A medvékkel kapcsolatos konfliktushelyzetek hatékonyabb kezelése, valamint az intervenciós csapatok szakmai felkészítésének javítása állt annak a nemzetközi workshopnak a középpontjában, amelyet a napokban szerveztek Tusnádfürdőn.

A kétnapos találkozón romániai és külföldi szakemberek osztották meg tapasztalataikat a nagyragadozók kezeléséről, miközben a gyakorlati képzések során korszerű beavatkozási és riasztási módszereket is bemutattak a résztvevőknek.

A WWF (Természetvédelmi Világalap) Romania, a WWF Adria és a tusnádfürdői önkormányzat által, a fürdővárosban található Tulipán étteremben szervezett kétnapos rendezvényen a résztvevők áttekintették a medvék, farkasok és hiúzok kezelésének romániai, horvátországi és bulgáriai tapasztalatait, valamint az intervenciós csapatok működését és az elmúlt évek beavatkozásainak tanulságait.

A szakmai előadások mellett kiemelt szerepet kapott a gyakorlati képzés is: a résztvevők megismerhették a medvecsapdák használatát, a befogott állatok kezelésének és altatásának módszereit, a mintavételi eljárásokat, illetve a riasztási technikákat. A konferencián emellett a nemzetközi protokollok és irányelvek továbbfejlesztéséről, valamint az ember és a nagyragadozók közötti konfliktusok hatékonyabb kezeléséről is egyeztettek a szakemberek.

Az intervenciós csapatok workshopján közel félszáz érdeklődő – vadász, polgármester, állatorvos – vett részt Romániából, valamint több más országból, köztük Horvátországból, Olaszországból és Franciaországból – fogalmazott Cristian Remus Papp. A WWF Romania munkatársa, főszervező, medveszakértő érdeklődésünkre elmondta: két horvátországi tréner is megosztotta saját tapasztalatait a résztvevőkkel.

A szakember rámutatott, Romániában jelenleg több mint 400 medve-intervenciós csapat működik, ám ezek között nincs megfelelő koordináció, sok esetben hiányos a felszerelésük, és a tagok nem rendelkeznek kellő tapasztalattal a medvék biztonságos megközelítésével kapcsolatban. Hozzátette: a jelenlegi hazai intervenciós protokoll túlságosan általános, miközben más országokban – például Horvátországban – sokkal részletesebben szabályozzák az egyes beavatkozási helyzeteket.

A szakember szerint a hatékony beavatkozásokhoz jóval nagyobb hangsúlyt kellene fektetni a medvék biológiájának és viselkedésének megismerésére, ezért is fontosak a hasonló szakmai találkozók és képzések. Kiemelte: Tusnádfürdő pozitív példa, mivel az ottani csapat megfelelő felszerelést és támogatást is kapott, többek között hőkamerát, kommunikációs eszközöket és speciális riasztófegyvereket.

Megtudtuk, hogy a workshop során több javaslat is született, például hosszú távon nem lenne szükség több száz különálló intervenciós csapat fenntartására, helyettük inkább regionális, kevesebb, de jól felszerelt és szakmailag felkészült egységekre lenne szükség. Ugyanakkor a polgármesterek helyett inkább környezetvédelmi szakembereknek kellene meghatározó szerepet vállalniuk az intervenciós csapatok munkájában.

Imecs István biológus, a Project Bag Egyesület alelnöke kiegészítésképpen felhívta a figyelmet arra, hogy a történet középpontjában a helyi közösség áll, akiket meg kell hallgatni, ugyanis a polgárok a biztonságot igénylik, nem azt, hogy tűnjenek el a medvék. Fontos, hogy a helyi lakosokat összekössük az intézményekkel. Megjegyezte, hogy az intervenciós csapatokban – a koordinációs és kommunikációs hiányok mellett – az állatorvoshiány is gondot jelent, így ezt a területet is erősíteni, fejleszteni kell.