Gyimesbükkön kicsinek bizonyult a magyar állam támogatásával felújított, három éve felavatott óvoda, amelyben még csak húsz gyerek tanulhatott, ezért szombaton új óvodát avattak fel.

A történelmi Erdély egyik legkeletibb településén, amely ma közigazgatásilag a moldvai Bákó megyéhez tartozik, két hosszú és egy rövid programos csoport, összesen 58 gyermek kezdte meg a tanévet a magyar állami támogatással épített új óvodaépületben, amelynek ünnepélyes avatóját szombaton tartották.

Kövér László, az Országgyűlés elnöke arra kérte Oltean Pétert, a település RMDSZ-es polgármesterét, hogy vigye el román kollégáinak annak az üzenetét, hogy a csángómagyarokkal és a magyarországiakkal mindig jó összeadni az erőket és a lehetőségeket, mert mindenki nyertese lesz az együttműködésnek.

Úgy vélte: az óvodaavatás egyfajta elégtétel is mindazon nagy elődök számára – legyenek magyarok, székelyek vagy csángók –, akik egész életüket fordították arra, hogy a történelem viharaiban oly sokszor a lét és a nemlét határán küzdő csángómagyarság mindig megőrizze önmagát, anyanyelvét és kultúráját a szülőföldjén.

„Az elmúlt évtizedben a magyar társadalomban megerősödött a nemzeti összetartozás érzése. Száz esztendő távlatából elmondhatjuk tehát, hogy ez erősebbnek bizonyult, mint azon erők, amelyek el akartak idegeníteni önmagunktól, amelyek szét akartak szakítani minket, el akarták választani a magyart a székelytől, a székelyt a csángótól, és szembe akartak fordítani bennünket egymással” – állapította meg.

Kövér László úgy vélte: a csángók életpéldája, életereje, hűsége keresztény hitükhöz, magyar anyanyelvükhöz és szülőföldjükhöz, a legnagyobb érték, amit a mai világban a magyar nemzetnek, a román nemzetnek és Európának adni tudnak. Ezért köszönetet mondott azért a példáért és lelki erőért, amelyet a gyimesbükkiek nyújtanak mindenki számára. A házelnök azt kívánta, hogy a növekvő gyermeklétszám miatt rövidesen az új óvoda is bizonyuljon szűkösnek, és közösen foghassanak neki a bővítésének.

Tánczos Barna, a román kormány környezetvédelmi minisztere azt hangoztatta, hogy Gyimesbükk ma nemcsak Bukarestből, hanem Budapestről, nemcsak Bákó megyéből, hanem Hargita megyéből is támogatást kaphat. A Székelyföldtől közigazgatásilag elszakított településen „megfordult a szerencse".

Az RMDSZ-es politikus szerint a Kárpát-medencei magyarság egyik legkeletibb bástyájánál egy évezreden keresztül dúlt a megmaradás háborúja, és ennek a háborúnak azok a győztesei, akik ma jelen vannak, és óvodát avatnak.

„Nehéz idők elé nézünk de az összefogás, a közös munka át tud billenteni. Köszönjük a támogatást, amellyel óvodát iskolát és hitet építettünk a következő évtizedekre” – jelentette ki a miniszter.

Az ünnepségen Edvi Péter, a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat alapító elnöke megemlítette: nemcsak óvodát avatna, hiszen pénteken avatták fel az óvoda mellett létrehozott műfüves sportpályát is. A civil szervezet vezetője büszkeségének adott hangot, hogy az elmúlt három évtizedben sok jó gyimesbükki kezdeményezésnek lehetett részese.

Amint a szolgálat illetékese közölte: a gyimesbükki óvoda felépítése és berendezése 230 millió forintba került, a műfüves focipályát 58 millió forintból valósították meg.

Az óvodaavatót a gyimesbükki népviseletbe öltözött óvodás és iskolás gyermekek műsora tette ünnepélyessé.