Május 21. Erőss Zsolt eltűnésének napja. Gyergyószentmiklós sziklába véste a hegymászó nevét, az EKE gyergyói osztálya pedig teljesítménytúrával őrzi szellemiségét. Az egy esztendő alatt emlék-kopjafákat állítottak, díjat és alapítványt létesítettek, intézményt neveztek el róla – majdnem minden hónapra jutott egy Erőss Zsolt rendezvény.

A Salamon Ernő Gimnázium előtt tornyosul a mészkő szikladarab, a fák között kifeszített panókon pedig fényképek hirdetik a hegymászó életútjának állomásait, teljesítményeit. Az egy éve eltűntnek nyilvánított Erőss Zsoltra, a városhoz szorosan kötődő hegymászóra emlékeztek pénteken Gyergószentmiklóson.

Délelőtt még kíváncsi gyerekszemek kémlelték a nagy sziklát az iskola előtt, délután hat óra előtt már barátok, mászó- és expedíciós társak, hegymászók, természetjárók, ismerősök özönlötték el a teret, hogy tisztelegjenek a sziklába vésett emlék előtt.

Május 21-én lesz egy éve, hogy a legeredményesebb magyar hegymászót, Erőss Zsoltot eltűntnek nyilvánították. Egy éve alatt sokan sokféleképpen próbálták megőrizni emlékét: felesége Hópárduc Alapítványt hozott létre, a Magyar Olimpiai Bizottság díjat alapított, Csíkszeredában sportcsarnokot neveztek el róla, a magyarországi Bükkben koplyafát állítottak tiszteletére, a Békás-szorosban emléktáblát avattak az Oltárkő impozáns sziklákán és az EKE gyergyói osztálya az ő nevével fémjelzett nemzetközi teljesítménytúrát szervezett.

Mikor lesz a székelyből román?

– Mikor lesz a székelyből román?

– Amikor Magyarországra érkezik.

– Na de mikor lesz belőle magyar?

– Amikor megmássza az Everestet.

Erőss Zsolt fekete humora nem bántó és ártó szándékkal hangzott el, a valóságot tükrözte közel másfél évtizede, 2002-ben, amikor első magyarként megmászta a Csomolungmát és sikeresen elérte a csúcsot. A gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Egyesület elsősorban mint jó barátra emlékezett, hisze bevallásuk szerint előbb volt értékelendő embersége, mint teljesítménye.

Egy napig mindenki egy Erőss Zsolt lehet

Hosszú sorban álltak a túrázók a regisztrációs asztal előtt, előzetesen 267 személy jelezte részvételi szándékát az Erdélyi Kárpát-Egyesület Gyergyói Osztálya és a gyergyószentmiklósi Dancurás Hegyimentő Egyesület által szervezett nemzetközi teljesítménytúrán.

Az Erőss Zsolt Teljesítménytúrával minden évben emlékezni kíván az EKE gyergyói osztálya egykori tagjára, a város díszpolgárára. A május 16–18. között szervezett túrák útvonala különböző, csakúgy, mint a megtenni való távolságok (20, 30, 50 km), ám az indulás és az érkezés ugyanaz: a neves magyar hegymászó két „iskolája”, a Salamon Ernő Gimnázium indítja és a Gyilkostó szikla-rengetege fogadja az emlékező túra-zarándokokat.

Az elmúlt egy év alatt több szervezet, intézmény is emlékünnepséget szervezett Erőss Zsolt neve alatt: Hópárduc Alapítványt hozott létre Sterczer Hilda, a neves hegymászó felesége, melynek célja tovább vinni azt a szellemiséget, melyet a Erőss Zsolt képviselt. A Magyar Olimpiai Bizottságot sem hagyta tétlenül a hegymászó halála, a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Bizottsága díjat alapított az emlékére, hiszen a legsikeresebb magyar hegymászó mindazokat az értékeket vallotta és megélte, melyeket a Környezetvédelmi és Fenntartható Fejlődés Bizottság is céljának tekint: hozzájárulni a környezetvédelem, a fenntartható fejlődés, a környezettudatos magatartás elsajátításához, elősegítve ezzel egy békés, jobb világ és egészséges társadalom megteremtését.

Kopjafát is avattak az elhunyt hegymászó tiszteletére Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában. A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányútat mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik. Erőss Zsolt ugyanis 2013-ban vállalta, hogy a BNPI „arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a 2012-es transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

Pilisvörösváron is kopjafa őrzi emlékét: a csíktaplocai Török Csaba fafaragó faragta Erőss Zsolt kopjafáját. Sportcsarnok viseli nevét Csíkszeredában, a megyeszékhely sportcsarnokát Erőss Zsolt Arénának nevezték el. Csíkszereda így állít emléket az első székely-magyarnak, aki a legmagasabbra jutott.

Erőss Zsolt egészen kivételes pályát futott be: első magyar állampolgárként mászta meg a Föld legmagasabb hegyét, a Csomolungmát, összesen tíz, 8000 méternél magasabb csúcsot mászott meg, és teljesítménye értékét növeli, hogy ebből kettőt műlábbal teljesített. 2013 májusában a Kancsendzönga sikeres csúcsmászást követően, a visszaúton veszett nyoma. Kiemelkedő pályafutását 2002-ban A Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjével ismerték el, 2008-ban Gyergyószentmiklós díszpolgára lett, 2013-ban pedig Az év hegymászója – posztumusz életműdíjjal adóztak az emlékének.