Elbukott a Novák-törvény az alkotmánybíróságon
Az ellenzők ünnepelnek, a kezdeményezők csalódtak – alkotmányellenesnek nyilvánították a légióstörvényt.
Döntést hozott az alkotmánybíróság a légióstörvény ügyében, és a várakozásoknak megfelelően „elmeszelte” a jogszabályt, amely arra kötelezte volna a csapatsportok képviselőit, hogy legkevesebb 40 százalékban romániai játékosokat szerepeltessenek a hivatalos hazai megmérettetéseken. A taláros testület most megállapította, hogy ez korlátozza az Európai Unió más tagállamainak az állampolgárait, akadályt teremt a szabad mozgáshoz való joguk gyakorlásában. Ez sérti az ország uniós csatlakozásában tett vállalásokat, beleértve a munkához való jogot és az állampolgárság szerinti megkülönböztetés tilalmát. A szerdán kiadott közlemény szerint az alkotmánybíróság figyelembe vette a sportjog egyik legismertebb esetét is, az úgynevezett Bosman-törvényt, amely által megszűntek az EU-s kvóták.

A légióstörvényt, mint már írtuk, Nicușor Dan államfő küldte tavaly decemberben az alkotmánybíróság asztalára, Ionuț Stroe volt sportminiszter és több klubvezető közös kérésére. A korlátozó intézkedést novemberben széleskörű támogatottság mellett szavazta meg döntő házként a képviselőház.
Kapcsolódó
A sporttörvényt módosító jogszabályt Ciprian Paraschiv, az AUR képviselője terjesztette elő, de gyakorta csak Novák-törvényként emlegetik, hiszen Novák Károly Eduárd sportminiszterként hozott 2022-es rendeletét erősítette meg. A kvóta már miniszteri rendelet formájában is rendkívül megosztotta a sportélet szereplőit, ellenzői pedig bíróságon támadták meg, vagy egyszerűen megsértették és óvtak a kiszabott pénzbírságok ellen.
A sport győzelme
Az alkotmánybíróság szerdai döntését ezért többen üdvözölték. Ionuț Stroe Facebook-oldalán a sport győzelmének nevezte az AUR szélsőséges populizmusának a megdöntését. A volt sportminiszter szerint a jogszabály gyengítette volna a bajnokságokat és sok kárt okozott volna a kluboknak. „A politikának nincs helye a sportban és a csapatok öltözőiben” – ismételte meg újra, hangsúlyozva: a csapatok összetételét kizárólag a teljesítmény alapján kell meghatározni. „Ezt pedig valódi versenyben kell eldönteni, nem pedig politikusok által populista módon, törvényekben meghatározott kvóták alapján. Szükség van erős és versenyképes romániai klubokra és bajnokságokra. A hazai játékosok értéke a befektetések, a komoly felkészítés, a jól működő akadémiák, valamint az állam pénzügyi és logisztikai támogatása révén fog növekedni, nem pedig törvények által” – vélekedett Stroe, aki szerint a hazai sport továbbra is összhangban marad az európai működési elvekkel. „Az alkotmánybíróság döntése Romániát az európai sportszabályokkal összhangban tartja: nyitott, korrekt versenyek, állampolgárságon alapuló megkülönböztetés nélkül” – fogalmazott.
Szabotálták a romániai sportolókat
Novák Károly Eduárd eközben csalódottságának adott hangot. Közösségi oldalán úgy fogalmazott, hogy egy olyan út végére ért, amelyben hitt és amelyért küzdött, mert szerinte a törvény célja az volt, hogy több lehetőséget biztosítson a romániai sportolók számára. „Semmit nem bánok. Minden tőlem telhetőt megtettem ezért a projektért. Továbbra is hiszen abban, hogy a hazai sportnak valódi intézkedésekre van szüksége, amelyek támogatják a teljesítményt és a jövő generációit” – üzente. Meglátása szerint gazdasági érdekek és politikai befolyással bíró klubok gáncsolták el a törvényt, szerinte szabotálták a romániai sportolókat. Ugyanakkor szerinte, ha az alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította most a törvényt, akkor minden korábbi bírósági döntés is alkotmányellenes – méltatlankodott az ellentmondáson.
Ciprian Paraschiv a Gsp.ro-nak azt mondta, hogy nem lepte meg az alkotmánybíróság döntése, mert szerinte Romániában „szabállyá vált az igazságtalanság győzelmet”. Jómaga a sport összeomlását látja a törvény meghiúsulásában.
CSAK SAJÁT