Nem is hasonlít a hazai nagyvárosok tervezett költségvetése ahhoz, ami megvalósul belőle. A jelenségnek objektív okai vannak, mégis ízléstelen, ahogy egyes polgármesterek a csak papíron létező pénzzel kérkednek. 

„A 2025-ös költségvetés 1 milliárd euró – a város történetének legnagyobb költségvetése és a legnagyobb ezen ország megyeszékhelyeinek a költségvetési közül. Ez elsősorban azt mutatja, hogy a város továbbra is jó irányban halad, ami elsősorban a kolozsváriak érdeme és mindazoké, akik lehetővé teszik, hogy jól történjenek a dolgok ebben a városban” – nyilatkozta tavaly Emil Boc azt követően, hogy a helyi önkormányzati testület megszavazta Kolozsvár 2025-ös büdzséjének tervezetét. A pontos összeg 4,963 milliárd lej volt, ami az akkori akkori árfolyamon számolva 997,197 millió eurónak felel meg.

A Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumnak (MDLPA) az önkormányzatok elmúlt évi költségvetési végrehajtására vonatkozó adataiból kiderül, hogy a kincses város valós gazdálkodása köszönőviszonyban sem volt azzal, amit a városháza eltervezett, s amivel a polgármester büszkélkedett.

Elmélet és gyakorlat

Az önkormányzati bevételek 2,271 milliárd lejt tettek ki 2025-ben, a kiadások pedig mindössze 1,965 milliárdot. Ez utóbbi alig 40 százaléka a költségvetési tervezet összegének. Kolozsvár tavalyi költségvetése nemhogy rekordösszegű nem volt, de jócskán elmaradt az egy évvel korábbitól, amikor a város valós bevételei, ugyancsak a MDLPA adatai szerint, 3,342 milliárd lejt, a kiadásai pedig 3,104 milliárdot tettek ki. Természetesen, a költségvetési végrehajtás adatokból nem született diadalittas Facebook-bejegyzés, a városvezetés és a városháza sajtóosztálya egyaránt hallgatott róluk, mint a csuka.

Tavaly nemhogy a megyeszékhely, hanem Kolozs megye valamennyi közigazgatási egységének a költségvetési végrehajtása nem érte el a kolozsvári tervezetben szereplő értéket, összesen 4,649 milliárd lej volt.

Egyébként az utóbbi években csak 2024-ben történt meg, hogy a költségvetés-tervezet és a költségvetési végrehajtás számai nagyjából összhangban legyenek Kolozsváron. 2023-ban a városvezetés 3,048 milliárd lejes költségvetés-tervezettel rukkolt ki, amiből lett 1,623 milliárd a kiadási oldalon, az azt megelőző két évben pedig az eltervezett 2,148 és 2,124 milliárd helyett csak 1,407, illetve 1,214 milliárdot költött az önkormányzat.

A látszólag bizarr jelenség magyarázata a többéves nagyberuházások finanszírozási logikájából és a megvalósítás gyakorlati üteméből fakad. A hátterében alapvetően három közigazgatási és gazdasági ok áll, ami miatt a papíron jóváhagyott keretösszegek és az év végi tényleges kifizetések eltérnek egymástól, mondja Andacs Zsolt Levente, a kolozsvári önkormányzati testület tagja.

„Először is az önkormányzatnak a törvényi előírások miatt a beruházások teljes értékét vagy egy nagyon nagy hányadát be kell emelnie a költségvetésbe ahhoz, hogy elindíthassa a közbeszerzéseket és megköthesse a kivitelezői szerződéseket. Egy hatalmas infrastrukturális fejlesztés vagy egy új iskola építése esetén a pénz papíron rendelkezésre áll, de a tényleges kiadás csak az elvégzett munka után benyújtott számlák alapján valósul meg. Ha egy több éven át tartó projekt az adott esztendőben fizikailag csak egy kisebb részben készül el, akkor a város csak azt a bizonyos elvégzett részt fizeti ki. Másodszor a közbeszerzések során benyújtott óvások, a bürokratikus akadályok és a kivitelezési csúszások miatt a munkálatok sokszor a tervezetthez képest később indulnak el. Az ezekre a célokra elkülönített forrásokat másra nem lehet átcsoportosítani, így a pénz a számlán marad, a kiadás pedig nem történik meg az adott naptári évben. Harmadszor a bevételek tervezésekor a városvezetés gyakran a maximális európai uniós támogatás lehívásával számol. Amikor a projektek a fent említett okok miatt lassabban haladnak, a finanszírozás lehívása is tolódik, ami egyenes arányban csökkenti a kiadási oldal végrehajtását is. A fel nem használt összeg nem tűnik el, hanem költségvetési maradványként átkerül a következő évre. Ez a technikai tartalék garantálja azt, hogy a folyamatban lévő építkezések ne álljanak le, és a város azonnal fizetni tudjon a kivitelezőknek, amint a munkálatok a következő szakaszba lépnek” – magyarázza az RMDSZ önkormányzati képviselője.

Ha nem volna erős hajlama a bődületes nagyotmondásra, a realitás talaján maradva Emil Boc legfeljebb azt nyilatkozhatta volna a tavalyi költségvetési tervezet elfogadásakor, 2025 az az év, amikor a városvezetés minden idők legnagyobb számát írta be egy Excel táblázatba.

A nagyváradi „rekord”

Természetesen az Andacs Zsolt által kifejtett mechanizmus, ha nem is azonos mértékben, de minden más település esetében is érvényesül. Dan Birta nagyváradi polgármester 2024-ben és 2025-ben is minden idők legnagyobbjaként beszélt az adott év költségvetéséről. Aztán, akárcsak Kolozsváron, a Pece-parti Párizsban is szembejött a valóság, a 2,932 és 3,7 milliárd lejes büdzséből lett 1,306, illetve 1,535 milliárd a kiadási oldalon. Tavaly a végrehajtási arány megközelítette a kolozsvárit, kb. 41,5 százalék volt.

Sepsiszentgyörgy önkormányzata tavaly 378 millió lejes költségvetést tervezett, amiből megvalósult 297,427 millió lej bevétel és 306,111 millió lej kiadás. Az idei tervezetben 421 millió körüli összeg szerepel, s így Antal Árpád joggal harangozhatta volna be  rekordként, de legalábbis vaskos többletként 2025-höz viszonyítva, mégis inkább a költségvetési nehézségeket találta fontosnak hangsúlyozni. Kevésbé hangzatos kommunikációs straégia, mint a Bocé és a Birtaé, de tisztességesebb.  

A helyi költségvetések, főleg a bőségesen rendelkezésre álló uniós forrásoknak köszönhetően és a nagy inflációnak betudhatóan, jellemzően a hatékonyan pályázó és gazdaságilag erős településeken évek óta emelkedő tendenciát mutatnak. Tucatnyi erdélyi település polgármestere kürtölhetné évről-évre világgá, hogy rekordösszegből gazdálkodik az önkormányzat. Jobban teszik, hogy nem teszik.