Építésének 400. évfordulóján, széles körű összefogással és az Országos Beruházási Társaság (CNI) anyagi támogatásával megvalósult a helyiek és a világ magyarságának nagy álma, megújult a gyimesbükki Rákóczi-várként ismert erődítmény, amely hivatalosan immár a Bethlen-Rákóczi nevet viseli. A megújult műemléket több száz érdeklődő, valamint egyházi és világi méltóságok jelenlétében avatták fel, majd megnyitották a látogatók előtt.

Mintegy kétszáz fiatal, muzsikával kísért hagyományos viseletes felvonulásával vette kezdetét a gyimesbükki, Rákóczi-várként ismert egykori katonai erődítmény avatóünnepsége. Az ünnepségen Olteán Péter, Gyimesbükk polgármestere köszöntötte a megjelenteket, majd felszólalt Cseke Attila, fejlesztési tárcavezető, Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, Deáky András, nyugalmazott iskolaigazgató, a felújítás egyik ötletgazdája, Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője, valamint Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț, a Bákó Megyei Tanács elnöke és Bákó megye prefektusa, Andreea Negru.

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes a hit, a kitartás és a közösségi összefogás eredményeként értékelte a Gyimes-völgyében végbement változásokat. „Csoda az, ami itt a Gyimes völgyében történt az elmúlt húsz esztendőben” – fogalmazott, majd felidézte, hogy húsz éve még az is rendkívülinek számított, hogy egy magyar címerrel ellátott mozdony bejöhetett Románia területére. Elmondta, hogy akkor sokan attól tartottak, mit akarnak „elvenni” a magyarok, ő azonban már akkor is azt vallotta: „mi ide hozni akarunk. Annak a közös együttlétnek, annak a közös történelemnek egy részét, amely a miénk”.

Hit, munka, elkötelezettség

A gyimesi csángó közösség saját erejéből találta meg újra önmagát, hangsúlyozta Tánczos Barna. „Ma kiteljesedik egy húsz éves munka, amely nem valósulhatott volna meg a gyimesvölgyi csángók hite, munkája és elkötelezettsége nélkül. Úgy, ahogy a vár romjaiból újraépült, úgy a gyimesi csángóközösség magára talált és újraépítette a jelenét és jövőjét" – mondta a politikus

A miniszterelnök-helyettes kitért a magyar–román együttműködés fontossága is. Tánczos Barna szerint „közösen egy jobb jövőt tudunk építeni a gyerekeink számára”, és örömét fejezte ki amiatt, hogy Bákó megye vezetése „baráti jobbot nyújt” a magyar közösségnek. „A mai megvalósítás az nem csak egy fizikai átadás. Egy jövőre, munkára, kitartásra, hitre és bizakodásra való felszólítás" – fogalmazott.

Beszéde végén Tánczos Barna a gyimesi embereket példamutató közösségnek nevezte. „Az Istenbe vetett hitük, a kitartó munkájuk, az elkötelezettségük, a talpraállási készségük annyira erős a gyimesi csángóknak, hogy bárki példát vehet róluk” – mondta.

Történelmi és közösségi jelentőség

Cseke Attila fejlesztési miniszter beszédében a Rákóczi-vár újjáépítését történelmi és közösségi jelentőségű eseményként említette. Mint hangsúlyozta, különleges pillanat az avatóünnepség, amely során „a múlt a jelennel találkozik”. Kiemelte: a vár átadása nem egyszerű építészeti beruházás, hanem egy jelképet ad vissza a közösségnek. A miniszter szerint a vár „a megmaradás, az összetartozás és az építkezés jelképe”, olyan hely, amely nemcsak földrajzi, hanem lelki és közösségi értelemben is határt jelentett.

A politikus kiemelte: a közösség ereje nem az épített falakban, hanem az emberek kitartásában rejlik. A vár történetével kapcsolatosan úgy fogalmazott: az a magyar közösség történetének tükre, amely „látott háborút és békét, hanyatlást és újrakezdést”, és amelynek kövei bátorságról és reményről mesélnek.

Cseke Attila szerint az újjáépítés több mint beruházás; annak a vállalását jelenti, hogy nem engedjük feledésbe merülni értékeinket, és a múlt örökségeire nem teherként, hanem erőforrásként tekintünk. Hangsúlyozta, hogy a kulturális örökség megőrzése nem luxus, hanem kötelesség. „Az erdélyi magyar, a székely, a csángó emberek támogatása, munkánk és felelősségünk mindennap” – emelte ki.

A politikus külön köszönetet mondott Tánczos Barnának, aki pénzügyminiszterként támogatta a beruházást, és úgy fogalmazott, hogy közös munkájukkal megmutathatták, „mit tudunk ide ma letenni”. A megújult várat identitáserősítő helynek nevezte, amely emlékeztet arra, „honnan jövünk és miért fontos, hogy tudjuk, kik vagyunk”. Hozzátette: a mai világban különösen fontosak az ilyen kapaszkodók, mert ezek adják azt a stabil alapot, amelyre jövőt lehet építeni.

Cseke Attila hangsúlyozta, hogy a mostani átadás nem lezárás, hanem egy új kezdetről szól, egy olyan időszakról, amikor a várat új tartalommal töltik meg és élő részévé teszik a mindennapoknak. Úgy vélte, az ilyen fejlesztések túlmutatnak önmagukon, mert megerősítik az emberekben azt az érzést, hogy érdemes itt maradni, érdemes tervezni, érdemes jövőt építeni.

