Hobbiként több sportot kipróbált gyerekkorában, hosszútávon a fallabda mellett döntött Sándor Anna. Örül annak, hogy a sportág tavaly bekerült az olimpiai programba. Szeretne részt venni az ötkarikás eseményen, de hosszútávon tanulmányait előrébb helyezi. Ebben az évben szeretne U17-ben Európa legjobb ötven versenyzője közé bekerülni.

Sándor Anna 2008-ban született Csíkszeredában. Fiatal kora ellenére nagyon jó eredményeket ért már el a fallabdázók mezőnyében. A U17-es mezőnyben jelenleg ő a legjobb Romániában játszó játékos, az U19-es országos ranglistán pedig a harmadik helyen áll. Szintén jól teljesített már több nemzetközi versenyén is.

– Hogyan kezdődött nálad a fallabdasport?

– Nekem úgy kezdődött az egész, hogy elmentem a barátokkal kipróbálni, mert hallottam, hogy megjelent a városban egy új sport. Korábban sokat kipróbáltam, de egyikben sem maradtam meg korábban, mert nem tetszett. Amikor először squasholni mentem, mondtam anyunak, na ez lesz az én sportom. Akkor mentem el a jelenlegi edzőmhöz Szász Lacihoz és nála kezdtem el készülni.

– Elsősorban mit szerettél meg benne és mikor döntöttétek el, hogy beneveztek az első versenyedre?

– Már három éve rendszeresen sportolok. Nem volt nehéz megszokni az edzéseket, az edzőm folyamatosan haladt a szinttel. Szórakoztunk is a többiekkel néha, annak ellenére, hogy egyéni a sportág, nagyon jó a csapat. Minden edzésen sokat nevettünk, de amellett persze fejlődtünk. Az első versenyem két évvel ezelőtt volt Portugáliában. Akkor úgy voltam vele, csak kipróbálom, lássam, hová is kellene eljutnom.

– Milyen volt számodra az első versenyélmény?

– Portóban szervezték ezt a versenyt hetedik helyen végeztem. Pezsdítő volt az esemény, nagyon élveztem ott játszani. Számomra az volt a döntő pillanat, amikor elhatároztam, hogy hosszútávon fogom ezt csinálni.

– Az eseményeket tekintve mennyire sűrű számotokra a program?

– Sok lehetőség van jelenleg a fallabdában, tavaly be is került az olimpiai sportágak közé. Az Itthoni versenyek közül a nemzeti kupát emelném ki, évente van ebből kettő és a nemzetközi versenynek számító Romániai Junior Opent. Elég jó körülmények vannak az itthoni versenyeken, az országhoz képest sokat is rendeznek belőlük. A nemzetközi eseményeket tekintve, öt-hatra jutunk el évente.

– Fel tudtok-e hazai körülmények között készülni a nemzetközi kihívásokra?

– Úgy érzem, hogy fel tudunk. Szász Laci személyében jó edzőnk van, a lánya, Kincső is nagyon sokat segít nekünk a felkészülésben. Ő rendszeresen jár versenyekre és sok hasznos dolgot tud mondani nekünk. Jól megálljuk a helyünket nemzetközi szinten, a top10-ben általában sikerül benne lennünk.

– Saját eredményeid közül melyikre vagy a legbüszkébb?

– Talán a legutolsó versenyem, ami szintén Portugál Junior Open volt. Néhány hete vettem részt rajta és utána nagyon büszke voltam magamra, mert egy kategóriával fentebb is indultam, U17 helyett U19-ben. Hatodik helyet sikerült elérnem, lesérültem, nem sikerült folytatnom a versenyt, de összeségében azt éreztem, jól tudtam teljesíteni, látszott a munkánk gyümölcse.

– Még a karriered elején vagy. Mennyire jelentettek neked problémát a sérülések és ha megtörténtek, sikerült-e könnyen túllépned rajtuk?

– Mindig előfordultak nálam sérülések, de amikor fellépek a pályára, nem foglalkozom velük. Általában a versenyeim végén vagy a talpamról hiányzik a bőr vagy a csuklóm fáj, de az is előfordul, hogy a lábamat kell meccs előtt lefagyasztani. Ennek ellenére komolyabb sérülésem soha nem volt, mindig helyrejöttem két-három nap után ezekből a problémákból.

– Te is említetted, hogy a squash 2028-tól már olimpiai sportág lesz, te akkor már a felnőtt mezőnyben versenyezhetsz, szerepel-e a célkitűzéseid között ez?

– Szerepelni szerepel, de jelenleg nem elsődleges cél. Úgy vagyok vele, ha összejön, az nagyon jó, szeretném, de vannak még olyan személyes célok, amelyek fontosabbak számomra. Szeretem ezt a sportot űzni, de például a tanulmányokat jelenleg előrébb helyezem. Ezzel együtt olyan egyetemet akarok választani, ami a squasht is támogatja.

– Most mennyire tudsz a két dologra egyszerre koncentrálni?

– Teljes mértékben beleférhet egymás mellett a kettő a mindennapokban. Heti öt edzésem van, de sosem láttam gondot ebbe, sem a tanulmányok, sem a személyes életemhez tartozó dolgok nem mentek a sport rovására. Ha valamit komolyan gondolunk, bármi más mellett véghez vihetjük.

–A közeljövőre nézve milyen célkitűzéseid vannak?

– Erre az évre a célom, hogy nemzetközi szinten a top 50 be kerüljek az U17- es kategóriában, országos szinten meg szeretném tartani az 1 helyet a ranglistán és az országos bajnokságon is.