megfelelő körülményeket viszont megteremtették számukra.