Sosem adta fel

Mint köszöntőjében Oltean Péter, Gyimesbükk polgármestere felidézte, helyi önkormányzati képviselőként sosem tett le a gyimesbükki vár felújításáról, 2020-as polgármesterré választását követően pedig már sokkal többet tudott tenni azért, hogy „valami történjen a várépítéssel kapcsolatban”. Hozzátette: elképzelései megvalósításában partnerre talált az RMDSZ vezetőségében és Cseke Attila fejlesztési miniszterben.

A községvezető felidézte: a 2022-ben megkapott építezési engedélyt követen sikerült aláírni a finanszírozási szerződést az Országos Beruházási Társasággal (CNI) és még ugyanabban az évben elkezdődhetett a munka.

„Sok álmatlan éjszaka, sok fejfájás után 2026. május 18-án megtörtént a hivatalos átadás. A vár áll, és nem csak áll, hanem munkahelyeket is teremt ezen a hegyes vidéken, ahol az ipar elkerült minket, és meggyőződésem, hogy a turizmus fejlendítésében nagy szerepet fog játszani. De nem csak itt Gyimesbükkben, hanem Bákó megyében, és egész Székelyföldön is” – fogalmazott Oltean Péter.A polgármester elmondta: a teljes munkálat 4.7 millió-be került, amelyből 3.9 milliót a CNI finanszírozott, a helyi önkormányzat pedig 770 ezer lejjel járult hozzá.

A polgármester kitért arra is, hogy a magyar állam nem finanszírozta az újjáépítést, az Orbán Viktor vezette leköszönő magyar kormány a kiállítás és a vár weboldalának létrehozását segítette a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének közvetítésével. Oltean Péter köszönetet mondott mindazoknak a személyeknek és szervezeteknek, akik bármilyen formában segítették a vár felújításának megvalósulását.

Az összefogás jelképe

Dolhai István, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője kiemelte: a gyimesbükki vár újjáépítése a közösségi emlékezet, a történelmi örökség és az összefogás jelképe. Hangsúlyozta, hogy az esemény túlmutat egy épület átadásán: „Ma nem csupán egy építményt avatunk föl, hanem közösségtörténelmünknek egy fontos jelképes darabját emeljük ismét méltó helyére” – fogalmazott a főkonzul. Hozzátette: a vár egy 400 éves történelmi küldetés folytatása, amely „nem pusztán egy őrtorony alapja volt, hanem a közösség önazonosságának őrzője is”.

A főkonzul hangsúlyozta Gyimesbükk különleges szerepét, mint ahol a földrajz és a történelem különös, sorsszerű egységbe rendeződik, és az emlékek együtt őrzik a magyarság identitását. „A most újjáépített őrtorony a megmaradás erejét is hirdeti, és azt üzeni, hogy ahol hit van, kitartás van, összefogás van, ott a romokból is új vár épülhet” – fogalmazott Dolhai István.

Hozzátette, hogy az újjáépítés közösségi és nemzedékeken átívelő teljesítmény. „Ami Gyimesbükkön létrejött, az a közösségi akarat, egy hosszútávú vízió és számtalan ember önzetlen munkájának gyümölcse” – mondta a diplomata. Mint hangsúlyozta: a vár nem lezár, hanem összeköt. „Ez a hely nem elválasztani akar, hanem emlékeztetni arra, hogy a magyar kultúra nem áll meg a határköveknél. A megújult vár a béke, a méltóság, a hűség és az örökös megújulás jelképe, amely a múlt tiszteletére és a jövőbe vetett bizalomra egyaránt emlékeztet” – fogalmazott Dolhai István

A kitartás ünnepe

Deáky András, nyugalmazott iskolaigazgató, a vár újjáépítésének egyik kezdeményezője és élharcosa úgy fogalmazott: a gyimesi közösséget és minden magyart kötelez a történelem öröksége, ezért „nem szégyen magyarnak lenni, de úgy kell élni, hogy ne kelljen szégyenkeznünk azért, hogy magyarok vagyunk”. Felidézte a 2008-as „gyimesbükki csodát”, amikor a magyar koronás címeres mozdony 65 év után újra befutott az ezeréves határhoz, és több tízezer ember érkezett a felújított vasúti őrház avatóünnepségére. A vár újjáépítését a kitartás jelképének nevezte, hangsúlyozva: „A mai nap a kitartásról szól. A kitartásról, és nem az ellenállásról”.

Legyen a párbeszéd tere

„A kulturális örökségbe történő beruházások egyben befektetések a közösségbe, az oktatásba, a turizmusba és a jövőbe is. Az ilyen értékek megőrzésével és hasznosításával a jövő nemzedékeit segítjük, és esélyt adunk nekik arra, hogy megértsék és tiszteljék Románia kulturális sokszínűségét. (…) Azt kívánom, hogy ez a hely ne csupán a látogatók számára legyen vonzó pont, hanem a párbeszéd tere és az egész közösség büszkeségének forrása is legyen” – fogalmazott köszöntőjében Bákó megye prefektusa, Andreea Negru.

„Azt kívánom, hogy minél több turista érkezzen Gyimesbükkre, akik felismerik és értékelik ennek a 400 évvel ezelőtt épült, emblematikus épületnek a jelentőségét. Ne felejtsük el, hogy azok az értékek, amelyek összetartanak bennünket, nemcsak falak újjáépítésére tesznek képessé, hanem erős, élő és méltó közösségek építésére is” – mondta a Bákó Megyei Tanács elnöke, Ionela-Cristina Breahnă-Pravăț.

Az eseményen áldást mondott Kovács Gergely, a Gyulefehérvári Főegyházmegye érseke, közreműködött a Dani Gergely Általános Iskola kórusa, a Gyimesvölgye Férfikórus, a Csíkszentimrei Fúvószenekar.